Közben az országban, ahol nyaralója van, a nénik hajnalban már sorban állnak a következő három hónap háziorvosi időpontjaiért.
„Válassz április 12-én! Folytatódjon az egészségügy lezüllesztése VAGY a TISZA-kormány mindenkinek hozzáférést biztosítson az ingyenes, jó minőségű állami egészségügyi ellátáshoz?” –
kérdezi Kollár Kinga európai parlamenti és fővárosi képviselő, aki 64 százalékban ellógja brüsszeli munkahelyén a szavazásokat,
így az álláshalmozás ellenére marad ideje efféle színvonalas kérdések megalkotására.
Ezt is ajánljuk a témában
Apropó, látta valaki a „programjukban”, hogy csökkentenék a miniszterelnöki fizetést, ahogy azt megszavaztatták? Francesca Rivafinoli írása.
Arról a Kollár Kingáról beszélünk, aki tavaly ilyenkor (amikor épp befáradt a munkahelyére) elmondta: a felfüggesztett uniós forrásokból ötven kórházat lehetett volna felújítani, a felújítások elmaradásának pozitív oldala pedig az, hogy
„a magyarok romló életminősége erősítette az ellenzéket”, ami miatt ő (ezen a ponton diszkréten nevetgélni kezdett) „nagyon bizakodó” a választásokkal kapcsolatban.
És akkor most a teljesség igénye nélkül következzék egy felsorolás arról, hogy mikre került sor csak az elmúlt egy hónapban a „bizakodásra” okot adó monstre „lezüllesztés” keretében.
„Átadták a megújult Szent Rókus Egészségközpontot”. A Semmelweis Egyetemhez tartozó intézményt három év alatt, 10 milliárd forintból fejlesztették fel (kibővült funkcióval, a legmagasabb szintű diagnosztikai háttérrel), „döntően egyetemi forrás felhasználásával” (olyan alapítványi formában működő egyetemről beszélünk, amely alapítványi forma az egyik oka az uniós pénzekkel való packázásnak).
A rendelő integrálja a prevenciót, az ellátást, az oktatást és a kutatást; 110 kezelőhelyiségben naponta akár 5000 beteget is el tudnak látni.
A gyermekrészlegen új fejlődéstámogató központ is létrejött, ahol az eddiginél háromszor több koraszülött, illetve veleszületett rendellenességgel élő gyermek komplex fejlesztését tudják biztosítani – utóbbihoz a (fúj-fúj) közmédia „Jónak lenni jó” kampánya keretében gyűlt össze a támogatás.
„Átadták az Észak-budai Szent János Centrumkórház felújított szemészeti osztályát” – a 2020-ban indult kórházfejlesztés mostani szakasza uniós forrásból valósult meg, következő lépésként a gyermekellátásnak helyet adó épületek korszerűsítésére fordultak rá.
Az ünnepségen elhangzott: az átlagosan 40–60 napos szemészeti várólistákkal Magyarország Európa legjobbjai közé tartozik.
„Átadták az új CT- és MRI-berendezéseket a Bajai Szent Rókus Kórházban”, méghozzá a 22,6 milliárd forint összegű Országos Diagnosztikai Gyorsító Program keretében, amely a várólisták csökkentése érdekében biztosítja országszerte az efféle eszközbeszerzéseket. A kórház új épületét egyébként 2014-ben adták át, ami „alapjaiban” változtatta meg „a gyógyítás minőségét a városban és a térségben”.
A Magyar Városok Program keretében elkészült a salgótarjáni kórház új szívkatéteres laborja. Ezzel lezárult a 2017-ben elindult nagyívű fejlesztés, mostantól már a súlyosabb szívinfarktusos eseteket sem kell Budapestre szállítani.
Az elmúlt 16 évben több mint 40 projekt valósult meg a kórházban, amelyekhez összesen 29 milliárd forint támogatás érkezett az intézménybe – vontak mérleget az illetékesek a 156 éves kórház történetének legnagyobb fejlesztéséről.
Átadták a kórházi bölcsődét Kaposváron: a vissza nem térítendő uniós támogatásból és egyharmadnyi önerőből megvalósult bölcsi a kórházi műszakokhoz igazítva, hosszított nyitva tartással segíti a munka és a családi élet összehangolását. Ugyanott a kórházban „az elmúlt években kiépült az a háttér”, ahová most már a robotsebészet is beilleszthető lesz, ennek előkészítése már folyamatban; közben körvonalazódik a csontvelő-transzplantáció bevezetése is, amely a tervek szerint egy komplett sejtterápiás központ alapját képezné.
Befejeződött a Budai Irgalmasrendi Kórház átfogó felújítása –
az épület kormányzati és rendi forrásból öt új műtővel, megújult ambuláns és diagnosztikai központtal, valamint csúcstechnológiás eszközökkel bővült.
Ugyanabban a kerületben a Szent Ferenc Kórház uniós forrásból kapott most négymilliárdot energetikai beruházásra és a nővérszálló 40 lakásának korszerűsítésére; a Brüsszelből tavaly mindenek ellenére lehívott 89 milliárd forintból „70 kórházi épület és húsz mentőállomás újul meg szerte az országban” – mindegyik esetben minimum 35 százalékos energiamegtakarítás lesz az eredmény,
csak ne árulja el senki Kollár Kingának, nehogy elszontyolodjék.
„Csúcskategóriás ultrahangkészülék érkezett Kecskemétre”, „Új, korszerű háziorvosi rendelőt adtak át” kormányzati támogatással Csepelen. A Magyar Falu Program keretében „megújult és kibővült a ravazdi rendelő”, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból pedig a szabadszállási rendelő és a polgármesteri hivatal. Átadták a Semmelweis Egyetem új májambulanciáját; „teljesen megújult a Váci Jávorszky Ödön Kórház járóbeteg-szakrendelője”; „350 milliós fejlesztés Kiskörén: modern egészségügyi központ szolgálja a lakosokat”; új épülettel bővült a pesterzsébeti reprodukciós központ – nem folytatom. Persze, választások előtt mindig sűrűbben követik egymást a szalagátvágások, de mégiscsak tagadhatatlan, hogy
nem annyira tipikus „lezüllesztések” készültek el a napokban ezeken a helyszíneken.
De azért szánjunk pár szót Kollár Kinga épületes mondatának második felére is – tehát hogy míg most csak a „züllesztés” megy, a háziorvosok fogyatkozásával súlyosbítva, ők minőségi ellátást állítanának minden beteg mellé.
Hatalmas pazarlás, hogy az EP-képviselő magyar nyelven, demagóg Facebook-posztban értekezik a „terveikről”, ahelyett, hogy előállna az Európai Parlament plenáris ülésén, és megosztaná jobbnál jobb ötleteiket a plénummal, hadd tanuljon Európa: általános az orvoshiány ugyanis.
„A francia állam magára hagyja a betegeit” – ez például egy francia portál húsvéthétfői cikkének címe,
amelyből kiderül: a doktorok létszámának folyamatos növekedése ellenére az ország területének 87 százaléka „orvosi sivatagnak” minősül; a háziorvoshoz való bejutásra átlagosan 12 napot kell várni (bőrgyógyászat: 4,5 hónap, nőgyógyászat: 2 hónap, satöbbi). Az elmúlt öt évben a megkérdezett franciák közel háromnegyede legalább egyszer lemondott valamilyen ellátásról, zömében a túl hosszú várólista, illetve anyagi okok miatt (pedig az elkötelezett öregeken ott se múlik: Franciaországban akadnak még 95 év feletti gyakorló orvosok is, nyolc fő). Nem idézem most az összes többi ország idevágó híreit Romániától és Portugáliától Németországon és Ausztrián át egészen Svájcig – pedig akár tanulságos is lehetne például a kis portugál videó, amely mutatja, hogyan állnak sorba a nénik és a bácsik Lisszabon egyik elővárosában akár kora hajnal óta a három hónaponkénti háziorvosi időpontosztásra.
Tényleg érthetetlen, miért nincs annyira Európa-párti a portugáliai ingatlannal is rendelkező Kollár Kinga, hogy kisegítse őket néhány tippel.
A magyarországi számokat tekintve a 30 és 34 év közötti korosztályban 5227 dolgozó orvost tart nyilván a rendszer (fogorvosokkal együtt), míg az 50 és 54 év közötti korcsoportban csupán 3377-et – ami nem független attól, hogy míg 2010-ben még évente több mint nyolcszáz orvos kért hatósági bizonyítványt a potenciális külföldi munkavállaláshoz, 2019-re az igénylők száma négyszáz alá csökkent – ez kevesebb, mint amennyien 2013-ban még ténylegesen el is mentek külföldre. „A kivándorlási szándékok intenzitása inkább az évtized elején volt erőteljes, azóta erőteljesen csökkenő trend mutatkozik” – állapítja meg a vonatkozó tanulmány. Nem mintha ettől hurráoptimizmusra lenne ok, hiszen az orvosok tekintélyes része magánpraxisban dolgozik, a háziorvosok száma pedig 1999 óta csökken –
aki azonban ezt specifikusan magyar és specifikusan 2010 óta jelentkező problémahalmaznak látja és mutatja, az csak azt bizonyítja, hogy rá még egy szimpla helyzetértékelést se igen érdemes bízni.
Főleg, mivel a TISZA eddigi mérlege egy Kulja doktor hótfölösleges kivonása a rendszerből, aki EP-képviselőként jelenleg 40,9 százalékos részvételt tud felmutatni, sebészi pontossággal hagyva ki az összes többi döntéshozatali alkalmat.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A 24 évvel ezelőtt kék háttér előtt fotózkodó M. P. is adócsökkentést ígért, nem rezsiemelést. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha külföldi érdekeket képviselnék, másra se vágynék, mint egy efféle érzelemvezérelt politikai tábor térnyerésére. Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: MTI / Purger Tamás)
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Minden a negyedik hatalmi ágon és azon múlik, hogyan használják azt...
Young G elmondta, nem szeretné ha Magyarország belesodródna a háborúba, ezért Orbán Viktort támogatja.
A rapper szerint Orbán Viktorral az is jól jár, aki nem rá szavaz.
„Nyilvános dühkitörései vannak a médiával szemben, és többször is agresszív összetűzésekbe került például éjszakai szórakozóhelyeken.”
A polgári demokráciák történelmében még nem volt példa arra, hogy egy valóságos szekta esélyes versenyzőként jelenjen meg egy választási kampányban.
Hiába talál ki újabb és újabb meséket Magyar Péter, a valóság rendre megcáfolja.
Minden a negyedik hatalmi ágon és azon múlik, hogyan használják azt...
Húsz év várakozás után a V-Tech újra színpadra állt az MVM Dome-ban, ahol több mint tízezer ember énekelte velük a legnagyobb slágereiket. A show több szempontból mégJennifer Lopez buliját is lekörözte. Kefír (Kecskés Tibor) a Mandinernek őszintén vallott a valóra vált álomról, de azt is elárulta, hogy mennyire fontos neki a hazaszeretet. Interjú.
