Durvul a háború: súlyos válság felé halad a Magyar-kormány

Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.

Nem nevezett ki munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai államtitkárt a kormány, ami az ügyvéd szerint számos aggályt felvet. Az Orbán-kormány munkaügyi politikáját is kritizáló Schiffer András szerint az új kabinetnek is számos kérdést kell megoldani a közszféra, a sztrájkjog, valamint a munkavédelem terén.

Miközben a kormány 55 államtitkárt nevezett ki, a munkaügyre és a foglalkoztatáspolitikára nem jutott megbízás – hívta fel a figyelmet Schiffer András, aki elemzésében arra mutatott rá, miért fontos, hogy az ezt a területet is felügyeljék államtitkári szinten.
A haladó közvélemény ünnepel: tizenhat sanyarú esztendő után végre újra van oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi tárca. Még technológiai is van. Csak munkaügyi nincsen. Az Orbán-kormányéból kopipésztelt statútumrendelet 150.§-ából azt lehetett kihámozni, hogy a munkaügyért és a foglalkoztatáspolitikáért a szociális és családügyi miniszter lesz a felelős. Csakhogy a május 24-én közzétett 55 fős államtitkári listából négy jut a szociális és családügyi tárcára (benne egy gyermekjogi és gyermekvédelmi, jóllehet gyermekügyi államtitkára az oktatási tárcának is lett), és közöttük egy sincsen, aki a munkaügyre és a foglalkoztatáspolitikára kapott volna megbízatást
– írta az ügyvéd.
Írásában felidézte, hogy miként indult 2010-ben a munkajogi védelem leépítését azzal, hogy a kormány visszavett a csoportos létszámleépítés garanciáiból, illetve legalizált bizonyos társadalombiztosítási védelem nélküli foglalkoztatási formákat. „Aztán 2010 végén ellehetetlenítették a közüzemi dolgozók sztrájkjogát.
Ebbe a munkásellenes offenzívába illeszkedett a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény, a közalkalmazotti státusz aprólékos szétzilálása és a munkaerő-kölcsönzés felpörgetése”
– fogalmazott, hozzátéve, utóbbira az Orbán-kormány nem véletlenül fektetett hangsúlyt: „a kölcsönzött munkaerő tudniillik szabadon, érdemi indokolás nélkül kirúgható, így egyszerűen el lehet venni a kedvét a sztrájktól is.”
Schiffer András szerint a negyedik fideszes kétharmad az első intézkedései között egyszerre liberalizált még egyet a munkaerő-kölcsönzés addig sem túl szigorú szabályain és véglegesítette a pedagógusok sztrájkjogának korlátozását, majd jött a vendégmunkástörvény. „Gyakorlatilag felszámolta a munkavédelmi, illetve a tűzvédelmi oktatást és a közszférában – ott, ahol a rendszerváltás óta a leghatékonyabb volt a munkavállalói érdekérvényesítés – az automatikus szakszervezeti tagdíjátutalást, és megszüntette a kötelező üzemorvosi vizsgálatot. A két salátatörvény nem pusztán »adminisztratív terhektől« mentesítette a munkáltatókat, de a kárfelelősségüket is mérsékelte munkahelyi balesetek, megbetegedések esetében” – vélekedett.
Megítélése szerint
a munkaerőkölcsönzés – és egyáltalán: a kiszolgáltatott foglalkoztatási formák – térhódítása a munkajogi védelmet számolta fel, ezzel összhangban a sztrájkjog és a szakszervezetek meggyengítése a bérharcot törte le,
majd a NER alkonyán a tőkések csökkenő extraprofitját a szó szoros értelmében a melósok vérén és verejtékén igyekezett kipótolni a hatalom.
„Úgy tűnik, a Magyar-kormány – nagyon helyesen – helyreállítja a pedagógusok sztrájkjogát és felhagy a vendégmunkás-importtal. Ettől azonban még sorjáznak a kérdőjelek a munka világában.
Helyreállítják-e az automatikus szakszervezeti tagdíj-átutalást a közszférában, a közüzemi dolgozók sztrájkjogát, a csoportos létszámleépítés garanciáit? Helyreáll-e a munkáltatók teljes kárfelelőssége a munkahelyi baleseteknél, a foglalkozási megbetegedéseknél? Kapnak-e munkajogi védelmet a kikölcsönzött munkavállalók a mondvacsinált kirúgásokkal szemben? Mi lesz a túlóratörvénnyel? Lesz-e újra közalkalmazotti védelem a teljes közszférában? Lesz-e újra munkavédelmi oktatás, tűzvédelmi oktatás, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?”
– sorolta az ügyvéd.
Mint írta, a választási kampányban úgy tűnt, mintha tényleg Orbán Viktor volna a Naprendszer középpontja, akit, ha kimozdítanak a helyéről, minden jóra fordul, csak éppen a globális kapitalizmus lényegi problémájáról, a kizsákmányolásról nem esett egy árva szó sem.
„Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben? Ha a kormánypárt programját és a kormányzati struktúrát nézzük: nem sok jóra. Nincs is ebben semmi rendkívüli. Elvégre a NER – a bérharc és a munkajogi védelem egymással párban járó kiiktatásával, az »adminisztratív terhek« csökkentésével, a lefelé tartó adó- és bérversennyel – mégiscsak
a globális nagytőke kedvében igyekezett járni, csakhogy az időközben megelégelte a politikai tőkések számára kihasított sápot, és kiáradt a Tisza.
A tőkefrakciók magyarországi csatájához asszisztált hatmillió választópolgár. Innen indulunk” – összegzett Schiffer András.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner