A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag egy 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami teljes mértékben kizárt.
Nem akarok most húsvétkor ünneprontó lenne, de a legfrissebb adatok alapján biztos, hogy a magyarországi németek nyolc év után nem fognak teljes jogú parlamenti képviselővel rendelkezni, hanem már csak szószólóval.
Az ehhez szükséges regisztrációk száma a 25 ezres varázsszám alá esett, április 4-én reggel már csak 24 811 választópolgár szerepelt a névjegyzékben, ez már matematikailag is kevés az áhított mandátumhoz.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag egy 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami teljes mértékben kizárt. Legnagyobb sajnálatunkra ki kell jelenteni, hogy már most bukott a német kedvezményes mandátum.
A 2011-es választójogi módosítás lehetőséget biztosított a Magyarországon élő összesen tizenhárom nemzetiség számára, hogy megfelelő politikai képviseletet kapjanak a Magyar Országgyűlésben. Az adott nemzetiség szószólója akár egyetlen leadott szavazattal is a parlamentbe küldhető. Ha azonban eléri a rendes mandátumhoz szükséges szavazatok egynegyedét, ez a képviselő teljes jogú – úgynevezett kiváltságos vagy kedvezményes mandátumot, képviselői státuszt kap. Ezt a célt eddig kizárólag a német kisebbség tudta elérni – mégpedig a 2018-as és 2022-es választásokon. Az ezt megelőző törvényhozási időszakban (2014–2018) Ritter Imre még szószólói szerepet töltött be. Idén azonban úgy tűnik, hogy a kedvezményes mandátum nem fog újból összejönni a német kisebbségnek.
Aki kisebbségi listára regisztrál, egyúttal lemond a pártlistára leadható második szavazatról. Ha egy kisebbség kedvezményes mandátumot szerez, a pártok listás mandátumainak száma 93-ról 92-re csökken.
Ha pusztán a számokat nézzük, a probléma mértéke egyértelműen látható és aligha vitatható. 2018-ban 33 168 személy volt regisztrálva magyarországi német választópolgárként, 2022-ben viszont már csak 31 856 – ez körülbelül 4%-os csökkenésnek felel meg. Még jelentősebb a csökkenés a ténylegesen leadott szavazatok tekintetében: ezek száma a 2018-as 26 477-ről (79,8%-os részvételi arány mellett) 2022-ben 24 630-ra csökkent (77,3%-os részvételi arány mellett), ami körülbelül 7%-os csökkenést jelent. 2018-ban pontosan 23 829 szavazatra volt szükség egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez, míg 2022-ben a szükséges szavazatszám 23 085 volt. Ez a küszöbérték azonban nem rögzített, hanem többek között az általános választási részvételtől, valamint a d’Hondt-módszer szerinti mandátumelosztástól függ.
Most a feltehetően magasabb általános részvétel miatt a kedvezményes kvóta is magasabb lesz, azaz kb. 24-25 ezer.
A regisztrált választók számának csökkenése most döntő hátránynak bizonyulhat a magyarországi német kisebbség számára. Nem csak a saját választóik iratkoztak le, de nem is tudott a hazai németség újabb potenciális szavazókat megszólítani. Itt gondolhatunk a sváb gyökerekkel rendelkezőkre, de akár a számos németországi Németországból ide települt németre is, akik ennyi idő után már egyre gyakrabban potenciális magyar állampolgárok. Mint ilyenek, ők is szavazhatnak, s bizonyára nagy lehetőség van a megszólításukban.
Erre viszont nem került sor, sajnálatos módon. Talán majd négy év múlva meglátják a hazai németség vezetői is ezt a kínálkozó jövőképet.
Sok téren ugyanis tényleg nálunk él tovább a valaha mintaországnak tartott Németország sok aspektusa (munka, biztonság, rendezettség, béke), ami miatt a német németek inkább hazánkba tartanak.
A német nemzetiségi regisztrációkat illetően pedig ki kell jelentenünk: Ha az elmúlt évek rossz tendenciája változatlan maradt volna, akkor is nagyon szoros lett volna szükséges regisztrációs- és szavazatszám elérése. A helyzet azonban mára ennél is jóval nehezebbé vált, mivel az utóbbi időben egyre több már regisztrált választópolgár töröltette magát a névjegyzékből, hogy helyette pártokat támogasson. Egyelőre nem világos, hogy mely politikai erők profitálnak ebből, de valószínű, hogy célzott kampányok is szerepet játszottak ebben. Április 4-án reggel már csak 24 811 személy volt regisztrálva. A leiratkozás még április 9-én 16 óráig lehetséges. A szükséges szavazatszám eléréséhez irreálisan magas, körülbelül 92%-os választási részvételre lenne szükség. Ez a forgatókönyv azonban rendkívül valószínűtlennek tűnik.
Miközben a magyarországi németek helyzete egyre kritikusabbnak tűnik, a másik nagy kisebbség, a romák esetében azonban éppen ellenkező tendencia figyelhető meg.
A romák 47 427 regisztrált választópolgárral rendelkeznek április 4-én, ami lényegesen stabilabb kiindulási helyzetet jelent számukra, és minden valószínűség szerint megszerzik a kedvezményes mandátumot. Ezzel ők lennének az egyetlen olyan népcsoport, amely teljes jogú képviselővel rendelkezik. Az összes többi kisebbség csupán szóvivőt küldene. Ezek a képviselők együtt alkotják a parlament nemzetiségi bizottságát. Eddig ezt a testületet egy magyarországi német képviselő vezette, aki így nemcsak a saját csoportját, hanem az összes kisebbséget képviselte. Ez a szerep a jövőben valószínűleg a romák képviselőjére száll át. Méretüket tekintve érthető, hogy éppen ez a népcsoport töltsön be központi pozíciót.
A német kisebbség tagjai előtt most egy alapvető fontosságú lelkiismereti kérdés áll: a csekély esély esélye ellenére is ragaszkodjanak-e a meglévő regisztrációhoz, és ezzel lemondjanak a pártok számára járó szavazatról?
Ésszerűbb-e esetleg a határidőig, április 9-én délután 4 óráig, visszavonni a regisztrációt és az április 12-i választáson a kedvenc pártra szavazni, hogy így befolyást gyakorolhassanak? Az eredeti regisztráció többnyire abból a reményből történt, hogy saját képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Mivel ez a kilátás most bizonytalanná, sőt valószínűtlenné vált, sokan újraértékelik döntésüket. A leiratkozás egyszerűen, online elvégezhető, és csak néhány percet vesz igénybe. Végül mindenki maga dönti el, melyik utat választja.
Ez persze nem azt jelenti, hogy képviselet nélkül maradna a német kisebbség.
A német szószóló mellett számos fideszes politikus van, aki aktívan tett és tesz a német nemzetiségért. Ilyen például a Baranya vármegyei Hargitai János, a Pest vármegyei Menczer Tamás vagy akár a Veszprém vármegyei Navracsics Tibor.
A polgári kormány sokat tett a németek érdekében az utolsó években, így biztosította a parlamenti képviselet lehetőségét, fenntartását a nemzetiségeknek adta, pénzügyi támogatással együtt, biztosítva ezzel a Kárpát-medence legszélesebb kulturális autonómiáját. Hazánk mindig is pozitívan tekintett a németségre, tágabb értelemben a német nyelvi-kulturális-civilizációs térsége részeként értelmezzük magunkat. Ennek a jelentős értéknek a jelentőségét felismerni fontosabb, mint valaha.
2010 óta a németeknek adott állami támogatások többszörösére nőttek. Így a működési és feladatalapú támogatások a nemzetiségi önkormányzatoknak, az intézmények fenntartását biztosító állami források, a pályázati pénzek, valamint kiegészítő nemzetiségi támogatás a pedagógusoknak az oktatási intézményekben, abban az esetben, ha nemzetiségi nevelést biztosítanak.
A magyar állam ezek mellett megkövette a múltat, bocsánatot kért a nemzetiségek ellen elkövetett kollektív büntetésekért.
Orbán Viktor miniszterelnök budaörsi beszédében fejet hajtott német nemzetiségű honfitársaink előtt. A hazai németség soha nem volt még ilyen kivételes helyzetben, a magyar nemzetiségpolitika példaértékűnek számít egész Európában, sokkal több jogot biztosítva, mint valaha. A polgári kormányzás sokat tett le az asztalra e téren, s a Fidesz-KDNP a németséggel együtt szívesen folytatja ezt a közösen megtett utat. Van tehát lehetőségük a lelkiismeretük szerint szavazni: ehhez le kell iratkozni a névjegyzékből, de lesz elegendő szavazat ahhoz, hogy szószólót juttassanak a parlamentbe. Gyakorlatilag ez az egyetlen járható út, ha nem akarják, hogy a szavazatuk elvesszen.
A szerző az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Nyitókép: Pixabay
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A politikus hangsúlyozta: akinek nem Magyarország az első, annak nem katonai pályán van a helye.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
Világos. Hány titkosszolgálattal dolgozna, ha az lenne?! – írta Menczer Tamás.
Egykori politikai ellenfele állt ki a miniszter mellett.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok tömegesen élnek a levélszavazás lehetőségével.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
Így fog véget érni. Ez Donald Trump terve. Biztosíthatom – hangsúlyozta Romano Prodi.
A fővárosi zöld-fehérek rangadót nyertek a DVSC vendégeként.
