Ifjabb Lomnici Zoltán elemezte lapunknak a titkosszolgálati botrányba keveredett tiszás informatikusok ügyét.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, a kormány hivatalos YouTube oldalán hozta nyilvánosságra azt a – titkosítás alól feloldott – felvételt, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Direkt36 valótlan állításokat közölt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkájával kapcsolatban. A videóban részletek láthatók azokból a meghallgatásokból, amelyek során az AH munkatársai kikérdezték azt a korábban a Tisza Pártnál dolgozó informatikust, akiről már a Nemzetbiztonsági Bizottság által kedden nyilvánosságra hozott tájékoztatóból is kiderült, hogy idegen szolgálatokkal került kapcsolatba, és egy hackercsoporttal együttműködve Ukrajna érdekében hajtott végre műveleteket. A férfi vallomása egybecseng a nemzetbiztonsági szervek által már kedden nyilvánosságra hozott információkkal, és egyúttal teljesen megdönti azt az összeesküvés elméletet, ami a Direkt36 cikke nyomán kezdett terjedni az elmúlt napokban.
Ezt is ajánljuk a témában
A kiugrott rendőr, Szabó Bence által emlegetett tiszás informatikus bevallotta: külföldi titkosszolgálatok szervezhették be, egy későbbi akcióra készíthették fel, a háború idején Kijevben járt, észt és ukrán kapcsolatokkal rendelkezett.
A Direkt36 Szabó Bence kiugrott rendőrszázados elmondása alapján számolt be arról, hogy egy nemzetbiztonsági akció keretében a kormány a Tisza Pártot akarta lejáratni. Később kiderült, hogy a történetből semmi sem igaz, és Szabó maga is bevallotta már az interjú közben, hogy az általa elmondottak csupán saját feltételezésein alapulnak, és semmiféle bizonyítékkal nem rendelkezik. Szabó Bence később a Partizán műsorában is előadta ugyanazt a történetet.
A kormány által nyilvánosságra hozott videó nemcsak az egykori rendőrszázados szavahihetőségét cáfolja meg, de nehéz helyzetbe hozza Magyar Péteréket is, mivel bizonyíthatóan a Tisza Párthoz köthető az a két személy, akik külföldi titkosszolgálatokkal kerültek kapcsolatba, és Ukrajnának dolgoztak. Ifjabb Lomnici Zoltánt, a Századvég tudományos igazgatóját kérdeztük a legfrissebb fejleményekről, és arról, hogyan hathat mindez az érintett médiumok és a Tisza Párt hitelességére.
Azzal, hogy téves következtetéseket vont le, majd ezeket az elképzeléseit a nyilvánossággal is megosztotta, Szabó Bence gyakorlatilag leleplezett egy kémelhárító-műveletet, és kétségbe vonta a nemzetbiztonsági szolgálatok hitelességét. Ifjabb Lomnici Zoltántól megkérdeztük, terheli-e nemzetbiztonsági felelősség emiatt akár a Direkt36-ot, akár Szabó Bencét.
A szakértő szerint jelen esetben azt kell vizsgálni, hogy „a Nemzeti Nyomozó Iroda volt századosa által előadottak kapcsán a nemzetbiztonsági érdek sérül-e nagyobb mértékben, mint esetlegesen a közérdekű információhoz való jog, amelyre időnként hivatkoznak”. Hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági érdekek védelme kiemelten fontos, ezért bizonyos alapjogokat, mint például az információszabadságot, korlátozni is lehet miatta.
Hozzátette, hogy
a volt rendőrnyomozó ügyében felmerül a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja is, amelyben Szabó tettesként, az érintett média pedig közvetítőként lehet érintett.
Megjegyezte, ebből kifolyólag megalapozatlan a Transparency International Magyarország által kezdeményezett feljelentés Szabó ügyében, amelynek valószínűleg nem lesz eredménye.
„Ez inkább elterelő hadművelet és nyomásgyakorlási kísérlet, mint jogilag megfelelő módon alátámasztott aktus az NGO részéről”
– vélekedett.
Arra a felvetésünkre, hogy lett volna-e más, jogilag és erkölcsileg elfogadhatóbb eszköz Szabó Bence szempontjából, ha valóban úgy gondolja, a kormány megpróbál beavatkozni a demokratikus folyamatokba, mint a médiához fordulni a saját maga által felállított elmélettel, Lomnici elmondta: számos más eszköz létezik, amivel élni lehet a nyilvánosság előtt. Hangsúlyozta,
a jog pont azért korlátozza a nyilvános kiszivárogtatást, mert azt már „végső lépésnek tekintik”, ha más módszerek nem hoztak megoldást.
Elismerte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint mindenkinek joga van a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához, azonban az korlátozódik az olyan demokratikus értékek védelmében, mint például a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség, vagy az erkölcsök védelme.
A szabad véleménynyilvánítás tehát nem korlátlan.
Ahogy a sajtószabadság sem. Bár a Direkt36 és a Partizán sajtószabadságát az Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi, a törvényben az is rögzítve van, hogy „a sajtó szabadsága kötelezettségekkel tűzdelt, és más alapvető jogok, illetve alkotmányos értékek érdekében korlátozható” – állítja a szakértő.
Szabó Bence számára tehát jogilag bőven lett volna más lehetőség, hogy jelezze aggályait az ügy kapcsán a feletteseinek, vagy hivatalos eljárást kezdeményezzen ahelyett, hogy a médiához fordul.
A Direkt36 esete jól példázza, hogy Magyarországon a közbeszéd eljutott egy olyan szintre, hogy már a nemzetbiztonsági szervek hitelességét is megkérdőjelezik az emberek, pusztán egyetlen ember elmondása alapján, aki maga is bevallja, hogy nem tudja bizonyítani az állításait.
Lomnici szerint ez nem véletlen, hanem a Tisza Párt által használt tudatos stratégia eredménye.
„Kétségtelen tény, hogy egyre gyakrabban nyúlnak a tiszások az ún. Alinsky-módszerekhez, annak érdekében, hogy radikális eszközökkel destabilizálják a hazai demokratikus viszonyokat” – jelentette ki. Felidézte, hogy dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája korábban éppen az ilyen esetek elkerülése miatt fogalmazta meg a következőt: „A törvény a hatóságok eljárásának tekintélyét és tiszteletét akarja megvédeni, ezért a Büntető Törvénykönyv a hatósági rendelkezés elleni uszítás bűncselekményét rendeli büntetni. Méghozzá három évig terjedő szabadságvesztéssel.”
Végezetül az ügy kapcsán nem mehettünk el szó nélkül a Tisza Párt érintettsége mellett sem, hiszen mindkét informatikus a párthoz köthető. Egyikükről, Maróti Tamásról több felvétel is született, ahogy elhagyja a párt központi irodáját, ahová 2025 januárja és szeptembere között szabad bejárása volt. A Ripost 2025 januárjában készített egy fotót Maróti Tamásról, aki egy délutáni időpontban távozott a Tisza Párt irodájából, majd közvetlenül utána, másodpercek alatt több prominens tiszás politikus is elhagyta a székházat.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza legfelsőbb köreiből származó információk szerint lényegében Maróti Tamás irányította a párt informatikai tevékenységét.
„Amennyiben bizonyíthatóan titkos, szervezett együttműködés zajlott az érintett személyek és a Tisza Párt vezetése között, az már önmagában is a nemzetbiztonsági veszélyességi küszöb átlépéseként értékelhető”
– ismerte el, és hangsúlyozta, tovább súlyosbítja az ügyet, amennyiben „az ukrán titkosszolgálat egyúttal befolyást is gyakorol a pártra, vagy adott esetben pénzügyileg finanszírozza a tiszás kampányt saját érdekei megvalósítása céljából”.
Ugyanakkor szerinte ez a mostani botrány inkább az ellenzékbe vetett társadalmi bizalmat rendíti meg alapjaiban, és nem kizárható, hogy
a Tisza Pártnak és vezetőinek a politikai mellett súlyos jogi következményekkel is szembe kell nézniük.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Vagy „stop Örkény”, vagy lehetőségük van megtalálni a megfelelő egyensúlyt az erős kormány és a hosszú távon stabil intézmények között, ha már a Fidesznek ez nem sikerült. Kohán Mátyás írása.
Bár a politikai mézeshetek és az abszolút filmszínház ideje még nem járt le, számos törés és belső vita kezd alakulni a Tiszában. Az egyik fő ok Magyar Péter vezetői stílusa.
Hazudik Magyar Péter, Áder János szerint.
Egy százalék első hallásra nem tűnik soknak. De ha ezt minden évben ki kell fizetni, és a vagyon nem bankszámlán, hanem cégben, részvényben vagy ingatlanban van, akkor ez a kis szám hirtelen nagy döntéseket indít el. Norvégia története azt mutatja, hogy a vagyonadó nemcsak bevételt termel, hanem mozgásba is hozza az adóalapot. És ha az utóbbi elindul, akkor ritkán tér vissza.
Koncz Áron videóban mutatta be a Szabad György Irodaház és az Országház közötti föld alatti összeköttetést.
A közösségi médiában viaskodtak.
Az Európai Bizottság elnöke uniós szintű tilalmat vezetne be a kiskorúak közösségimédia-használatára.
Újabb szintet ért el Ukrajna és Oroszország drónháborúja.
