Az agráriumban is a nagyüzemi, nagyvállalati érdekeket és Ukrajna támogatását helyezné előtérbe a Tisza Párt – derül ki Bóna Szabolcs nyilatkozataiból. Magyar Péter agrárpolitikusa azt is kijelentette, az ukrán gabonaválság a magyar gazdák hibája, mert Ukrajnával próbálnak versenyezni.
Egyre világosabbá válik, hogy a Tisza Párt az üzleti világ szempontjait figyelembe véve kormányozna, háttérbe szorítva a jelenlegi, családtámogatásokra épülő politikát. Magyar Péter párja körül rendszeresen felbukkannak a 2010 előtti politikusok és a baloldalhoz köthető szakértők.
Noha az ellenzéki párt tagadja, hogy közük lenne a párthoz, az érintettek – egyebek mellett Bokros Lajos, Bod Péter Ákos, Kéri László, Petschnig Mária Zita, Lengyel László és újabban Király Júlia – előadásaikban, nyilatkozataikban rendszeresen elszólják magukat arról, valóban a Tiszát segítik.
Ezt is ajánljuk a témában
Király Júlia volt jegybanki alelnök Tisza-közeli szerepvállalása arra utal, hogy a párt kormányra kerülve vélhetően szakítana a rezsicsökkentés politikájával.
Nem véletlen, hogy egyre több ember számára válik nyilvánvalóvá, hogy a Tisza Párt a 2010 előtti nagytőkés- és multipárti gazdaságpolitikát támasztaná fel.
Pedig nem csak a Magyar Péter által eltitkolt szakértők kelthetnek aggodalmat azokban, akik nem szeretnék a befektetőbarát, így lakossági megszorításokkal járó kormányzás következményeit ismét megtapasztalni, hanem a már bemutatott szakpolitikusok névsora alapján is. Ráadásul az érintettekben közös, hogy egyetértenek Ukrajna feltétel nélküli támogatásával is.
A Tisza Párt hivatalos szakértőinek névsora – az üzleti világból és a bankszektorból érkező vezetőkkel – nem azt sugallja, hogy a szociális szempontok, vagyis az emberek jóléte az üzleti érdekek elé kerülne.
Közéjük tartozik Bóna Szabolcs is, aki a Tisza Párt hivatalos agrárszakértője, noha sokáig úgy tűnt, ezt a pozíciót Raskó György agrárközgazdász tölti be, akinek vitathatatlan szerepe volt államtitkárként a hazai élelmiszeripar szinte teljes leépítésében.
A Tisza Párt agrárpolitikusa a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetője, amely az egykori helyi tsz privatizálásával alakult nagyüzem Győr-Moson-Sopron vármegyében. Ennek ellenére Magyar Péter nyilatkozataiban és országjárása során többször is azt mondta, párja a kis- és közepes gazdaságok támogatását helyezné előtérbe, ha kormányra kerülne. Ennek nem csak a Tisza agrárszakértőjének nagyüzemi háttere mond ellent, de a nyilatkozatai is. A Magyar Narancsnak adott korábbi interjújában ráadásul azt állítja,
az ukrán gabona korlátlan behozatala miatt kialakult válság nem Ukrajna hibája, hanem a magyar gazdáké, mivel olyan szegmensben próbálnak meg versenyezni, amelyben esélyük sincs.
Szavai szerint az Európai Unió Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodásának
egyik fő üzenet az, hogy az ukrán mezőgazdaság meg fogja ölni a magyar mezőgazdaságot. Ez ugyan valós veszély, de erről nem az ukránok tehetnek, ők csupán kihasználják a saját adottságaikat, eredményesek benne, hasznot tudnak maguknak termelni. A probléma abból fakad, hogy mi olyan pályán akarunk versenyezni velük, ahol esélyünk sincs nyerni
– fogalmazott Bóna Szabolcs. Az 1160 hektáron gazdálkodó szakpolitikus azt is megjegyezte,
a mi mérethatékonyságunk messze nem ott van, mint az ukránok mérethatékonysága, és hiába tény, hogy minket szigorúbban ellenőriznek EU-s országként, attól nekik még 300 hektáros egybefüggő területeik vannak (...) és örülünk, ha táblaméretben elérjük az idehaza már hatalmasnak számító 30 hektárt, de a 3–5 hektáros parcellaméret a jellemző.
Bóna azt már nem tette hozzá, hogy az ukrán gabonadömpingre nem volt lehetőségük előre felkészülniük a magyar gazdáknak, ahogy az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése sem volt előre tudható.
Ennek ellenére Magyar Péter szakembere azt is világossá tette, hogy a magyar gazdáknak nem alapanyagot kellene termelniük – például gabonaféléket –, hanem magas minőségű feldolgozott élelmiszereket. Bóna Szabolcs gyakorlatilag ugyanazt a célt fogalmazta meg, amelyet a magyar kormány is képvisel, ugyanakkor arról nem tesz említést, hogy a jelenleg is látható folyamatot, azaz hogy
az átállás az alapanyag-termelésről a feldolgozott élelmiszer-előállításra egy hosszadalmas folyamat, ami jóval az ukrán gabonaválság előtt kezdődött.
Arra is emlékeztet, hogy korábban Magyarország komoly élelmiszeriparral rendelkezett. Bóna ugyan az interjúban nem beszélt róla, de köztudott, hogy a privatizáció – amelynek családja a nyertese volt – és az uniós csatlakozás időszakában, a baloldali kormányok szintén nagygazdaságpárti politikája miatt épült le az ágazat.
Bóna amellett, hogy az ukrán gabona okozta válságért a magyar termelőket teszi felelőssé, s nem Brüsszel Ukrajna-politikáját okolja, nyíltan is a nagybirtokrendszer mellett foglal állást.
A hazai mezőgazdaság a következő években szinte teljesen átalakul. Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy István agrárminiszter, valamint a gazdálkodókat képviselő szervezetek is régóta arról beszélnek, hogy az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás jelentette kihívásokra az a helyes lépés, ha nem exportra termelünk, hanem a hazai feldolgozóipar fejlesztésével feldolgozott élelmiszert állítunk elő hazai fogyasztásra és exportra. A versenyképességi átállást érdemben segíti a kormány több ezer milliárd forintos kerete, amely kiegészíti az uniós beruházási forrásokat. A pályázatokra ráadásul nagyon sok a jelentkező, a beruházások országszerte elkezdődtek, vagy már tartanak.
Ezt is ajánljuk a témában
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
Ennél is megdöbbentőbb, hogy Bóna Szabolcs úgy véli, a rendszerváltás után is meg kellett volna maradnia a szocializmusban kiépült nagybirtokrendszernek, a szocialista rendszerben elvett földek után adott kárpótlást bírálva. Szavai szerint,
ha marad a nagyüzemi rendszer, a mérethatékonyság az EU legtöbb országával szemben ideig-óráig kihasználható marad, de közben a kárpótlásnak köszönhetően a birtokstruktúra is átalakult. Ez pedig egy abszolút vesztes helyzet a számunkra. Ehhez társul, hogy sajnos a vidéki emberek saját maguk sem akarják elfogadni, hogy ez történt
– emelte ki a Tisza agrárpolitikusa.
A Bóna Szabolcs vezette, 1160 hektáros területtel rendelkező Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. – amely a rendszerváltás előtti helyi tsz jogutódja – valódi családi nagygazdaságnak számít, mivel Bóna Szabolcs apja, Bóna János az 1970-es évektől egészen a 2010-es évekig vezette az egykori Vörös Csillag tszt, beleértve a privatizálás és az átalakulás időszakát is. Fiának a 2010-es években adta át a nagygazdaság irányítását. Bóna János valódi vörösbárónak tekinthető, aki az MSZMP országgyűlési képviselője is volt a 80-as években.
A privatizáció a termelőszövetkezetekre jellemző klasszikus, társadalmilag megosztó módon zajlott, nyílt pályázat nélkül, egyben tartva a már a szocializmus alatt is sikeres nagyüzemet. A helyi kistermelőknek tehát esélyük sem volt földet szerezni az egykori szocialista típusú gazdaság területén.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. adózott eredménye a nyilvános adatok szerint 2024-ben meghaladta az 550 millió forintot, de az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének évében, 2022-ben a profit megközelítette a 750 millió forintot is. A vállalat ráadásul tevékenysége után jelentős, akár egymilliárd forintot is elérő közvetlen uniós támogatásba részesül, beleértve a területalapú támogatást és az állattartáshoz kapcsolódó közvetlen, valamint egyéb kiegészítő forrásokat is. Ezen felül a Zrt-nek a vidékfejlesztési program pályázati pénzei, vissza nem térítendő támogatások formájában is elérhetők.
Bóna Szabolcs személye illeszkedik Magyar Péter és a Tisza Párt eddig bemutatott szakpolitikusainak sorába.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza vezető gazdaságpolitikusának nyilatkozata újabb bizonyíték, hogy Magyar Péter pártja a nemzetközi bankszektort részesítené előnyben a magyar adófizetőkkel szemben.
Kapcsolódó vélemény
Ehhez kell Kapitány István, egy multi, a Shell volt globális alelnöke, „a magyar Jockey Ewing”.
Nem véletlen, hogy Magyar Péter korábban a nemzetközi sajtóban világossá tette, piacpárti fordulatot hajtana végre a Tisza-kormány. Ezt támasztja alá, hogy
nem csak Bajnai Gordon köreihez tartozó szakértők, de a korábbi kormányfő is előkerült, a Tisza Pártot támogató nyilatkozatával.
A globális pénzügyi világ képviselői tehát a Tisza soraiban befolyásolnák a magyar gazdaságot, amelynek eredménye garantáltan nem a családtámogatási rendszer bővítése és az emberek jólétének növelése lenne, hanem a befektetők érdekei mentén hoznák meg a döntéseket.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt kormányfő szerint az üzleti érdekek ellentétesek a politikusok, így a választók érdekeivel, amire az infláció a válasz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzéki politikus a Financial Times-ban üzent a piacnak: vége a pazarlásnak, jöhetnek a megszorítások.
A Fidesz-KDNP kormányok 2010 óta következetesen a multiktól és a nagy árbevétellel rendelkező vállalatoktól várnak nagyobb hozzájárulást a költségvetéshez, így borítékolható, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén azonnal brutális megszorításokról döntene, tehermentesítve a bankszektort vagy a kiskereskedelmi boltláncokat, telekommunikációs cégeket, miközben Brüsszel elvárásait is teljesítené, beleértve a rezsicsökkentés eltörlését, vagy a többkulcsos adórendszer újbóli bevezetését.
***
Nyitókép: MTI/Faludi Imre
Grafikonra tettük a közvélemény-kutatások eredményeit.
Mráz Ágoston szerint éppen ellenkező hatása lehet a párt gazdasági programbemutatójának, mint amit reméltek.
Megtaláltuk Magyar Péter egyik legnagyobb ukrán támogatóját!
Úgy tűnik, Orbán Viktornak megint igaza volt.
Az ellenzék borzalmas válságot vizionál.
Pusztán azért, mert a miniszterelnök nem akar fizetni nekik a magyarok pénzéből.
Nekik készítették, mint Vénusz légycsapóját, sok szeretettel.
Az amerikai elnök élesen bírálta az elmúlt hetekben a rendezvényt.
Mráz Ágoston szerint éppen ellenkező hatása lehet a párt gazdasági programbemutatójának, mint amit reméltek.
