Bajnai Gordon ismét felbukkant és fontos üzenetet küldött a magyar embereknek

Néhány hónappal a választások előtt ismét megjelent a nyilvánosság előtt Bajnai Gordon, aki hosszú interjút adott az év legelején a HVG-nek. A megszorításairól elhíresült korábbi kormányfő most a globális üzleti élet egyik meghatározó szereplője, a londoni Campbell Lutyens nemzetközi magántőke-tanácsadó cég vezérigazgatója. 

A világ egyik legbefolyásosabb tőkebefektetési tanácsadó vállalata több száz milliárd dolláros tőkealapokat kezel világszerte.

A korábbi kormányfő befolyása tehát a nemzetközi pénzügyi szektorban jelentős, emiatt befolyással bír a politikai életre és a civil társadalomra is, több nemzetközi NGO-ban is fontos szerepet tölt be, olyan szervezetekben, amelyek tagjai a brüsszeli elit és az amerikai demokrata párti holdudvar fontos emberei. Bajnai a 2022-es választások előtt is felbukkant, ahogy most, úgy akkor is az ellenzéket támogatta, akkor Márki-Zay Pétert.

Ezt üzeni Bajnai a magyar választóknak

Bajnai a HVG-nek adott interjúban világossá tette, nem kíván visszatérni a politikába, de örülne, ha az áprilisi választáson az ellenzék nyerne. Azt is elmondta, nincs kapcsolata a Tisza Párt vezetőivel, ugyanakkor szerinte 16 éve rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Bajnai Gordon tehát a globális pénzügyi világ egyik fontos szereplőjeként fogalmazta meg azt a véleményt, hogy a Fidesz-KDNP kormányok nem jó irányba kormányozzák Magyarországot. 

A volt kormányfő véleménye nem meglepő, mindig is az ellentétes politikai irányvonalat képviselte, mint a Fidesz-KDNP kormány. Bajnai maga is a pénzügyi világ megkerülhetetlen szereplője, így érthető, hogy a befektetőknek, pénzügyi alapoknak kedvező globalista, federalista politikai irányzat és a liberális gazdaságpolitika támogatója.

Bajnai azt is megjegyezte, a politika és a piac teljesen eltérő, gyakran egymással ellentétes logikára épül: míg egy politikus népszerűségét és társadalmi legitimációját az emberek gyarapodása határozza meg, addig az üzleti életben a kiszámíthatóság a fő szempont. Ezt ugyanakkor felülírja a politikai ambíció, amelynek eredménye a kiszámíthatatlan üzleti környezet, amely megnehezíti a közép- és hosszútávú befektetéseket.

A Tisza Párt az üzleti életet képviselné

Bajnai Gordon tehát leegyszerűsítve arra hívta fel a figyelmet, hogy 

• az emberek a saját gyarapodásuk és érdekeik mentén választanak politikusokat. 
• A megválasztott politikus pedig a népszerűsége fenntartása érdekében olyan intézkedéseket hoz, amely megfelel az emberek elvárásainak, azaz a választók úgy érzik, gyarapodnak, nő a jólétük, magasabb lesz az elkölthető jövedelmük.
• A politikusok motivációja éppen ezért ellentétes az üzleti világ, a befektetők, a bankok vagy az alapkezelők érdekeivel, mivel a pénzügyi világ a kiszámíthatóságot kedveli, a stabil gazdasági környezetet és azt, ha az állam minél inkább távol marad a piaci ügyletektől és nem hoz olyan intézkedéseket, korlátozó szabályokat, amelyekkel növeli a befektetők kockázatát.

Erre a logikára épül a Bokros Lajos, Bod Péter Ákos és más, a Tisza Párt körül állandó szereplővé váló baloldali közgazdászok által képviselt gazdaságpolitikai irány is, de Magyar Péter és a Tisza bankszektorból érkezett gazdasági szakértője, Kármán András is a nemzetközi sajtónak adott interjúban üzente meg: a Tisza-kormány piacpárti irányváltást tervez.

Mit jelent a piacpárti irányváltás?

Magyar Péter tehát azzal, hogy piaci fordulatot hirdet, gyakorlatilag azt üzeni a választóknak, hogy visszatérne a 2010 előtti idők lakosságot megszorító politikájához és a Tisza-kormány alatt az emberek jóléte garantáltan nem nőne, sőt, 

A piac a saját logikája mentén a politikusoktól és az emberektől is azt várná el, hogy minden állami kiadás mögött meglegyen a megfelelő fedezet. Az adósság növelése pedig kizárólag a piaci szereplő növekedésének érdekében végrehajtott beruházások megelőlegezését szolgálhassa. 

A kockázatok mérséklése érdekében pedig jóléti intézkedések helyett az államadósság és a hiány csökkentésére kell fordítani az emberek befizetéseit. Románia jó példa arra, milyen pusztítással jár a brüsszeli elvárások végrehajtása. Az elmúlt hónapokban az elitista, piacbarát fordulat után az új, Európa-párti kormány brutális megszorításokat hajtott végre, megvonva a kedvezményeket, vagy épp megadóztatva a nyugdíjakat. Az IMF sem kecsegteti Romániát túl sok jó hírrel: a reformok végrehajtása után, 2027-től újabb strukturális változásokra lesz szükség.

Az üzleti élet végül túszul ejti az államot?

Bajnai Gordon másik fontos megállapítása, hogy 

Ez gyakorlatilag azt jelenti, ha a piaci kockázat nő, akkor a szereplők árat emelnek. Ez egyrészt a profitnövelés szempontjából és a kockázatok beárazása miatt érthető pénzügyi érdek, másrészt jó eszköz a politikusok befolyásolására is.

Ha az infláció gyorsul, vagyis az árak érezhető módon emelkednek, akkor az emberek kevesebb terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni a jövedelmükből, ami fokozódó elégedetlenséghez, azaz a politikusok népszerűségének gyors csökkenéséhez vezethet. A magyar kormány ezekre a kísérletekre válaszul a hatósági árszabályozást alkalmaz és más területeken is nyomást gyakorolnak a tőkeerős piaci szereplőkre.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az áprilisi választások kimenetele tehát a családok és a választók anyagi jólétéről szól elsősorban. Ha Orbán Viktor folytathatja a kormányzást, akkor az állam és a piac viszonya érdemben nem változik: a kormány továbbra is a magas árbevételt elérő piaci szereplők magasabb hozzájárulását írja majd elő, a gazdasági növekedéssel arányosan pedig várhatóan csökkenti a plusz terhet a következő években.

Folytatódik a családtámogatási rendszer bővítése, míg a multik esetleges inflációt eredményező költség-áthárítását közvetlen beavatkozásokkal – árréskorlátozás, árszabályozás – továbbra is féken tartja. A jelenlegi kormány aligha változtat a jelenlegi gazdaságpolitikán, azaz továbbra is olyan döntéseket hoz, amelyekkel a piaci szereplőket is támogatja adott esetben, de nem hoz megszorítást a lakosság számára.

Ha a Tisza Párt alakíthat kormányt és végrehajtják a piacpárti fordulatot, jelentős irányváltásra kell felkészülnie az országnak. Az üzleti világ elvárásai szerint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése hangsúlyosabb lenne, ezzel megteremtve a befektetőknek a stabil környezetet. A lakossági megszorítások borítékolhatóak lennének, mivel a kiadási oldal csökkentése mellett a piaci érdekek szerint kellene kivezetni a különadókat és az állami árszabályozást. 

Ebben az esetben a következő választási ciklusban jóléti intézkedést aligha hajtana végre a Tisza Párt, mivel az állami kiadáscsökkentésre menne el a gazdasági növekedésből származó többletbevétel. Az uniós pénzek sem a jóléti intézkedéseket támogatnák, hanem a beruházásokat. A befektetők elégedettsége ugyan kedvezőbb államadósság-finanszírozást és végül kisebb költségvetési terhet jelentene, ám az így megtakarított költségvetési tételeket aligha fordítanák jóléti intézkedésekre, mivel azzal újra az üzleti szereplők kockázatát növelnék, így a kockázat mérséklése végül ismét magasabb finanszírozást igényelne a büdzséből.

Mit tett az országért a Bajnai-kormány?

A legtöbb ember a 2008-tól kezdődő, Magyarországon a Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt már a korábbi évektől érzékelhető életszínvonal-visszaesés legdurvább évének tekinti a 2009 áprilisától 2010 májusáig tartó Bajnai-kormányt. A volt miniszterelnök szakértői kormánynak nevezte kabinetjét, amely a válságkezelést helyezte a középpontba. Ez a válságkezelés ugyanakkor az embereknek óriási jövedelemcsökkenést okozott és rekord magas munkanélküliséghez vezetett. 

A Fidesz-KDNP 2010-es győzelme megakadályozta, hogy a nyugati típusú, Bajnai által is képviselt válságkezelést válassza Magyarország. Az EU országok közül legrosszabbul teljesítő Magyarország és Görögország eltérő válságkezelést támogatott. Hazánk az „unortodox” intézkedéseknek köszönhetően már 2012-re kilábalt a pénzügyi válságból, míg a görögök éveken keresztül az EU és a nemzetközi szervezetek óhaja szerint hajtották végre azokat a reformokat, amelyek megfeleltek a piac elvárásainak, ugyanakkor figyelmen kívül hagyták a görögök életszínvonalának folyamatos visszaesését.

A Bajnai Gordon vezette kormányzás alatt:

• ÁFA-emelés – a normál ÁFA-t 20-ról 25 százalékra emelték.
• Bevezették az ingatlanadót és a vagyonadót.
• Megszüntették a 13. havi nyugdíjat, sőt már a 2009-es második félévi részletet sem fizették ki.
• 62-ről fokozatosan 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt.
• 2010-re tolták a 2009-es nyugdíjkorrekciót.
• A korai nyugdíjba menetelt pedig büntették azzal, hogy az előrehozott nyugdíj összegét a korábbinál nagyobb mértékben csökkentették.
• Befagyasztották a közalkalmazotti béreket.
• Eltörölték a 13. havi közszféra-juttatást.
• 10 százalékkal csökkentették a táppénzt.
• A családi pótlék korhatárát 23-ról 20 évre csökkentették.
• A gyes és a gyed időtartamát 3-ról 2 évre csökkentették.
• Megszüntették a lakástámogatási rendszert (szocpol).
• Megszüntették a gázár- és távhő kompenzációt.
• Semmit sem tettek a devizahitelesek megsegítése érdekében, miközben a svájci frank árfolyama rekordmagasságba emelkedett.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK/AFP