Nem jött be a tiszás stratégia: adóemelést terveztek, elsöpörte a népharag a bolgár kormányt

A távozó Roszen Zseljazkov miniszterelnök váratlan döntésével 2020 óta a nyolcadik előrehozott választásra kerülhet sor az országban.

Rácz András plágiumkeresőre épített érvelése inkább a dokumentum eredetiségéről, mintsem annak fiktív voltáról árul el fontos dolgokat.

Az az állítás, hogy a Copyleaks mindössze 1,1 százalékos egyezése bizonyítja a Tisza Párt körül született Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram teljesen fiktív voltát, inkább politikai mentőövnek tűnik, mint szakmai érvelésnek – olvasható a Faktum legújabb elemzésében.
A vita egy 600 oldalas PDF körül forog, amelyet az Index Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram címmel közölt részleteket, és amely radikális adó és járulékváltozásokat, évi mintegy 1300 milliárd forintos többletbevételt, a tőkejövedelmek és ingatlanügyletek jóval erősebb megadóztatását vázolja fel. A Tisza Párt nyilvánosan tagadja, hogy ez lenne a programja, a botrány kirobbanása óta „nem létező dokumentumnak” nevezi. Magyar Péter szerint a cikk minden szava hazugság, miközben a Telex is úgy írja le az anyagot, mint több száz oldalas, nem a nyilvánosság előtt készült gazdasági tervezetet, amit a párt szakpolitikai tanulmánygyűjteményként próbál keretezni.

Ebben a helyzetben lépett be Rácz András, aki a Copyleaks szoftverrel elemezte az egyik, nagyjából 210 oldalas fejezetet, és a megkapott 1,1 százalékos similarity score alapján arra a következtetésre jutott, hogy
ez egy teljesen fiktív anyag, sőt szerinte erősen kérdéses, hogy valódi személyek írták.
Csakhogy a plágiumkereső nem a valósághoz való kapcsolódást, hanem a szó szerinti vagy nagyon hasonló megfogalmazások arányát méri a saját, korlátozott adatbázisán belül. Egy magyar nyelvű, több száz oldalas, önállóan megszövegezett szakpolitikai anyagnál az alacsony egyezés éppen azt jelezheti, hogy nem összeollózott, tankönyvekből visszaírt mondatok láncolata, hanem stilárisan eredeti szöveg, ráadásul a Copyleaks korpusza távolról sem fedi le a magyar gazdaságról felhalmozott teljes szakirodalmat.
Rácz azon állítása, hogy egy gazdaságpolitikai programnál logikusan 15 és 20 százalék közötti egyezés volna az elvárható, tehát erősen légből kapott és legfeljebb az egyetemi beadandók világában igaz, ahol gyakori a tankönyvekből visszaírt szöveg.
Egy kampány szempontjából meghatározó, több száz oldalas gazdaságpolitikai anyagnál éppen az a minimum elvárás, hogy a szerzők integrálják, újraszövegezzék a KSH, az Eurostat, az MNB és más források adatait, és ne szerkesztenek össze egy plagizált szöveget.
A Copyleaks által jelzett alacsony egyezés így inkább gyengíti Magyar Péter korábbi magyarázatát, miszerint ChatGPT írta az anyagot, és nem támasztja alá azt a következtetést sem, hogy a szövegnek semmi köze a magyar gazdaságról felhalmozott tudáshoz.
A dokumentum tartalma és irányvonala ezzel szemben jól beilleszthető a nyugati baloldal jelenlegi trendjeibe, vagyis a vagyon és tőkejövedelmek radikálisabb megadóztatásába, a vállalati kedvezmények leépítésébe, szolidaritási jellegű terhek bevezetésébe, a jóléti rendszerek erősebb újraelosztó szerepébe, nagyobb államot és erősebb újraelosztást célozva. Az évi 1300 milliárdos többletbevételi cél, a tőke és ingatlanjövedelmekre javasolt 20 és 40 százalék közötti kulcsok, a progresszív társasági adó és a külön szolidaritási járulékok mind egy koherens, baloldali gazdaságpolitikai modell elemei, amelyet több, egymástól független médium azonos fő számokkal és szerkezettel ismertetett.
Összességében tehát a Copyleaks annyit bizonyít, hogy a Tisza körüli konvergenciaprogram szövege stilárisan eredeti, nem pedig klasszikus értelemben vett plágium, és nem támasztja alá Rácz András következtetését a teljesen fiktív anyagról és az állítólagos »nem létező szerzőkről«.
A Faktum szerint sokkal életszerűbb magyarázat, hogy egy létező, szakértők által jegyzett, baloldali gazdaságpolitikai munkadokumentum kiszivárgott verzióját láthatjuk, amelytől a Tisza Párt ma politikai okokból próbál elhatárolódni. A közönség szempontjából józanabb kiindulópont, ha ezt az anyagot egy nagyon is valóságos alternatív adó és járulékrendszer vázlataként olvassuk, és onnan kezdjük el mérlegelni, hogy jobb vagy rosszabb pályát jelentene az országnak a 2010 óta követett modellhez képest.
Nyitókép forrása: faktumprojekt.hu
***
Ezt is ajánljuk a témában

A távozó Roszen Zseljazkov miniszterelnök váratlan döntésével 2020 óta a nyolcadik előrehozott választásra kerülhet sor az országban.
