Elárulták a Mandinernek: Brüsszel most a saját bőrén tapasztalhatja meg a politikai nyomásgyakorlást

Mint megírtuk: az egész öreg kontinenst és a világpolitikát is átformáló tervek szerepelnek az Egyesült Államok most kiszivárgott Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) címet viselő dokumentumában. A Defense One arról ír, hogy a Trump-adminisztráció szakítana az USA régi, hagyományos európai szövetségeseivel, új hatalmi formációkat vagy államszövetséget hozna létre és kulturális alapú európai befolyásépítést tervez.

A kiszivárgott dokumentum szerint Európa a jelenlegi bevándorláspolitikája és a szólásszabadság korlátozása, a cenzúra miatt civilizációs válságba került, ezért Washingtonnak csak néhány, ideológiailag közel álló kormánnyal kellene szorosan együttműködnie – 

Az NSS szerint Washingtonnak támogatnia kell a „szuverenitást és a hagyományos európai életformát helyreállítására törekvő politikai és kulturális szereplőket”, mindaddig, „amíg azok Amerika-barátok”.

Orbán Viktor a dokumentum kapcsán úgy fogalmazott: „Itt van mindjárt az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia, amely az elmúlt évek legfontosabb és legérdekesebb dokumentuma. Abban a stílusban beszél Brüsszelről, ahogy a Biden-adminisztráció és Brüsszel beszélt rólunk. Amilyen az adjonisten…” 

A történések kapcsán Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét kérdeztük, aki szerint az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia több szempontból is figyelemre méltó. 

Mint fogalmazott: korábban – különösen globalista vezetés alatt – az Egyesült Államok hajlamos volt a valóságot saját ideológiai elvárásaihoz igazítani. A mostani dokumentum ezzel szemben kifejezetten reálpolitikai alapállást képvisel: nem egy eszményített világképet vázol, 

„Ezek pedig egyértelműen az Indo–csendes-óceáni térségre összpontosulnak, nem pedig Európára vagy a transzatlanti kapcsolatokra. Ez megfelel a realitásnak: az Egyesült Államok legfontosabb stratégiai érdekeltségei ma Ázsiában találhatók, és a legkomolyabb geopolitikai riválisa – Kína – is itt próbál terjeszkedni” – fejtette ki Dornfeld László.

Ugyanakkor – ahogy az elemző fogalmazott – ahhoz, hogy Washington ezt a fókuszváltást végrehajtsa, szükség van erős transzatlanti szövetségesekre. Mint mondta: az amerikai cél nem Európa magára hagyása, hanem éppen az, hogy a kontinens képes legyen önállóan fenntartani biztonságát, és ne vonjon el amerikai erőforrásokat. Dornfeld szerint Trump stratégiai gondolkodásában bizonyos elemek visszautalnak a Monroe-elvre és a befolyási övezetek logikájára – ami éles váltást jelent a korábbi, „világcsendőr” szerepre épülő globalista külpolitikához képest.

„A dokumentum szigorú határvonalakat húz: az Egyesült Államok nem tűr meg külső befolyást a saját földrészén, ugyanakkor maga sem kíván nyíltan átlépni más hatalmak befolyási övezeteibe. 

– jegyezte meg a vezető elemző.

Kemény szavak Európa esetében

A dokumentumban Trump rendkívül kemény szavakat használ a brüsszeli vezetéssel kapcsolatban – ezt külön, egy Politicónak adott interjújában is megerősítette, ami jelentős felzúdulást váltott ki az EU-ban. „Világosan kijelentette: ha a jelenlegi migrációs politika nem változik meg, húsz év múlva a kontinens felismerhetetlenné válik. Szerinte a brüsszeli elit feladta a nyugati civilizáció alapértékeit saját globalista hatalmi projektje érdekében, aminek következménye egy demográfiai átalakulás vagy népességcsere” – ismertette Dornfeld.

Az elemző emlékeztetett, hogy a brüsszeli reakciók vegyesek voltak. Antonio Costa például felháborodott, Friedrich Merz viszont már azt hangsúlyozta, hogy legközelebbi találkozójuk alkalmával előrelépést szeretne felmutatni a migráció kezelésében. 

– szögezte le.

„A helyzet azért is érdekes, mert az Európai Bizottság korábban gyakran élt a politikai nyomásgyakorlás eszközeivel Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – most pedig maga tapasztalhatja meg egy nagyobb hatalom részéről ugyanezt a pozíciót” – magyarázta Dornfeld László. A legutóbbi példát a Tineke Strik holland EP-képviselő jelentése szolgáltatta, amely ismételten olyan állításokat fogalmaz meg hazánkkal kapcsolatban, amelyek korábban is vitatottak voltak: többek között azt, hogy Magyarországon azért nincs jogállamiság, mert vétót emelt bizonyos uniós döntésekkel szemben, vagy mert a gyermekek jogainak védelme elsődleges helyet kapott a kormányzati politikában.

„A brüsszeli támadások ma már nyíltan hatalmi logikát követnek, és alig törekszenek arra, hogy szakmai érvekkel támasszák alá őket.

az erőviszonyok egyértelműek, ahogy az a vámmegállapodási tárgyalások során is megmutatkozott” – húzta alá az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand