Romaügyi szakértő: A „C-generáció” határozza meg Magyarország jövőjét

Forgács István romaügyi szakértő, aki immár ásmfél évtizede járja az országot, és roma közösségekkel dolgozik egy terjedelmes interjút adott az Indexnek. A beszélgetés során rámutatott, hogy bár tapasztalatai szerint a rendszerváltás óta eltelt három évtized kisebbségpolitikájában 2010 valódi és kedvező fordulatot hozott, de a legnagyobb kihívás még hátravan. 

Ugyanis úgy véli,

A lapnak a szakértő úgy fogalmazott, hogy „amíg a cigány felzárkózás kérdésében nem tudunk valóban tisztán és őszintén, de mindenféle bántó szándék és hazug általánosítás nélkül beszélni, addig nehéz lesz onnan továbblépni, ahova eddig eljutottunk”. 

Forgács szerint 

• az adatok gyűjtésétől,
• a problémák nyílt megnevezésétől,
• vagy éppen a tendenciák felismerésétől és kimondásától sokan félnek, 

mert attól tartanak, hogy rasszizmussal, előítéletek megerősítésével vádolnák meg őket.

Ez lehet a továbblépés útja a „kollektív áldozatiságból”

Az interjúban elhangzott, hogy Magyarország egyedülálló kisebbségi önkormányzati rendszert működtet Európában. Az 1993-as kisebbségi törvény alapján 1994 óta léteznek ezek a testületek, amelyek helyi, megyei és országos szinten is képviselik a különböző kisebbségi közösségeket.

„A hazai kisebbségek ezzel jogot kaptak arra, hogy saját választott érdekképviselettel rendelkezzenek helyi, megyei és országos szinteken, de 

A nemzeti és etnikai kisebbségek közül a cigányok a legegyértelműbbek, mert ők vannak a legtöbben, és ebből adódóan tőlük is várja el leginkább a magyar társadalom, hogy tegyenek valamit önmagukért ezekkel az általuk megválasztott képviselőkkel együttesen”.

„Ugyanakkor kevés jogosítványuk és még kevesebb anyagi forrásuk van hozzá. Sajnos ki kell mondani, hogy 1994 óta azt látni, hogy kevés kivételtől eltekintve a helyi kisebbségi önkormányzatoknak nem igazán sikerül segíteniük a helyi felzárkózást, miközben pedig minden kormány megtartotta ezt a jogintézményt, bízva abban, hogy valódi segítség lehet” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Forgács István a beszélgetés során felidézte, hogy 

Ez a megközelítés azonban olyan helyzetet teremtett a szakértő szerint, amelyet „kollektív áldozatiságnak” nevez. Ez azt jelenti, hogy a közösség egésze áldozatnak tekinti magát, és minden problémát a diszkriminációra fog – így elvész az egyéni és családi szintű felelősségvállalás, az emberek elvesztik a képességüket és akaratukat arra, hogy saját életük alakításában aktív szerepet vállaljanak – sorolta.

A romaügyi szakértő arra is kitért, hogy „ugyanakkor azt is látni kell, hogy azok a cigány emberek, akik maguk mögött tudták hagyni ezt a tanult tehetetlenséget, és nekiveselkedtek, hogy ők is felelősséget vállaljanak a saját sorsuk alakulásában, ők általában képesek is voltak változást elérni. És ehhez az elmúlt 15 év kormányzása rengeteget segített. Sőt a többségi társadalom is értékeli ezt” – hozzátéve, hogy utóbbi elfogadóbbá is vált az évek során.

Forgács az Indexnek éles kritikát fogalmazott meg azokkal a cigány vezetőkkel szemben is, akik még mindig ugyanebből az áldozati szerepből kommunikálnak. „Érdekes, hogy cigány vezetők nagy része és a jogvédők mindig kikérik maguknak, amikor általánosít a társadalom a cigányokkal szemben. Hogy a cigány lop, lusta, erőszakos. És abban igazuk is van, hogy nem szabad általánosítani. De közben sok cigány vezető ugyanilyen általánosítással beszél arról, hogy a magyar társadalom általában véve cigányellenes. (...)

– szögezte le.

Kulcsfontosságú szerepet kap a roma közösség

A szakértő beszélt arról is, hogy a 2010 után hivatalba lépett polgári kormányzat megközelítése alapvetően más volt, és új lehetőségeket kínált. 

A kormány nem külön „cigányprogramokat” indított, hanem olyan univerzális intézkedéseket hozott, amelyek mindenkit segítettek, de a hátrányos helyzetűeknek – köztük sok cigány családnak – jelentették a legnagyobb előrelépést. 

„A kormány nem azért vezette be a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást, mert csak a cigánygyerekek szorultak rá a korai fejlesztésre, de végső soron leginkább az ő szocializációjukat és alapkészségeik fejlesztését mozdította elő. Nem azért indította el az iskolai ingyenes és kedvezményes étkeztetési programot, mert csak a cigánygyerekek voltak éhesek, de nekik segített a legtöbbet. 

És ebben volt egyedülálló a polgári kormányzat 2010 óta” – húzta alá Forgács. 

A szakértő arra is kitért, hogy bár sokan úgy vélik, hogy a 2025. október 1-jén hatályba lépett helyi önazonosság védelméről szóló rendelet a társadalom peremére szorult rétegek, különösen a cigányok kirekesztését segíti elő. Forgács István azonban határozottan elutasítja ezt az etnikai értelmezést.

– jelentette ki.

A „C-generáció” kezében az ország sorsa

Az interjúból az is kiderült, hogy Forgács saját elemzései alapján megalkotta a „C generáció” fogalmát, amely a jelenlegi 8-20 év közötti, túlnyomórészt cigány fiatalokat jelenti. Ez a korosztály számszerűen sokkal nagyobb részt képvisel a magyar társadalomból, mint azt sokan gondolnák. A romaügyi szakértő becslése szerint 

Ez azt jelenti, hogy a jövő Magyarországát ez a generáció fogja meghatározni „ gazdaságilag, kulturálisan, társadalmilag. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a kisebbségpolitika tovább fejlődjön, és a kormány újabb irányokból is megközelítse ezt a kérdést – mutatott rá.

„Ha a kapcsolati erőszak tekintetében, a kábítószer-visszaszorítás kérdésében, a munkaerőpiacra való belépés, az egészségfejlesztés, vagy a családpolitika témakörében gondolkodnom kell arról, hogy mi legyen a következő 15 évben, akkor ennek az úgynevezett »C-generációnak« egy nagyon egyértelmű, és lehet, hogy az általánostól eltérő megközelítéssel kell utat mutatnom. 

 – figyelmeztetett. 

Forgács István meggyőződése továbbá, hogy a valódi változásnak nem felülről kell jönnie, hanem a helyi közösségekben kell megtörténnie. De a romaügyi szakértő azt is különösen fontosnak tartja, hogy a cigánytelepeken működjenek olyan programok, amelyek a tudatos gyermekvállalást, az egyenrangú férfi-női viszonyokat, a kábítószer elutasítását és az oktatás értékét folyamatosan erősítik.

A teljes összeállítást ITT olvashatja.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Hölvényi Kristóf