Forgács István romaügyi szakértő vázolta a helyzetet.
Nyitóképünk illusztráció: Ficsor Márton
Forgács István romaügyi szakértőt a témában megjelent cikke apropóján arról kérdezték a Hír TV Napi aktuális című műsorában, milyen tapasztalatai vannak a romatelepeken a droghelyzettel kapcsolatban.
A szakértő szerint a 30 ezer fő alatti településeken azt tapasztalják, „bármilyen kormányzati törekvés is próbálja a társadalmi felzárkózást előmozdítani,
a kisebb-nagyobb részsikerek mellett elsősorban a drog az, ami a felzárkózási folyamatot sok esetben megakasztja.
Viszont nagyon gyakran pont azokon a cigánytelepeken vagy azok környezetében jelenik meg (a kábítószer), ahol a felzárkózás egy fontos kérdés lenne. Olyan kihívás, amivel nehezen küzdenek meg helyben” – hívta fel a figyelmet. Forgács arra is kitért, hogy a droghasználatot illetően nincsenek valós számaik, „csak megérzéseik, szubjektív tapasztalataik”.
„Ha most megkérdeznénk több polgármestert, gyakorlatilag mindenki egyetértene azzal, hogy az ő településen ez egy komoly probléma. Az egész jelenség mögött az áll, hogy
ezekben a közösségekben az olcsó drog nagyon könnyen hozzáférhető, s gyakorlatilag pillanatok alatt tesznek kiszolgáltatottá több száz cigánytelepet Magyarországon.
Ebből adódóan több tízezres nagyságrendben kell beszélnünk veszélyeztetett emberekről, akik folyamatos drogfogyasztók” – hangzott el.
A drogfogyasztáshoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények is problémát jelentenek, a droghoz szükséges pénzt ugyanis elő kell teremteni. „Ehhez vagyon elleni bűncselekmények jönnek, sok esetben súlyos testi sértéssel vagy esetleg gyilkossággal végződő bűncselekmények történnek” – sorolta.
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat rendezvényén a miniszterelnöki biztos, az evangélikus püspök, a társadalomkutató és a történész arra keresték a választ, etnicizálható-e a nyomorúság, mi lehet a kiút.
Forgács István kijelentette, a gettódrog és a telepi drog fogalma évek óta ismert. Ezek alatt olcsó, szintetikus drogokat értenek, amelyek súlyos egészségromboló hatással bírnak. Szakértők szerint
ahhoz, hogy megoldást találjanak a problémára, szigorúbb szabályozás kellene,
és mindenképpen szükség lenne a rendőrségen belül egy speciális, a droggal szemben eljáró belső vagy külső szervezeti egységre, amely kifejezetten ezt üldözné.
A romaügyi szakértő ezen túl több „radikális gondolatot” is megfogalmazott, többek között azt, hogy akit drog miatt elítélnek, az ne mehessen vissza egy meghatározott ideig a saját lakókörnyezetébe.
A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:
***
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
A kormány a rendőrségi hibák feltárását is támogatja.
Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint Ukrajna legnagyobb problémája nem a fegyver, vagy az eszközhiány, sokkal inkább a katonaállomány csökkenése.
A kábítószer-fogyasztás egyik legsúlyosabb veszélye, hogy a használó gyakran nincs tisztában azzal, mit is vesz be valójában.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
A miniszterelnök bajtársának nevezte a színművészt.
