A társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár a lapunknak adott interjújában elmondta, míg 2016-ban a romák 32 százalékának volt legalább középfokú iskolai végzettsége, ma már ez az arány 43 százalék.
Lázár János Mezőtúron június elején azt mondta „Cigánygyilkosságok, cigánybűnözés, cigányok sérelmére vagy általuk elkövetett bűncselekmények helyett ma egy stabil, biztonsági szempontból nyugodt országban élünk” – hogyan változott a cigánypolitika az elmúlt 15 évben?
2010 előtt Magyarországot olyan mértékű szembenállás és gyűlölet mérgezte, amely már az emberek biztonságérzetét is aláásta. A romák elleni gyilkosságsorozat tragédiája megmutatta, hová vezet a megosztottság politikája: ártatlan magyar emberek estek áldozatul. Ez a korszak a félelem, a bizonytalanság és a széthúzás időszaka volt.
2010 után azonban Magyarország új irányt vett. Kormányzati intézkedések sokaságának köszönhetően elindultak azok a békés együttélést erősítő, nemzeti értékekre épülő társadalomfejlesztések, amelyekben az emberek többé nem a szembenállást, hanem az együttműködést keresték. Nem a különbségeket hangsúlyozták, hanem a közös értékeket. Azokat a pontokat, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket. A segélyalapú társadalmat felváltotta a munkaalapú társadalom, a romáknak is van elegendő munka és rendszeres jövedelem, ez is hozzájárult ahhoz a békésebb társadalomhoz.
Az Avas lakótelep Miskolcon már sokkal konszolidáltabb, mint volt korábban, viszont még mindig vannak olyan területek, amelyek felzárkóztatásra várnak. Ilyen az ózdi Hétes, a Békésben lévő Párizs nevű negyed, valamint Kerepes egy része. Innen jelenleg, hogy lehet kitörni, milyen programok vannak, amelyekkel élhetnek az itt lakók?
Összetett kérdésről beszélünk, hiszen rendkívül fontos az, hogy a kormányzati intézkedések partnerségben indultak el. Ennek köszönhetően többségében civil szervezetek, karitatív egyházi szervezetek aktív részvételével valósultak meg a társadalomfejlesztési folyamatok. Vannak olyan települések, vagy akár városrészek, ahol szemmel láthatóak a pozitív változások. Elsősorban ott, ahol a kormányzati intézkedésekhez valóban partneri viszony és együttműködés alakult ki, így a hatékonyság is jóval magasabb lett.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bár a kormány számos intézkedést tett, mégis előfordulnak olyan települések, ahol nem mutatkoznak meg ugyanazok az eredmények. Ennek oka jellemzően az, hogy nem komplex módon próbálták javítani a helyi közösség életminőségét, hanem csupán egy-egy szegmensre koncentráltak. Jó példa erre Ózd, ahol az oktatásra és a gyermekekkel való foglalkozásra helyezték a hangsúlyt, de ez önmagában nem elégséges. Ráadásul Bódis Kriszta programja sem a problémák helyben történő kezelésére törekedett, hanem egy-egy diák kiemelésével próbált látványos eredményt felmutatni, miközben a közösség helyzete nem változott. Ez is jól mutatja, hogy a Tisza Párt nem a valós problémák helyben való megoldására fókuszál, hanem inkább kivételeket keres, amelyekkel elfedheti a hiányosságokat.
Ez tipikus baloldali, liberális szakpolitikai megközelítés. Emlékezzünk csak vissza, 2010 előtt mi volt tapasztalható: a szegénység elleni küzdelem eszköze a szociális ellátásokban merült ki, amely valójában a szegénység konzerválását és a vidék tudatos leépítését jelentette. Ugyanezt a szemléletet fedezhetjük fel a Tisza Párt szakértőinek megnyilatkozásaiban is. Amikor Bódis Kriszta azt állítja, hogy nincs rendszerszintű és strukturális megoldás, miközben a saját programját próbálja kiemelkedőként beállítani, valójában egy kiemelési folyamatot láthatunk: egy-egy tehetséges gyereket kiszakít a közegéből, de ezzel a környezetben nem történik érdemi változás.
Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt másik politikusa pedig arról beszél, hogy iskolákat és kórházakat kellene bezárni. Ez világosan mutatja: a Tisza Párt a vidék leépítésére készül, ugyanazt a módszert folytatná, ami a baloldali, liberális kormányzás idején jellemezte Magyarországot.
Mi, a nemzeti oldal viszont a vidékben értéket látunk. Az élhető és minőségi életet, a közösségek megerősítését, és azt a jövőt, amelyben minden magyar ember számára biztosított az előrelépés lehetősége.
A Tisza Párt arról is elfelejt beszélni a cigányoknak a vidéki fórumain, hogy az adóemelési és rezsiemelési terveik egy tollvonással megélhetési válságba taszítanák a magyar lakosságot. A munkát terhelő adók emelése, a családi adókedvezmény megszüntetése a dolgozó cigány családnak súlyos pénzelvonást jelentene. A Tisza emellett teljesen felborítaná az energiabeszerzést és Brüsszel megrendelésére eltörölnék a hatósági rezsiárakat is, ez önmagában 3-4-szeresére emelné a rezsiköltséget. Legújabb lebukásuk pedig az, hogy a nyugdíjasokat is megadóztatnánk. Ezért én arra kérem a cigányságot, hogy ne hagyja magát a Tisza által átverni!
Mi az a családasszisztensi mintaprogram, hogy segít az a rászorulókon és mit várnak tőle?
A családasszisztensi mintaprogram lényege, hogy a Magyarországon világszinten is elismert védőnői hálózat munkáját erősítse. A védőnői szolgálat egy hungarikum, amely évtizedek óta segíti a várandós anyákat, a csecsemők és a gyermekek egészséges fejlődését. Mi azt látjuk, hogy vannak olyan megyék, ahol a családok nagyobb odafigyelést, szorosabb támogatást igényelnek.
Éppen ezért helyezünk családasszisztenseket a védőnők mellé. Ennek kettős szerepe van: egyrészt a családokkal és a kismamákkal való szorosabb kapcsolat kialakítása – hiszen a családasszisztensek többsége a célcsoportból kerül kiválasztásra, így hitelesen tudják támogatni a helyi közösségeket. Másrészt a napi szintű prevenciós folyamatok biztosítása és utánkövetés, vagyis a megelőzés erősítése.
A mintaprogramot Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indítottuk el, 24 településen, 30 családasszisztenssel, közel 70 millió forintos kormányzati támogatással. Ők a hátrányos helyzetű, gyermeket váró és nevelő családokat támogatják, valamint segítik a védőnői hálózat mindennapi munkáját. A családasszisztenseket a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság közfoglalkoztatás keretében alkalmazza, és munkába állásuk előtt egy 60 órás felkészítő tanfolyamon vesznek részt.
A program megvalósítását a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, az Országos Kórház Főigazgatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház együttműködése biztosítja. Terveink szerint a jövő év első felében további megyékben is elindítjuk a programot, így újabb családasszisztensek állhatnak munkába.
Korábbi adatok szerint hazánkban dolgozott a legtöbb cigány származású ember, az Európai Unióban a friss adatok mit mutatnak?
A legújabb, az Európai Bizottság Alapjogi Ügynöksége által közzétett adatok alapján továbbra is Magyarországon a legmagasabb a romák foglalkoztatottsági aránya Európában. A 2021-es adatokhoz képest ez az arány tovább nőtt: az FRA kutatása szerint ma már a romák 69 százaléka dolgozik Magyarországon. Ez jóval magasabb az uniós átlagnál, amely mindössze 54 százalék. Csak összehasonlításképpen:
Ezek az eredmények nem véletlenek. A kormány szakpolitikai beavatkozásainak két kulcseleme van: egyrészt a foglalkoztatás erősítése, tehát munkahelyek biztosítása az embereknek, másrészt az iskolai végzettségi szint emelése. Hiszen a tartós munkaerőpiaci jelenlét alapja az iskolai végzettség és a szakmai tudás. Ugyanezen FRA-kutatás mutatja ki, hogy Magyarországon a legmagasabb a romák iskolai végzettségi szintje is. Míg 2016-ban a romák 32 százalékának volt legalább középfokú iskolai végzettsége, ma már ez az arány 43 százalék. Ez az európai uniós átlagot – amely mindössze 32 százalék – jelentősen meghaladja. Franciaországban például a roma közösségnek csupán 12 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, míg Magyarországon ez a romák körében közel a felének van meg.
Ha a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség mellé odatesszük a nem dolgozó, nem tanuló 16-24 éves roma fiatalok arányát, ott is kedvező képet látunk. Az EU-ban átlagosan 47 százalék a „NEET”-ek aránya, Magyarországon viszont csak 36 százalék. Ez az egyik legalacsonyabb mutató Európában – tőlünk csak Írország áll jobban e téren, ott 22 százalék a nem dolgozó, nem tanuló romák aránya.
Mindez természetesen a szegénység elleni küzdelmet is alapvetően meghatározza. Magyarországon az elmúlt három évben 28 százalékkal csökkent a szegénység kockázatának kitett romák aránya az FRA szerint. Ma már európai összevetésben a második legalacsonyabb a szegénység és a társadalmi kirekesztettség aránya a roma közösség körében hazánkban.
Hogyan változtatott a hazai szegénység helyzetén a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború?
2020-ig Magyarországon dinamikusan növekvő gazdaság volt megfigyelhető, majd a Covid–19 járvány nemcsak nálunk, hanem az egész világon megtorpanást hozott. Ez az élethelyzet természetesen befolyásolta a különböző szakpolitikai folyamatokat is. Ugyanakkor a magyar kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek megkönnyítették a gazdasági és társadalmi szereplők életét. A pandémia idején bértámogatásokat nyújtottunk, elindítottuk a munkahelyvédelmi akciótervet, és ingyenessé tettük az oltásokat. Ennek köszönhetően 2021-re gyors átoltottság alakult ki Magyarországon, ami stabilizálta a helyzetet.
Ezt is ajánljuk a témában
A romák által sűrűn lakott települések adófizető ereje megugrott, kétszer annyi cigány ember él bérből és fizetésből – állítja Sztojka Attila, a Fidesz új országgyűlési képviselője, aki három kormánycikluson át a társadalmi felzárkózás egyik fő hivatalnoka volt.
Ezt követően a háború hatásai leginkább az energiaárak területén jelentek meg, amelyeket sajnálatos módon a Brüsszelből érkező rossz döntések sorozata tovább súlyosbított. Ennek ellenére a rezsivédelem, amelyet a magyar kormány bevezetett, biztonságot jelentett a családoknak, hiszen amíg Európa számos országában négyszeres–hatszoros emelkedést tapasztaltak az energiaárakban, addig Magyarországon sikerült azokat alacsony szinten tartani.
Ez a védelem a hátrányos helyzetű családokat is érintette. Fontos megemlíteni, hogy évről-évre tűzifaprogramot hirdetünk, amely 5,5 milliárd forintos keretösszegből 2300-2400 település mintegy 200 ezer háztartás téli fűtéséhez járul hozzá. Ugyancsak ide tartozik a Felzárkózó települések program keretében megvalósult zöldenergia-fejlesztés: 20 helyszínen épültek naperőművek, és 862 lakásban került kialakításra biztonságos áramvételi pont az előrefizetős mérőórákhoz, amelyek segítenek megelőzni a rezsieladósodást.
Vont el az Európai Unió olyan forrásokat, amelyek a hátrányos helyzetű emberek támogatását szolgálta volna?
Fontos hangsúlyozni, hogy forrást nem vontak el az esélypolitikai területről, ugyanakkor a hozzáférést bizonyos feltételekhez kötötték. Ezeket a feltételeket hosszas egyeztetések alapján részben meggyőzéssel, részben kompromisszumokkal, de teljesítettük, így az esélypolitikához kapcsolódó források rendelkezésre állnak, és fel tudjuk használni őket a kitűzött célok megvalósítására.
A Tisza Párt szakértője, Bódis Kriszta gyakran hangoztatja, hogy Magyarországon nincs valódi, egymásra épülő támogatási rendszer. Nem gondolja, hogy az ilyen kritikák gyengítik az emberek bizalmát? Ön hogy látja ezt?
Pontosan ez a célja Bódis Krisztának: a bizalom gyengítése, még akkor is, ha ehhez valótlan állításokat fogalmaz meg. Egyszerűen fogalmazva: hazudik. Ő az, aki 15 éven keresztül lehetőséget kapott arra, hogy a felzárkózáspolitikában, Ózdon és térségében dolgozzon, most mégis azt állítja, hogy rendszerhiány van.
Ehhez képest, ha valaki valóban utánanéz és tájékozódik, világosan láthatja, hogy Magyarországon ma már a kisgyermekkortól az egyetemig és a munkavállalásig kialakultak azok az esélypolitikai intézményi rendszerek, amelyek garantálják, hogy bárhol is születik meg egy gyermek, bármilyen környezetben éljen is valaki, legyen lehetősége előrelépni. A létrehozott intézményi struktúra folyamatosan csökkenti a hátrányokat.
Gondoljunk csak a 177 Biztos Kezdet Gyerekházra, amelyek a koragyermekkori fejlesztést szolgálják. Vagy a 180 tanodára, amelyek a tanórán kívüli hasznos időeltöltést segítik. Több mint tízezer diáknak biztosított ösztöndíjat az állam, a Roma Szakkollégiumi Hálózat pedig a diplomaszerzéshez nyújt támogatást – ennek köszönhetően az elmúlt időszakban megduplázódott a roma diplomások aránya. De ide tartozik az öngondoskodást segítő családi portaprogram is, amely a sokszor parlagon heverő kertek művelésbe vonását tette lehetővé.
És még hosszan lehetne sorolni azokat a programokat, amelyek az elmúlt évtizedben hozzájárultak ahhoz, hogy a cigányság egyre inkább a polgárosodás útjára lépjen. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy egymillió fővel csökkentettük a szegénységben élők számát, és egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma. Célunk pedig, hogy 2030-ra Magyarországon 85 százalékra emeljük a teljes lakosság foglalkoztatottsági arányát, ennek érdekében a közeljövőben számos programot fogunk meghirdetni.
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
Ezt is ajánljuk a témában
Most épp a matematika törvényei és a legfrissebb uniós (!) felmérések cáfolják a TISZA-vezért. Francesca Rivafinoli írása.
Miről is szól valójában a kormányzás?
Önazonosságunk alapja nem változhat: közösségünk a magyar polgárosodás közössége.
A nyomozás során újságírók migránsoknak adták ki magukat, így jutottak el azokhoz, akik a Nagy-Britanniába vezető útvonalakat szervezték.
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
Myilvánvalónak látszik, hogy az a liberális (át)nevelés fog eluralkodni az oktatásban, nevelésben, amelytől az Orbán-kormány a gyermekvédelmi törvénnyel igyekezett óvni a gyerekeket.
Kollár Liza, az MCC Roma Tehetség Program középiskolás diákja hálás azért, hogy a művészi tehetségét is kibontakoztathatja.
„Facebook-posztok helyett várjuk a valódi kormányzati munka megkezdését” – fogalmaz a frakció.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
„Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal” – fogalmazott Kármán András.
