Lázár János Mezőtúron június elején azt mondta „Cigánygyilkosságok, cigánybűnözés, cigányok sérelmére vagy általuk elkövetett bűncselekmények helyett ma egy stabil, biztonsági szempontból nyugodt országban élünk” – hogyan változott a cigánypolitika az elmúlt 15 évben?
2010 előtt Magyarországot olyan mértékű szembenállás és gyűlölet mérgezte, amely már az emberek biztonságérzetét is aláásta. A romák elleni gyilkosságsorozat tragédiája megmutatta, hová vezet a megosztottság politikája: ártatlan magyar emberek estek áldozatul. Ez a korszak a félelem, a bizonytalanság és a széthúzás időszaka volt.
2010 után azonban Magyarország új irányt vett. Kormányzati intézkedések sokaságának köszönhetően elindultak azok a békés együttélést erősítő, nemzeti értékekre épülő társadalomfejlesztések, amelyekben az emberek többé nem a szembenállást, hanem az együttműködést keresték. Nem a különbségeket hangsúlyozták, hanem a közös értékeket. Azokat a pontokat, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket. A segélyalapú társadalmat felváltotta a munkaalapú társadalom, a romáknak is van elegendő munka és rendszeres jövedelem, ez is hozzájárult ahhoz a békésebb társadalomhoz.
Az Avas lakótelep Miskolcon már sokkal konszolidáltabb, mint volt korábban, viszont még mindig vannak olyan területek, amelyek felzárkóztatásra várnak. Ilyen az ózdi Hétes, a Békésben lévő Párizs nevű negyed, valamint Kerepes egy része. Innen jelenleg, hogy lehet kitörni, milyen programok vannak, amelyekkel élhetnek az itt lakók?
Összetett kérdésről beszélünk, hiszen rendkívül fontos az, hogy a kormányzati intézkedések partnerségben indultak el. Ennek köszönhetően többségében civil szervezetek, karitatív egyházi szervezetek aktív részvételével valósultak meg a társadalomfejlesztési folyamatok. Vannak olyan települések, vagy akár városrészek, ahol szemmel láthatóak a pozitív változások. Elsősorban ott, ahol a kormányzati intézkedésekhez valóban partneri viszony és együttműködés alakult ki, így a hatékonyság is jóval magasabb lett.