A Magyar Péter-féle 200 ezres adat kiszivárgása kapcsán nem az a legnagyobb gond, hogy megvan Magyaréknak több mint 200 000 magyar gyakorlatilag minden adata – azon az apró gondon kívül, hogy hogyan lehet még ennél is több olyan jótét lélek, aki meg meri adni ezeknek a félkegyeműeknek a telefonszámán és email-címén túl az anyja nevét, születési helyét, otthoni lakcímét OEVK-stól, mindenestől, hivatalos lakcímét, jelenlegi helyzetét – utóbbit a telefon által automatikusan beolvasott koordinátákkal is! Ugyanis úgy tudni, a 200 ezer felhasználó ezen adatai szivárogtak ki „csupán”.
Szóval nem az a legnagyobb gond, hogy Magyaréknak mindez megvan. Számomra felfoghatatlan, de ezen túl lehet lépni öles léptekkel. Nem, a legnagyobb gond a sajtóban megjelent több tucat ukrán regisztráció és akörül keresendő, hogy Ukrajnába – és nemcsak Kárpátaljára –, ukrán fejlesztők kezébe kerültek az érzékeny adatok, valamint abban, hogy  
Magyarék már a kezdetektől fogva palimadárnak nézték a saját szavazóikat.
Információk szerint Magyar politikusai annyira vették komolyan a Tisza Világ jelentette feladatokat, hogy olyan helyekre jelentették be magukat, mint a Mammut Bevásárlóközpont, vagy épp a Lendvay utcai Fidesz-iroda szomszédja. Már ha regisztráltak, ugyanis a tiszások krémje kihagyta a bulit. Bár az sem rossz, hogy az egyik tiszás politikus Atlantából regisztrált – node mindegy is, ő legalább regisztrált. Palira lettek itten véve a tiszás támogatók, de erősen.
Olyannyira, hogy nagyon úgy tűnik, nem csak azon Tisza-szimpatizánsok adata szivárgott ki, akik regisztráltak, hanem azoké is, akiket bármelyik regisztrált meghívott.