Tamás Gáspár Miklós személyével, életművével, szellemiségével szemben mutassunk némi tiszteletet

„Nem gondoltam, hogy két évvel és kilenc hónappal Tamás Gáspár Miklós halála után meg kell védenem. Pedig ez történik. 

Az egyik magyar internetes beszélőfej (vö. »influenszer«) ma azt találta közölni egy másik internetes beszélőfejről (lásd mint fent), TGM »ideje korán leírta róla, buta liba vagy«.

Tudom, hogy amikor a magyar internetes fauna és flóra szereplői egymást szidalmazzák szélesebb közönség előtt, az tulajdonképpen piaci művelet, marketing. Balhé hozza a nézettséget, a jegyvásárlást stb. Nem is szeretném elmarasztalni ezt a műbalhét, mert mindenkinek élnie kell valamiből, bár megjegyzem, amikor a magyar társadalom ennyire tele van konfliktusokkal, feszültségekkel, káros tovább terhelni újabb, és tétnélküli szidalmazásokkal. Még annál is károsabb, mint éhesen maradni, vagy fázni az elmaradt jegybevételek miatt – azt hiszem.

Mindenesetre Tamás Gáspár Miklós személyével, életművével, szellemiségével szemben mutassunk némi tiszteletet, és ne éljünk vissza az emlékével. Gazsi barátunk, morális és szellemi fáklyavivőnk soha, senkivel szemben ilyen személyeskedő hangnemet nem engedett meg magának. Nem azért, mert ne gerjedt volna haragra, vagy ne lett volna benne végtelen vitavágy. Hanem azért, mert embertársait mindig feltétel nélkül tisztelte. Az emberi méltóságot akkor se sértette meg, ha egyébként metsző iróniával kaszabolt vita közben. Ráadásul egyike volt az elkötelezett, mélyen és radikálisan gondolkodó kevés magyar feministának. Soha, soha nem libázott volna le egy nőt. Pláne nem nyilvánosan, elhallgattatási és megszégyenítési szándékkal – ahogy ezt méltatlan kései utódja most rá hivatkozva teszi.

Valóban volt kritikus cikke az érintett kolléganőről. Nem a személyét kritizálta, nem sértette meg, nem alázta meg. Nem a képességeit vonta kétségbe. Hanem írt egy rövid szarkasztikus szöveget a magyar politikai élet múlthoz (az MSZP-hez) való viszonyáról, a magyar többpártrendszer hübriszeiről és látszatairól, a fogalmatlan »balliberálisozásról«. Egyszóval egy miniatűr kis politika- és társadalomtörténetet nyújtott.

Jó lenne visszatérni ehhez az átgondoltsághoz, eleganciához, ehhez a szintű iróniához.

Azonnal, minden szinten, minden kimondott és ki nem mondott szándékkal elkövetett buta libázást. Azért is, mert adunk magunkra, és azért is, mert következetesen és tisztelettel viszonyulunk TGM feminizmusához, örökségéhez.

Egyébként meg minden beszélő fejnek nagy nézettséget, szép bevételt, sok eladott jegyet  és leginkább: szólásszabadságot.”

Nyitókép: Facebook / TGM

***