Szőlő utcai álhírbotrány: újabb durva hazugságot leplezett le az ismert pszichológus (VIDEÓ)

A Szőlő utcai álhírbotrány kapcsán jött ki a fényre a Testbeszéd nevezetű YouTube-csatorna. Most a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy nyíregyházi illetőségű ingatlanügynök és újságíró, Fehér Attila állhat az áltudományos lejáratóoldal mögött. A férfinek egyébként pszichológus végzettsége sincs. 

Az elmúlt években Fehér Attila megfordult a HVG szerkesztőségében, és dolgozott a Nyíregyházi Televíziónak is. Azt írja magáról, hogy „több mint egy évtizeden át riporterként és szerkesztőként kutattam a szavak mögötti igazságot, megtanulva dekódolni a kimondatlan üzeneteket és a valódi szándékokat. Az elmúlt hét évben HR-szakemberként pedig abban segítem a cégeket, hogy megtalálják a megfelelő embereket a megfelelő pozíciókba, többek között a verbális és a nonverbális kommunikáció elemzésével”. Időközben egyébként az ingatlanos és a LinkedIn-oldalát is privátra állította.

A szakterülethez értők – a tudományos hitelesség hiánya mellett – arra is felhívták a figyelmet, hogy 

Kompetenciahatárt átlépő, diagnosztikus értelmezésnek minősülnek például azok az állítások, amelyek a pszichés működésre, pszichés állapotra vonatkozó értelmezések körébe tartoznak. A Semjén Zsoltról készült videóban ilyen példák bőven akadnak: „Ez a billegés nem a magabiztosság jele, ez egy ösztönös, önnyugtató mozgás, amit akkor teszünk, ha extrém stressz alatt állunk.” Az is diagnosztikus értelmezésnek minősül, amikor azt állítja az álszakértő, hogy „a teste nem hisz a saját szavainak”.

Pszichológus: a testbeszédből legfeljebb egy átfogó, kontextuális képet lehet kapni

Tudományos értelemben egyértelmű a test és a lélek összefüggése – erről már Hal Melinda beszélt a Mandinernek. A klinikai szakpszichológus rámutatott, hogy a viselkedésben és az attitűdben megjelennek olyan jelzések, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a másik mit érez, milyen állapotban van, vagy akár kommunikációba is elegyedhetünk vele. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy relevanciája van annak, mit mutat a testünk és hogyan kommunikálunk, ugyanakkor egy-egy jelzés nagyon tág keretben értelmezhető, főleg médiamegjelenések során. Példaként említette, hogy ha valaki folyamatosan jobbra néz vagy félrepillant, az önmagában nem jelent semmit, csak az egész kontextus vizsgálatával lehet általános következtetéseket levonni. 

A klinikai pszichológus szerint a legfontosabb kérdés, hogy bár a test és a lélek kapcsolata tudományosan igazolt, a testbeszédből legfeljebb egy átfogó, kontextuális képet lehet kapni, amelyet a konkrét üzenetek egészítenek ki. Hangsúlyozta, hogy nem lehet kijelenteni: ugyanaz a gesztus mindenkinél ugyanazt a jelentést hordozza. Problémásnak tartotta, hogy egyes testbeszéd-oldalak konkrét értelmezéseket adnak bizonyos gesztusokra, miközben azoknak akár ötven másik lehetséges jelentése is lehet. Úgy vélte, a testbeszéd esetén nem lehet ennyire konkrétan fogalmazni.

Példaként hozta a hazugságvizsgálatot, ahol nem az derül ki, miben hazudik valaki, hanem az, milyen fiziológiai jelzéseket ad egy adott szituációban. Hangsúlyozta, hogy 

Hal Melinda szerint ugyanez a helyzet a testbeszéddel is: nem tudjuk eldönteni, hogy valaki színészi játékkal befolyásolja-e a jeleket, vagy pusztán több rutinnal rendelkezik a kamerák előtt. Éppen ezért tartotta szerencsétlennek, ha egy olyan oldal azt sugallja, hogy kizárólag a testbeszéd alapján tudományos alapossággal értelmezni lehet valakit.

„Ebbe kár belebonyolódni”

Elmondta, hogy ő maga is szokott médiaelemzéseket készíteni, ami a politikai pszichológiában bevett gyakorlat Nyugaton, de mindig csak általánosságokban, a kontextus figyelembevételével tesz megállapításokat. A problémát abban látta, hogy 

• a testbeszédre fókuszáló oldalak sokszor úgy tesznek, mintha tudományos tények fölött álló bizonyossággal értelmeznék az embereket, pedig valójában ez nem lehetséges. 
• Hangsúlyozta, hogy amikor közszereplők médiaszerepléseit értelmezi, figyelembe veszi nemcsak a testbeszédet, hanem azt is, mit mondanak, milyen motivációik lehetnek, milyen kompetenciákkal rendelkeznek. 

Úgy látta, a közszereplők között jelentős különbségek vannak felkészültségben, stílusban és kommunikációs rutinban, ezért is fontos a kontextus egészének vizsgálata. Kiemelte, hogy sokkal relevánsabb információk származnak a tartalomból és az üzenetből, mint a puszta testbeszédből. Hal Melinda hozzátette, hogy a testbeszéd-értelmező oldalak gyakran politikai elfogultságot is mutatnak. Megjegyezte, hogy más viselkedést mutat valaki a baráti körében, mint a nyilvánosság előtt, és hogy a környezet – például hány kamera van jelen, kik veszik körül a szereplőt – alapvetően befolyásolja a megnyilvánulásokat. Ezért szerinte kár túlságosan belebonyolódni az általános testbeszéd-jelzésekbe.

Rámutatott, hogy bár vannak tudományos könyvek és tanulmányok a testbeszédről – például a „Testbeszéd” című külföldi mű, amely Magyarországon is népszerű lett –, ezek inkább az érzelmi intelligencia fejlesztésében vagy a komplex kép árnyalásában segíthetnek, de nem alkalmasak arra, hogy biztosan felismerjük a hazugságot. Elmondta, hogy ő maga mindig inkább a tartalomra fókuszál, amikor valakit értelmez, mert szerinte az a lényeg, hogy a személy mit akar közvetíteni, nem pedig az, hogy milyen ember. Hozzátette, hogy

Úgy vélte, ha valaki például az agressziót bagatellizálja, azzal a társadalmi morált gyengíti.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon létezik-e testbeszédre specializált képzés, Hal Melinda azt válaszolta, hogy a viselkedéselemzés a pszichológia BA-képzésének része, a mesterképzésben pedig még több gyakorlat tanulható. Hozzátette, hogy valószínűleg vannak kifejezetten testbeszédre fókuszáló képzések is, de ezek korlátait tudni kell. Úgy vélte, ez olyan, mint amikor valaki megtanul jógázni: attól még nem lesz a jóga mestere. Hangsúlyozta, hogy egy mozdulatnak vagy gesztusnak nem egyetlen helyes értelmezése van.

Nem szenteket várunk a politikába, de olyanokat, akik a népet szolgálják – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az élet védelme, a biztonság megteremtése és az erőszakkal szembeni zéró tolerancia alapvető emberi érték, amely nem lehet politikai vita tárgya.

Nyitókép: önmagamklubja.hu