Orbán Balázs Tordai Bencének: Csak egy gombot kellett volna megnyomni a gyermekek érdekében

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint sikerült felépíteni a legnagyobb álhírbotrányt Magyarország történetében.

Az intézményekből kikerülő fiatalok kezét sem engedik el.
A magyar gyermekvédelmi rendszer komplex és több szinten szervezett, célja a gyermekek jólétének biztosítása, veszélyeztetettségük megelőzése és a kialakult veszélyhelyzetek kezelése – írta részletes elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Mint kifejtették,
a magyar állam gyermekvédelemre és gyermekjóléti ellátásokra 2025-ben több mint 3 750 milliárd forintot fordít,
amely magában foglalja a családi támogatásokat, gyermekvédelmi kedvezményeket, intézményi ellátásokat és egyéb gyermekjóléti szolgáltatásokat is.
Ez az összeg több mint a háromszorosa a 2010 előtti támogatások szintjének. A rendszer alapellátási és szakellátási szintekből áll, amelyek a családban történő nevelkedés támogatásától egészen az intézményi elhelyezésig terjednek.
A magyarországi gyermekvédelmi rendszer többszintű struktúrát tartalmaz:
Alapellátások szintje – ezek a szolgáltatások a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és a családban történő nevelkedést támogatását szolgálják.
Ez két részből áll:
Gyermekjóléti alapellátások: ide tartoznak a gyermekjóléti szolgálatok (kötelező önkormányzati feladat, prevenció, tanácsadás, családlátogatás, jelzőrendszeri koordináció, kapcsolattartás az iskolával, háziorvossal, rendőrséggel stb.), valamint a család- és gyermekjóléti központok (járási szint, speciálisabb esetkezelés, jogi tanácsadás, pszichológiai segítség, krízisintervenció).
Gyermekek napközbeni ellátása: bölcsődék, családi bölcsődék, helyettes szülői ellátás, napközi otthonok játszóházak.
Szakkellátás szintje – a szakellátás célja a gyermek biztonságos elhelyezése, ha a családja nem képes gondoskodni róla.
Ebben a szakaszban három kategóriát találunk:
Gyámhatósági intézkedések: ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, gondnokrendelés, gyámság.
Szakellátási formák: nevelőszülői hálózat, gyermekotthonok (kis létszámú lakásotthonok, nagyobb létszámú gyermekotthonok).
Speciális ellátás: különleges ellátási szükséglet esetén (pl. fogyatékosság, pszichiátriai problémák), speciális gyermekotthonok, terápiás intézmények.
A gyermekvédelmi rendszer alappillére a jelzőrendszer, amely köteles jelezni, ha gyermek veszélyben van.
A jelzőrendszer tagjai a védőnő, a háziorvos és gyerekorvos, az óvoda és iskola, a rendőrség, a bíróság, továbbá a civil szervezetek.
Ahogy az Oeconomus elemzése írja: 2025-ben Magyarországon az intézményi gyermekvédelem mintegy 23 ezer gyermeket érint, aki nem a vér szerinti családjukban nevelkedik. Közülük körülbelül 15,5 ezer gyermek él nevelőszülőknél, míg mintegy 7-8 ezer gyermek gyermekotthonokban vagy egyéb szakellátási intézményekben van elhelyezve. A nevelőszülők száma 5500-5900 között ingadozott az elmúlt években.
A gyermekvédelmi szakellátás teljes rendszerét – gyerekotthonokat, lakásotthonokat, speciális/terápiás intézményeket és a nevelőszülői hálózatot – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő költségvetési fejezet finanszírozza. A nevelőszülők foglalkoztatása, juttatásai és a náluk elhelyezett gyermekek ellátmánya önmagában is éves szinten országosan 60-65 milliárd forint kiadást jelent.
A gyermekotthonok (lakásotthon, speciális otthon, gyermekotthonok) központi finanszírozása országosan 50-60 milliárd forint nagyságrendben történik.
Az átmeneti gondozást, azaz helyettes szülői ellátást, krízishelyzeti vagy sürgősségi elhelyezést biztosító intézmények további, éves szinten országosan 3-4 milliárd forintos keretösszeggel működnek.
2014-től a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. Ez lehetővé teszi a társadalombiztosítási ellátást, amit figyelembe vesznek a nyugdíj számításánál is – hívja fel a figyelmet az elemzés.
A nevelőszülői rendszerben 2025-ben a nevelőszülő alapdíja 87 240 Ft/hó, kiegészítő díja 58 160 Ft/hó/gyermek. Nevelési ellátmány egy átlagos szükségletű gyermeknél 64 124 Ft/hó, speciális szükséglet esetén 74 813–80 158 Ft/hó/gyermek. Mindezek mellett további külön juttatásokat is kapnak speciális helyzet esetén.
Költségvetési tételek mellett a magyar állam többféle módon és különböző eszközökkel támogatja az intézményben, vagyis gyermekotthonokban, lakásotthonokban és a nevelőszülői hálózatban felnővő gyermekeket.
Nagykorúvá váláskor vagy az ellátásból való kilépéskor célzott otthonteremtési támogatás vehető igénybe az önálló életkezdéshez.
Az intézményből kikerülő fiataloknak 18-24 éves korig nyújtott utógondozói ellátás keretében mentorálás, támogatás biztosított az önálló életvitel megalapozásához
– írja az elemzés.
Fotó: Pixabay