Megtorlás és káosz: ez várna a köztisztviselőkre egy Magyar-kormány alatt
2025. október 29. 19:13
A Tisza Párt reformról beszél, de egyre több jel mutat arra, hogy nem szakmai átalakításra, hanem politikai revízióra készülnek. Ha Magyar Péter a kormányrúd közelébe kerül, akkor a közigazgatás dolgozóira káosz, félelem és bizonytalanság vár.
A Tisza Párt forradalmat ígér a közigazgatásban – abból, amit Magyar Péter emberei elmondtak pedig az is kiderül, hogy ez a francia típusú forradalom, melynek jellemzői a politikai tisztogatás és a káosz. Ami már most látszik a háttérből, az nem rendszerszintű reformterv, hanem politikai kísérlet: egy mozgalom, amely a hivatalokat is saját hatalmi logikájába akarja illeszteni. A közigazgatás dolgozói joggal aggódhatnak – mert ha ez a „forradalom” valóra válik, ők lesznek az elsők, akik megfizetik az árát.
Magyar Péter és „agyhalott Soros-ügynöke”, Tarr Zoltán - Forrás: Facebook
Szavakban modern, tettekben kaotikus
„Automatizált, emberközpontú közigazgatás, digitális ügyintézés, átlátható állam” – hirdeti a Tisza Párt honlapja. Első olvasásra ez akár egy modern kormányzati program mottója is lehetne. A digitalizáció, az ügyfélbarát szemlélet és az átláthatóság valóban olyan célok, amelyekre minden államnak törekednie kell. Csakhogy Magyar Péter szlogenjei mögött nincs szakmai tartalom.
A közigazgatás nem reklámkampány, hanem egy
rendkívül összetett,
hierarchikus rendszer, amely
több százezer ember munkáján nyugszik.
Az államigazgatás átalakítása precíz, felelősségteljes tervezést igényel — nem politikai lelkesedést. Amikor egy párt az átalakítást hirdeti, de közben homályban hagyja a részleteket, az a köztisztviselők számára nem reformot, hanem bizonytalanságot jelent.
Amatőr szakértők és Facebook-döntések
Ezt a bizonytalanságot fokozta Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, aki egy kiszivárgott beszélgetésben arról beszélt, hogy a párt szakmai munkacsoportjaiban nemcsak tapasztalt szakemberek dolgoznak, hanem olyan „műkedvelők” is, akik korábban teljesen más területen tevékenykedtek.
Vannak nagyon komoly, sok évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek, vannak műkedvelők... van műkedvelő történész, akinek a közigazgatás a kutatási területe, de nem ezt tanulta, hanem alapvetően pék.”
A kijelentés sok mindent elárul a párt működéséről. Egy ország irányítását nem lehet hobbiból végezni – ahogy egy híd sem épül stabilan attól, hogy valakit „érdekel az építészet”. Ha a kormányzati pozíciókat és tanácsadói helyeket a szakmai hozzáértés helyett politikai lojalitás vagy személyes ismeretség alapján osztják, annak az eredménye: döntési káosz, inkompetencia, és a felelősség elmaszatolása. A közigazgatás azonban pontosan az a terület, ahol a legkisebb hibának is emberi, pénzügyi és társadalmi következményei lehetnek.
Iskolabezárás, kórházi ágyritkítás, „nyugdíjreform”, közigazgatási tisztogatás, agrártámogatások megvonása, igazságügyi puccs – többek között ezekről beszélt a Tisza alelnöke.
Lojalitás kontra szakmaiság
Még súlyosabb kérdéseket vet fel Tarr Zoltán másik megjegyzése:
...nagyon sok jóakaratú, jó szándékú, szakmailag felkészült ember van, de egyre többen vannak olyanok, akiknek az egyetlen igazi jó tulajdonsága az az, hogy lojálisak a rendszerhez, és ezt valahogy majd orvosolni kell.”
Ez a mondat nyíltan arra utal, hogy a Tisza Párt hatalomra kerülése esetén politikai alapon „tisztítaná meg” a hivatali rendszert.
A közigazgatás lényege, hogy az állam folyamatosan működjön, függetlenül attól, ki van kormányon. A hivatalnok nem politikus, hanem a törvény végrehajtója. Ha a közszolgálatot lojalitási alapon újraszabják, azzal éppen az állam folyamatosságát rombolják le – és ezzel együtt a dolgozók egzisztenciális biztonságát is.
Reform vagy bosszúhadjárat?
A Tisza Párt kommunikációjában egyre többször bukkan fel a „helyreállítás” szó. Tarr Zoltán egy nyilvános megszólalásában arról beszélt, hogy „kiugrott bírókkal” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”, és példaként a lengyelországi változásokat említette:
És még egy nagyon fontos dolog, Lengyelország... az egész változás, ami a Tusk kormány újbóli színrelépését eredményezte... ezzel a csoporttal mi intenzív kapcsolatban vagyunk.”
A lengyel modell azonban nem a párbeszédről és a konszenzusról volt híres. Ott a hatalomátvétel után azonnali médiaátvétel, ellenzéki politikusok bebörtönzése és a bírói testületek politikai alapú megtisztítása volt a jelszó. Ezt a modellt akarják Magyarországon is levezényelni Magyar Péter emberei – élükön egy pékkel. De nyilván ezzel semmiféle jogállamisági problémája nem lenne Magyar Péter brüsszeli szövetségeseinek, ahogy ez lengyel elvtársaik esetében sem okozott gondot – sőt még uniós pénzt is kaptak a jogsértésekért.
Magyar Péter éppen azt valósítaná meg, amivel a kormányt gyanúsítja
Magyar Péter ígéretei és a valós tervek között szakadék tátong. Az „automatizált, emberközpontú közigazgatás” helyett politikai tisztogatás, a „szakértői” munkacsoportok helyett péket és műkedvelőket delegáló amatörizmus, a „gyors és kiszámítható” állam helyett a lengyel mintájú radikális hatalmi átvétel terve vár.
A közigazgatási dolgozóknak tehát semmi jót nem ígér a Tisza Párt és Magyar Péter esetleges hatalomra kerülése. A szakmai biztonság, a kiszámítható karrierút és a törvényes keretek között való munka helyett politikai leszámolás, kény szerinti áthelyezések és a szakmaiság helyett a pártközeliség alapján történő kirúgás várna rájuk. Ez nem reform. Ez a közigazgatás, mint az állam gerincének, a szakmaiságnak és a folytonosságnak a felrúgása.
A Tisza Párt tervei ma még csak ígéretek, de ha egyszer hatalom közelébe kerülnek, a „reform” szó könnyen fedőnévvé válhat egy politikai tisztogatásra. Aki ma a közigazgatásban dolgozik, annak nem a digitalizáció vagy az ügyfélbarát szemlélet a legnagyobb félelme, hanem az, hogy szakmai tudását lojalitási listák váltják fel. Ha ezek az elképzelések valósággá válnak, nem a rendszer újul meg – hanem az állam stabilitása rendül meg.
Szalai Piroska rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj már létezik Európa más országaiban is, és míg a Tisza Párt két havi nyugdíjat elvenne, addig a kormány azon gondolkozik, hogy plusz két havit adjon.
Szalai Piroska rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj már létezik Európa más országaiban is, és míg a Tisza Párt két havi nyugdíjat elvenne, addig a kormány azon gondolkozik, hogy plusz két havit adjon.