A nem létező ózdi gyermekotthonról szóló álhír kampányának motorja a bukott politikus volt. Juhász Péter ma újra a külföldről pénzelt baloldali hálózat aktív figurája, akit Magyar Péter színrelépése ismét reflektorfénybe emelt.
Az elmúlt időszakban hatalmas felháborodást váltott ki a Semjén Zsolttal szemben indult álhírkampány. Ezen ügy felfuttatásában – melyben külföldi titkosszolgálatok közreműködése is felmerült – pedig az egyik legfontosabb figura Juhász Péter volt. A sokszorosan megbukott baloldali politikus volt az, aki a „Zsolti bácsi” mesét előadta az online térben egy állítólagos telefonbeszélgetés alapján. Juhász videójában került elő az ózdi gyermekotthon, melynek már a létezése sem igaz, hiszen az ózdi járásban NINCS ilyen intézmény. Ezt vitték tovább, egészen a parlamentben felszólaló, Semjén Zsoltot személyesen támadó ellenzéki képviselőkig.
Juhász – újabban Juhi – Péter politikai pályafutását 2002-ben kezdte a Kendermag Egyesület megalapításával, ami a könnyű drogok legalizálásáért és a keménydrogok dekriminalizálásáért küzdött. Később dolgozott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű Soros-NGO-nál is, ám karrierjének „felívelése” 2010 után kezdődött, amikor megalapította az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű oldalt és a hozzá tartozó egyesületet. Ezt a szervezetet aztán 2012-ben betolta Bajnai Gordon alá, és alig fél évvel később 2013-tól már a Bajnai által létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja egyik alapítója és társelnöke.
A 2014-es önkormányzati választáson Budapest V. kerülete önkormányzati képviselőjévé választották, mely tisztségben eltöltött ügyeihez számos kérdőjel kapcsolódik. A 2018-as országgyűlési választásnak az Együtt elnökeként futott neki, de a szavazatok alig 0,63 százalékát szerezték meg, így a törvények szerint a közel 200 millió forintos párttámogatásukat vissza kellett fizetniük.
A korábbi botrányok és a támogatottság teljes hiánya mellett ez volt az utolsó szög az Együtt koporsójába, így a támogatás visszafizetése után lehúzták a rolót. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy azóta sem világos, hogy a kampányban kiürült pártkasszába honnan folyt be közel 200 millió forint ismeretlen eredetű támogatás, de erre Juhász későbbi üzelmei engednek következtetni.
A kampánypénzekkel történő ügyeskedés látszólag megtetszett Juhásznak, mivel a 2022-es választás kampányidőszakában már neki is bőven jutott anyagi forrás a külföldről érkezett 4 milliárd forintból. Az egykori párttársához, Bajnai Gordonhoz tartozó céghálón átfolyatott pénzből több tízmillió forint vándorolt Juhász zsebébe, aki a milliókért cserébe próbálta lejáratni a kormánypártokat.
A Juhász által 2021 nyarán létrehozott Nerpédia oldalon keresztül 38,3 millió forintot költöttek 660 Facebook-tartalom népszerűsítésére, illetve további 28,6 millió forintot 2961 (!) Google-hirdetésre.
Ezt is ajánljuk a témában
Részben ezekből a milliárdokból finanszírozhatták a Bajnai Gordon által alapított Együtt egykori elnökéhez tartozó Nerpédiának a hatalmas összegekből meghirdetett kormányellenes kampányanyagait.
Összességében tehát több mint hatvanmillió forintért hirdették a Juhász Péter-féle oldal tartalmait, de csak a választási kampányban. Az utolsó bejegyzést ugyanis a 2022-es parlamenti választás előtti napon tették ki és azóta nem frissült az oldal.
A külföldről finanszírozott befolyásolási kísérlet elméletét erősíti a Nemzeti Információs Központ jelentése is, mely szerint a Bajnai Gordon nevével fémjelzett, külföldről pénzelt DatAdat-csoport partnerei között feltűnt Juhász KözösÜgyünk Nonprofit Kft.-je is, amely a Nerpédia Facebook-hirdetéseit, illetve Juhász Péter videóinak népszerűsítését fizette.
Egyébként Juhász Péter személyesen is kivette a részét a szivárványkoalíció kampányából, hiszen hosszabb interjút készített Márki-Zay Péterrel, a baloldal közös miniszterelnökével annak előválasztási győzelmét követően.
Juhász Péter mai politikai köpönyegét is a 2022-es kampány felkészülési időszakban húzta fel, amikor 2020 decemberében elindította YouTube-csatornáját. A felületen megjelent videók eloszlása is érdekes, hiszen azok fele a 22-es választás előtt jelent meg, majd hosszú szünet és legközelebb 2024. január 26-án, – alig két héttel Magyar Péter első partizános interjúja előtt – adott életjelet újra, majd 2024 októbere óta ismét futószalagon jönnek az új anyagok.
A rövid átmenet után a Tisza Pártot és vezetőjét támogató, NER-ellenes üzenetekkel a fókuszban. Kémfilmes hasonlattal élve azt is mondhatnánk, hogy újra aktiválták az alvó ügynököt.
A csatorna és az ott felsorolt kreatív anyagok, közösségi platformok, honlapok, webshop mögött kisebbik cége, a Macskafogó Kft. áll. Másik vállalkozása a KözösÜgyünk Nonprofit Kft., amely főtevékenysége szerint hírügynökség.
A fenti idézet Juhásztól hangzott el még 2014-ben, így a beszélő szándékának eleget téve az Ellenpont utánanézett a bukott politikus céges ügyeinek. A 2021. májusában alapított KözösÜgyünk Nonprofit Kft. 2024 végéig
A portál számításai szerint a három és fél év alatt generált 284 milliós ár- és egyéb bevételek nem fedezik az azonos időszakra felmerülő, többnyire közvetlen pénzmozgással járó költségeket sem (anyagjellegű- és személyi jellegű költségek, illetve egyéb ráfordítások), összesen 454 millió forintot.
Egy biztos pont mindenesetre van: a KözösÜgyünk 38,4 millió forintot költött 2022-ben a Nerpédia facebookos hirdetéseire a META hirdetéstár-jelentése alapján, illetve Juhász Péter facebookos oldalára is elment összesen 1,9 millió forint az elmúlt években.
A KözösÜgyünknél az is figyelemreméltó, ahogy a 2022-es negatív 107 milliós eredménytartalékot, a 2022-es 28,5 milliós, majd a 2023-as 21 milliós veszteséget is egyszerre fizette ki a tulajdonos, olyannyira, hogy 2023 év végi saját tőkéjük már enyhe többletet mutatott. Valamint eltűnt a 159 milliós kötelezettség is.
Annak ellenére, hogy Juhász szerint az átláthatóság a legfontosabb, minél mélyebbre ássuk magunkat céges ügyeiben annál több kérdés merül fel. Például a 2022-es 262 milliós egyéb bevétel mögött Juhász saját állítása szerint jórészt nemzetközi pályázati pénzek álltak (a kifizetett 159 millió tartozás mögött biztosan) ám ezekről részletesebb információkat a kiegészítő mellékletben sem osztottak meg végül. Juhász 2024 márciusában így nyilatkozott az RTL-nek:
Több nemzetközi alapítványhoz pályáztunk támogatásért, ezekből valósult meg a NERpedia. (…) Nem hiszem, hogy lenne bármilyen értelme, hogy politikai támadásoknak tegyek ki olyan szervezeteket, amelyek civil programokat támogatnak. Minden törvényi előírásnak és beszámolási kötelezettségnek megfelelt a cégem, elszámolni valója a támogatók felé van, amit meg is tett.”
Ezt az állítólagos gyakorlatot azonban sajnos a későbbi beszámolókban sem sikerült teljesíteni, mivel a 2024-es pénzügyi jelentés szerint cégének árbevétele továbbra is csekély: 9 millió forint, költségei ezt még mindig meghaladják, így 6,6 milliós veszteséget hoztak össze tavaly.
Az azonban már nem derül ki, hogy ha 2024-ben kevesebb pénzből legyártott 30-40 professzionális minőségű videós tartalmat, akkor korábban ez miért nem sikerült? Olybá tűnik, hogy a tartalmak előállítása és azok pénzügyi vonzata köszönőviszonyban sincsenek egymással. Amikor kell az ellenzéki propaganda akkor van. Ha van pénz, ha nincs.
A 6,6 milliós veszteség nyomán ismét negatívba forduló saját tőkéről megint nincs hír. A taggyűlési határozat értelmében Juhász Péter elfogadta a beszámolót; pótbefizetésről vagy a tőke bármilyen módú rendezésről nem esik szó, holott a Ptk. 3:189. § (1) bekezdése alapján erről döntést kellett volna hoznia. Igaz, ezt a megelőző évben se tette meg.
Hogy Juhász Péter és jelenleg életben lévő vállalkozásai a folyamatos veszteségek ellenére is miből, hogyan tesznek szert plusz forrásra, a nyilvános éves beszámolókból nem derül ki. Megkockáztatjuk, hogy a cégek működése egyszerűen nem átlátható, a közzétett dokumentációk ebben a formában hiányosak, a könyvelési-közzétételi módszerek kérdésesek. Bár Juhász nyilatkozataiban az elnyert nemzetközi pályázatok tényét nem tagadta, a támogató szervezetek kilétét nem fedte fel – és 2024-es adománygyűjtéséről sem elérhető már az elszámolás.
Természetesen bárki tévedhet, mulaszthat. De arról a Tóth Józsefnéről (regisztrációs száma 137897) ezt nem feltételeznénk, aki Juhász cégei mellett a Partizán Alapítvány és az ex-DatAdat-csoport könyvelését is párhuzamosan végezte, végzi.
Ezt is ajánljuk a témában
Bevallása szerint a korábban a Bajnai-féle Együttben politizáló Szigetvári Viktor által került kapcsolatba a könyvelővel.
A Partizánnal és DatAdat-csoportéval közös könyvelő után azonban még nincs vége az egybeeséseknek, Juhász láthatóan rácsatlakozik erre a körre. A politikus-aktivista oldalának adatkezelési nyilatkozatát böngészve ugyanis ott sorakozik az észt DatAdat, az Action Network és a bécsi Estratos GmbH is – az egész, már jól ismert Bajnai-Szigetvári-féle hálózat.
Összességében tehát világosan kirajzolódik, hogy Juhász Péter nem önálló szereplő, hanem egy jól bejáratott baloldali-hálózat része, amely külföldi forrásokra támaszkodva igyekszik beavatkozni a magyar közéletbe. Magyar Péter 2024-es színrelépésével ez a hálózat újra aktiválta Juhászt, aki ismét a jól ismert szerepben tűnik fel: álhírekre épülő lejáratókampányokat gyárt, ellenzéki propagandát tol és a külföldi kapcsolatokkal próbálja befolyásolni a hazai választások kimenetelét.
Nyitókép: Facebook
Fenyegetőzik, vádaskodik, perel – fogalmazott Orbán Balázs.
Érdekes, hogy aki mindenkit hazugnak nevez, annak pont a saját mondatai állnak a legnagyobb ellentétben…önmagukkal.
Egyszerűen zseniális.
Drámai hatással voltak Magyar Péterékre az október 23-ai cellainformációk – többek közt ez is kiderül a Lomnici Válaszol friss részéből.
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
Fenyegetőzik, vádaskodik, perel – fogalmazott Orbán Balázs.
Érdekes, hogy aki mindenkit hazugnak nevez, annak pont a saját mondatai állnak a legnagyobb ellentétben…önmagukkal.
