A NATO-tagállamok egyre nagyobb összegeket fordítanak védelmi kiadásokra, ám felmerül a kérdés: vajon van-e elegendő ipari kapacitás ahhoz, hogy mindez ténylegesen működő fegyverek formájában hasznosuljon? Siklósi Péter szerint a folyamatot hosszabb távon kell szemlélni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette, Európa évtizedeken keresztül alacsony szinten tartotta a védelmi kiadásokat, ám ez fokozatosan változik.
„Békeidőben, kapitalizmusban a piac határozza meg a hadiipari cégek tevékenységét. Most azonban
megjelent egy jelentős pénzügyi forrás a kormányoknál, amit az ukrajnai háború tapasztalatai alapján fognak elkölteni. Ennek nyomán a kapacitások is egyre inkább kiépülnek”
– szögezte le. Emlékeztetett: 2014 és 2024 között az átlagos európai védelmi költés a GDP 1,2 százalékáról 2 százalékra emelkedett, és a hágai NATO-csúcson megszületett a döntés, hogy tíz éven belül ez az arány 3,5 százalékra nőjön.
Siklósi Péter szerint „olyan világban élünk, ahol nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek az ellátási láncok mindig működnek majd. Ezért a Nyugatnak újra el kell kezdenie saját magának gyártani”. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte Magyarország szerepét is, amely az elmúlt években jelentős hadiipari beruházásokat indított, a lőszergyártástól kezdve a páncélozott járművek előállításáig. Mint mondta, hazánk nemzetközi együttműködésben, több különböző ország hadipari cégeivel partnerségben, határozottan felfutóban van ezen a területen.