Hadiipar: Magyarország rálépett a gázra

A NATO-tagállamok egyre nagyobb összegeket fordítanak védelmi kiadásokra, ám felmerül a kérdés: vajon van-e elegendő ipari kapacitás ahhoz, hogy mindez ténylegesen működő fegyverek formájában hasznosuljon? Siklósi Péter szerint a folyamatot hosszabb távon kell szemlélni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette, Európa évtizedeken keresztül alacsony szinten tartotta a védelmi kiadásokat, ám ez fokozatosan változik.

„Békeidőben, kapitalizmusban a piac határozza meg a hadiipari cégek tevékenységét. Most azonban 

– szögezte le. Emlékeztetett: 2014 és 2024 között az átlagos európai védelmi költés a GDP 1,2 százalékáról 2 százalékra emelkedett, és a hágai NATO-csúcson megszületett a döntés, hogy tíz éven belül ez az arány 3,5 százalékra nőjön.

Siklósi Péter szerint „olyan világban élünk, ahol nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek az ellátási láncok mindig működnek majd. Ezért a Nyugatnak újra el kell kezdenie saját magának gyártani”. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte Magyarország szerepét is, amely az elmúlt években jelentős hadiipari beruházásokat indított, a lőszergyártástól kezdve a páncélozott járművek előállításáig. Mint mondta, hazánk nemzetközi együttműködésben, több különböző ország hadipari cégeivel partnerségben, határozottan felfutóban van ezen a területen.

Megállapodott a Magyar Állam és a 4iG

„A Magyar Állam és a 4iG megállapodásával véglegesedett a hadiipar piaci tőkebevonásra alkalmas részének értékesítése” – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint rögzítik: 

a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. október 6-án három adásvételi szerződést ír alá a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-vel (4iG SDT), így a 4iG STD többségi részesedést szerez az N7 Defence Holding Zrt.-ben (N7 Defence), teljes tulajdont a Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft.-ben (Hirtenberger), valamint közvetett kisebbségi részesedést a Rheinmetall Hungary Zrt.-ben. 

Fotó: Katona Tibor / MTI