A helyzet rosszabb, mint amire a budapestiek 2024-ben nemet mondtak – Szentkirályi Alexandra a Mandinernek

Hogyan értékeli a Fővárosi Közgyűlés egyéves működését?
2024-ben a budapestiek a változásra szavaztak. Több budapesti voksolt Karácsony Gergely ellen, mint mellette, és az őt támogató pártok fölött is ítéletet mondtak annak reményében, hogy ez változást hoz. A 10 fős Fidesz-, a 10 fős Tisza-frakció, valamint Vitézy Dávid és képviselői mind arra kaptak mandátumot, hogy új útra tereljék a fővárost. A 33 fős közgyűlésben 23 képviselő döntése elegendő lenne ahhoz, hogy mindent kihozzunk Budapestből, ami az adottságai révén benne rejlik. Ez eddig csak matek. A valóság azonban az, hogy országos és egyéni érdekek mentén a Tisza–Vitézy-tandem minden fontos kérdésben besorolt Karácsony Gergely mögé, ezzel pedig arcul csapott mindenkit, aki egy élhetőbb Budapestre szavazott. Sőt, sajnos az eltelt egy év ebben a felállásban oda vezetett, hogy a helyzet rosszabb, mint amire a budapestiek 2024-ben nemet mondtak.

Mire gondol?
Ez az év minden fővárosinak megmutatta, mi az ámokfutás következménye. Elhibázott költségvetés, felelőtlen pénzszórás és olyan mindennapi esetek, mint a közszolgáltatások színvonalának zuhanása vagy a busztüzek. Késnek a fejlesztések, beteljesületlenek maradnak az ígéretek, a közlekedés egyre kaotikusabb, a koldulók ellepték a várost, a köztisztaság sokat romlott, a pénzügyek pedig borúsabbak, mint valaha. 

 – most éppen Tisza párti díszletekkel. Ráadásul a Tisza-frakció harmadát ma Brüsszelből is fizetik.

Karácsony Gergely egy éve azt mondta, hogy a városfejlesztésnek két ellensége van: a „még korán” és a „már későn”.
Szerintem egy harmadik fő ellenség van: a kettő közti „most épp nem”, azaz az üres semmittevés. Már hat éve hallgatjuk, hogy mindenre van magyarázat, de semmire nincs pénz, és mindenért más a hibás. Ez eredményes politikai túlélési stratégiának tűnik, de 

És fejlődik is a főváros, mert hat év alatt számtalan látványos és világszinten elismert lépést tettünk előre, ám ezek mindegyike kormányzati fejlesztés volt. Közben a kassza kiürült, óriási lyuk tátong rajta, és rajtunk kívül senki nem szegezi Karácsony Gergelynek, a kassza őrének a kérdést: mégis hol van a budapestiek pénze?

Ön szerint mi a legnagyobb gátja az előrelépésnek?
A városvezetésnek ma az a fontos, hogy ideológiai-politikai harcot vívjon a kormánnyal, még ha ez azt eredményezi is, hogy bizonyos fejlesztések állnak. Előrébb való számukra a politikai szövetségek fenntartása – most éppen a Tisza Párttal –, mint az, hogy Budapest valóban előrelépjen. Ezért akadt el számos közlekedési és városrehabilitációs projekt, ezért nincs változás a rozsdaövezeti lakásprogramban, és ezért romlottak a közműszolgáltatások is. Ezek mind hátrányosan érintik az itt lakókat, pedig a Fidesz-frakció kormány nyitott a főváros fejlesztésére, de ehhez asztalhoz kell tudni ülni. Most a főpolgármestert támogató többségnek ez nem áll érdekében, mert ha a fővárosban jól mennek a dolgok, az kiveszi a szelet a kormányellenes hangulatkeltés vitorlájából. Látjuk, hogy ez kinek áll érdekében. A kérdés csak az: ez Budapestnek miért éri meg? A fővárost az utóbbi években leginkább az érintette hátrányosan, hogy a városvezetés nem vállalta fel a hosszú távú döntéseket. Annak ellenére, hogy mostanra több tucat fejlesztési stratégiát készített a város, nem látunk előrelépést. Bár a kerületek mindent megtesznek, hogy gondos gazdái legyenek a köztereinknek, sok olyan rész van a belső kerületeken kívül, amely a senki földjének tűnik.
A kerületeknek sokba kerül, hogy gondozzák a főváros „mostohagyermekeit”. Ki kell mondani: ezeket vagy vegye kézbe a főváros, vagy egyezzen meg a kerületekkel a jövőjükről.

Rákosrendezőt a kezébe vette.
Rákosrendező kapcsán is ezt a szemléletet követtük volna: egy átfogó fejlesztés hatalmas előrelépést hozott volna a környéken élőknek. Javult volna a tömegközlekedés, Budapest közlekedése egészében fejlődhetett volna, ráadásul a XIV. és a XIII. kerület összeköttetése is erősödhetett volna. Most mindez csak a tervek és a víziók világában létezik, sokkal messzebb kerültünk attól, hogy az egyik legnagyobb rozsdaövezetben egy új városrész szülessen. Az előző ciklusban mindössze hatméternyi villamosvágány épült – mi azt gondoljuk, hogy más volumenű közlekedésfejlesztésekre van szükség. A kerékpár-infrastruktúra fejlesztése is kiemelt kérdés, de más európai fővárosok tapasztalatai visszaigazolják, hogy nem működik, ha erőltetetten és kész koncepció nélkül jönnek létre biciklisávok.

A Fidesz–KDNP-frakció milyen konkrét javaslatokkal élt az eltelt egy évben?
Minden közgyűlésre konkrét javaslatokkal érkezünk. Több alkalommal vittük a testület elé a hajléktalanság ügyének megnyugtató rendezését, mert ami ma Budapesten van, mindenkinek rossz. Megfelelő színvonalú ellátórendszer nélkül csak görgetjük magunk előtt a problémát. Ez rossz a hajléktalanságban élőknek, mert méltatlan körülmények között tengődnek az utcán, és rossz a budapestieknek is, mert a város mégiscsak mindannyiunké, de a forgalmas köztereink egy jelentős részét életvitel-szerűen lakják emberek – ennek körülményeit senkinek nem kell bemutatni. Ez közbiztonsági, köztisztasági és sokszor közegészségügyi problémát is jelent. Ki kell mondanunk: a város mindenkié, ezért az utcákat nem sajátíthatják ki kevesek. Nem lehet ideológiai alapon viszonyulni a problémához. Meg kell oldani, mert a budapestiek ezt várják tőlünk.

Vagyis?
Még ebben a közgyűlési szezonban átfogó javaslattal érkezünk. De szükség van a főváros partneri együttműködésére. Sürgető a feladat, mert hetekre vagyunk a nagy hidegektől, a helyzet csak súlyosbodni fog. Célunk volt az aluljárók rendbetétele és az éjjeli-nappali posztos rendőri szolgálat bevezetése a forgalmas csomópontokon, amiben bár vannak részsikereink, még messze vagyunk attól, amit a városban közlekedők szeretnének.

A kormánypártok zászlajukra tűzték a fővárosban is egyre nagyobb problémát okozó kábítószerügy megoldását. Milyen eredményekről tud beszámolni?
Sarkalatos kérdés a drogellenes program kidolgozása a mostani botrányos drogstratégia helyett, mert itt minden hét késlekedés számít. Az olcsó drogok okozta, egyre súlyosbodó helyzetben csak határozott, zéró toleranciát hirdető politika vezethet eredményre. A kormány és a parlament minden szükséges döntést meghozott, a végrehajtáshoz viszont mindenkire szükség van, a fővárosra is. A budapestiek többsége mellettünk áll e kérdésben is, a Karácsony–Tisza–Vitézy-koalíció viszont ideológiai álláspontot képvisel, amely elsősorban a szerfogyasztók támogatásán alapszik. Ebben a kérdésben szükség van arra, hogy megváltozzon az alapállás. Ezt sem adjuk fel, a munkát nem lehet félig elvégezni.

Ha már ideológiai szembenállás: Karácsony Gergely nemrég elsőrangú nemzeti érdekünknek nevezte Ukrajna EU-tagságát.
Ezt rövid távú és veszélyes gondolatnak tartom, arról nem is beszélve, hogy Budapest főpolgármesterének talán az kellene legyen az első gondolata, hogy a rá bízott fővárosnak mi az érdeke, nem pedig az, hogy mi a jó Kijevnek és Brüsszelnek. Az ukrán csatlakozás felerősítené a fegyver- és drogkereskedelmet, túlterhelné az egészségügyet és a szociális ellátórendszert is, Budapest pedig elesne minden EU-s forrástól, mert minden pénz Ukrajna fejlesztésére menne el.

Milyen pozitívumokat tud említeni az eltelt egy évből?
Vannak sikerek, például a kedvezményes fürdőbelépők bevezetése, a budafoki villamosmegállók felújítása vagy a reptéri buszjárat fejlesztése. 

 Így nyílhatott rendőrség a bulinegyedben, ezért érkezett 51 új villamos, pénzt kapnak a kerületek az Egészséges utcák programban. Ne feledkezzünk meg a rendelőintézetek, járóbeteg-szakrendelések és kórházak felújításáról vagy eszközbeszerzéseiről se, ezek mind olyan fejlesztések, amelyekhez elengedhetetlen a kormány támogatása. Ezért nekünk minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a politikai és ideológiai harcok helyett azokat a pontokat keressük, ahol közösen tudjuk fejleszteni Budapestet. Ehhez persze az is szükséges, hogy a főváros vezetése és a közgyűlés többsége belássa: Budapest nem Brüsszel előretolt helyőrsége vagy kampányközpontja, hanem a nemzet fővárosa.

Lát konstruktív kiutat?
A közgyűlés többsége alapvető szereptévesztésben van: kampányolnak, holott a budapestiek azért választottak meg minket, hogy Budapestnek új utat mutassunk. Le kell ülni egymással arról beszélni, hogyan tudunk minden nap egy lépést tenni a főváros fejlődéséért. Budapestben óriási potenciál van, néhány év alatt meg tudnánk mutatni a világnak, hogy bizony képesek vagyunk Közép-Európa meghatározó fővárosává, hovatovább központjává válni.

Nyitókép: Mandiner-archív