Mit mondott valójában Jeszenszky Zsolt a HírTV-ben Gulyás Mártonról és Puzsér Róbertről?

„A 444.hu szeptember 13-án megjelent cikke azt állította, hogy a HírTV Komment című műsorában »simán lement«, miszerint a jobboldalon sokan nem lennének szomorúak, ha Gulyás Márton vagy Puzsér Róbert meghalna. Az ügyet Magyar Péter Facebook-posztja robbantotta ki, amelyben a politikus Jeszenszky Zsolt azonnali távozását követelte, a Hír TV vezetőit pedig szégyellnivaló magatartással vádolta. 

Így a portál címadása és keretezése azt a látszatot keltette, mintha a kijelentés konszenzusosan, ellenvetés nélkül hangzott volna el, holott a kontextus jóval árnyaltabb képet mutat.

A közéleti vitákban gyakran fordul elő, hogy egy-egy kiragadott mondat vagy szófordulat teljesen más értelmet kap, ha kontextusából elvonatkoztatva jeleníti azt meg a média. Pontosan ez történt a 444 cikkében, amely szerint a HírTV Komment műsorában »simán lement«, hogy a jobboldalon sokan nem lennének szomorúak, ha Gulyás Márton vagy Puzsér Róbert meghalna. Az állítás első ránézésre súlyos erkölcsi ítéletet sugall a műsor hangneméről, ám ha megnézzük a konkrét adást, világossá válik: 

A gondolatmenet hátterét az amerikai jobboldali influenszer, Charlie Kirk halálát követő közösségi médiás reakciók jelentették. Jeszenszky szerint aggasztó, hogy egyesek nyíltan ünnepelték a halálesetet, ami a közbeszéd szereplőinek dehumanizálását jelzi. Ennek illusztrálására említette meg – valóban erősen túlzó módon – Gulyás Mártont és Puzsér Róbertet, mint a baloldali nyilvánosság két meghatározó alakját, feltehetően abból a célból, hogy rámutasson: szerinte a jobboldali nyilvánosság sosem viccelődne ilyen undorító módon Charlie Kirk pozíciójához hasonló baloldali véleményformálók halála esetén, mint amilyen megnyilvánulások most a közösségi médiában tapasztalhatók voltak. 

 Ahogy azt korábbi elemzésünkben is bemutattuk, az ilyen esetek – például Charlie Kirk halála kapcsán – könnyen a sajtó egyes orgánumainak eszközévé válnak, amelyek saját politikai közegeik érzelmeire építve tálalják majd az eseményt. Ezzel azonban a média maga is hozzájárul ahhoz a gyűlölet-spirálhoz, amelyet egyébként bírálni kíván. 

A Hír Tv műsorában azonban nem maradt azonnali bírálat nélkül a megosztó kijelentés: Mészáros Nóra műsorvezető és Nagy Attila Tibor elemző is rögtön jelezték, hogy a példák erős túlzást jelentenek, ami az adásban is hallható volt (21:31-től), hogy Mészáros Nóra műsorvezető azonnal jelezte Jeszenszkynek, példái túlzóak, és kérte, hogy fogalmazzon óvatosabban. Hasonlóképpen Nagy Attila Tibor elemző is rögtön hozzászólt, hangsúlyozva, hogy Jeszenszky szavai túl egyértelműen túlzóak. Jeszenszky erre reagálva világossá tette, hogy nem kívánja Gulyás Márton vagy Puzsér Róbert halálát, csupán illusztrációként használta a példát. Ez a rövid szóváltás jól mutatja, hogy Jeszenszky Zsolt kijelentése nem maradt ellenvetés nélkül, a 444 cikkének címe (»A HírTV-n simán lement…«) ezzel szemben azt a benyomást kelti, mintha a műsorban konszenzus lett volna a kijelentés elfogadásáról.

Ez a keretezés figyelmen kívül hagyja a valós reakciókat, és olyan narratívát sugall, amely erősíti az ellenoldali médiumokkal szembeni morális felháborodást.

Érdemes megjegyezni, hogy a médiában való megjelenítés különbségei nem pusztán retorikai kérdések: konkrét politikai következményeik is lehetnek. Amikor egy médium kiragadja a legprovokatívabb részletet, azzal nemcsak a műsor egészéről fest torz képet, hanem a politikai táborok közötti bizalmatlanságot is fokozza. 

 Ez a kölcsönös megerősítés pedig hosszú távon tovább szűkíti a közös értelmezési tereket. A konkrét eset tanulsága, hogy a gyűlöletspirálról szóló diskurzus önmagában is könnyen válik önmaga részévé. Jeszenszky túlzó példája eredetileg arra akart rámutatni, mennyire veszélyes a halálesetek ünneplése, mégis épp az ellenkező hatást váltotta ki: az idézet önálló életre kelt, és újabb botrányok forrásává vált. A HírTV műsorában elhangzott kijelentés és a róla szóló 444-es tudósítás jól példázza a magyar médiatér logikáját. Egy túlzó, de azonnal korrigált kijelentésből a másik oldal erőteljes narratívát épít, miközben elhallgatja a kontextust és a kritikai reflexiót.”

Nyitókép: Faktum.hu

***