Magyar Péter tényleg új színt hozott a közéletbe – soha ilyen mocskos nem volt még a baloldali kampány

Bokor Gábor, Nagy Gábor és Vizvári Soma írása a Mandiner-hetilapban

„Akasztás, fejbe lövés, kivégzés. Már nálunk is!” – jelentette ki Lázár János múlt héten, miután egy demonstráción egyenlőségjelet rajzoltak a miniszter és Charlie Kirk meggyilkolt amerikai politikai aktivista neve közé az aszfaltra. Egy másik krétarajz pedig akasztásról szólt. A bati­dai kastély előtt zajló tüntetést kezdeményező Alpár György volt drávaszerdahelyi polgármester Márki-Zay Pétert is meghívta az eseményre. A megnyilvánulásra Orbán Viktor kormányfő – a Tisza szlogenjére utalva – úgy reagált: „Hát így árad…” Az eset is érzékelteti, hogy a hazai közéleti hangulat ismét felfokozottá vált. 

A politikai polarizáció globális jelenség, ám vitathatatlan, hogy az itthoni folyamatban katalizátorszerepet játszik a Tisza Pártot vezető Magyar Péter színre lépése. Gyakran hangzanak el tőle vállalhatatlan kijelentések, olykor fenyegetések is. Ráadásul nem csupán a kormánypárti szavazókat, de saját szimpatizánsait és képviselőit is becsmérelte, és előszeretettel pécézi ki, dehonesztálja a sajtó munkatársait, ha megítélése alapján nem megfelelő a témaválasztásuk (a jelenségről lásd keretes írásunkat). 

Lövöldözés, akasztás a színpadon 

A hiszterizált közhangulatért a hazai zenésztársadalom egy része is felelőssé tehető, elég arra gondolni, hogy mit tartott a legfontosabbnak az idei fesztiválszezonból a baloldali sajtó. Számos magyar előadó, mint Majoros Péter (Majka), Horváth Krisztián (Krúbi), Szirmai Marcell (Pogány Induló), Schwarcz Ádám (Beton.Hofi), Baukó Attila (Azahriah), Vörös Cintia (Sisi), Márta Alex (ByeAlex) vagy éppen Molnár Ferenc (Caramel), politizálni kezdett dalszövegeiben, koncertjein. 

Majka a Csurran, cseppen című dalával indította az évet, s a számot a debreceni Campus fesztiválon is előadta, a dal végén a fiktív ország miniszter­elnökének bőrébe bújt zenészt stilizálva fejbe lőtték a színpadon. A jeleneten sokan felháborodtak, amire az előadó úgy reagált, hogy ez műbalhé. A zenész szegedi koncertjén feltűnt a Tisza elnöke, illetve támogatója, Nagy Ervin színész is, ám a színpadi performansz akkor elmaradt, csupán a fiatalok választásra buzdítása adott politikai színezetet a Szegedi ifjúsági napok zenei rendezvényének. 

Krúbinak azzal sikerült Majka „műbalhéját” túlszárnyalnia, hogy a szeptemberi koncertjén előbb Gyurcsány Ferenc politikából való távozását figurázta ki obszcén szexuális utalással, majd „szaftos falatnak”, „kis ducinak” titulálta Orbán Viktort, és a kivégzéséről fantáziált. „Amikor majd felakasztjuk, küldök neki gyógypuszit” – zárta monológját a Budapest Parkban. 

A Puskás Arénát tavaly háromszor megtöltő Azahriah ugyancsak régóta hangoztatja kormányellenes nézeteit, korábban ellenzéki tüntetésen is közreműködött. Idén nyáron elég volt egy közösségimédia-bejegyzés, hogy címlapra kerüljön: „Gyönyörűen süt a nap, mert ő is tudja, hogy már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak mint Fidesz-szavazók.” 

Zenésztársa, Sisi sem hagyta annyiban, megüzente: „Idáig visszafogtam magam, de ha már így is, úgy is ki lettünk kiáltva »kígyó­vállú, kis becstelen szarjancsiknak«, szeretném hangsúlyozni, a koncertjeimen továbbra is szabad bármilyen hangerővel mocskos fideszezni. Ha pedig maradt még fideszes hallgatóm, minden tisztelettel megkérem, hogy forduljon klinikai szakpszichológushoz.” 

A jelenségről Perlaky-Papp József kommunikációs szakember, a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense lapunk megkeresésére azt mondja: „A kormányellenes média jól érzékelte a megváltozott nyilvánosságot. A digitális tér kinyílása elmaszatolta a politikus, a szakértő, az újságíró, a közvélemény-kutató közötti határokat, fel­emelte melléjük a »jó szavú« hétköznapi civilt, és elnevezte influenszernek. Ők alakítják most a politikai beszédet, ők képesek a leginkább be­folyásolni a választót. A baloldali média a digitális felületeken és a televízió utódjának mondható YouTube-on nagy fölényben van. Kitartóan építi a kormányváltás reményének »messiását«, revolverezi a kormány politikusait, holdudvarát.” Hozzáteszi, 

Ennek jelentőségét a baloldali média és a közösségi felületek attraktív információterítő képessége fújja fel, de jelentős hatását még nem látni. Inkább az elkötelezett baloldali szavazók identitását erősíti, tartja bennük a reményt, hogy a világ számukra kedvező irányba változik”. 

Fizikai zaklatás 

Kötcsén a Tisza Párt honvédelmi szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz egyszerűen arrébb tolta lapunk tudósítóját, Móna Márkot akkor, amikor a párt adóterveiről kérdezte. Az egykori vezérkari főnök azt állította, hogy tudósítónk bele akart nézni a telefonjába, a történtekről készült felvételen viszont az látszik, hogy Móna Márk kérdezni próbált. Nem meglepő módon Magyar Péter Ruszin-Szendi Romulusz segítségére sietett, és kijelentette: „Ha valaki ezt a felvételt megnézi, akkor látja, hogy mi történt: beszélgetnek, nevetnek, és egyébként az újságíró próbál belenézni Ruszin-Szendi Romulusz telefonjába. Ő szól, hogy ne tegye, és arrébb tolja, nevetve, majd egymást megölelik.” 

Ugyanott, Kötcsén a közmédia riporterét, 

egy csoport odáig fajult, hogy akasztást emlegetett. A stábot egy háromgyermekes édesanya vette a védelmébe, akibe ezek után ugyancsak belekötöttek néhányan. A csecsemőjét karján tartó asszony elleni inzultus nyomán a rendőrök is közbeléptek. A Tisza elnöke később úgy nyilatkozott, nem az ő szimpatizánsaik fenyegetőztek. Hasonló jelenetek a mozgalom korábbi rendezvényein is történtek: a Hír TV és a közmédia tudósítóit rendszeresen zaklatták. 

A hergelés nem kifizetődő 

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Mandiner megkeresésére úgy vélekedik, a közbeszéd állapotának züllése mögött az áll, hogy a közéleti szereplők fokozatosan tolják ki a határokat. Úgy látja, Magyar Péter megjelenésével az ellenzéki közeg reményt kapott, és belelovalja magát abba, hogy nyerni fog. Deák azt mondja, az ellenzéki szavazók másfél éve izgalmi állapotban vannak, és a Tisza Párt vezetője csak önti az olajat a tűzre. „Lényegében el akarják pusztítani a nemzeti oldalt, vagy ahogy finomabban fogalmaznak: rendszert akarnak váltani – jelenti ki. – Magyar Péter ahelyett, hogy nyugalomra intené a követőit, tovább hergel, például azzal, hogy Ruszin-Szendi Romulusz lökdösődésére azt mondja, csak mosolyogva ölelgette a riportert.” 

Deák Dániel azt mondja, hogy a politikusok mellett influenszerek és nagy elérésű véleményformálók, énekesek is beszálltak a „hergelésbe”, így fordulhat elő, hogy a színpadokon már fejbe lövéssel és akasztással is poénkodnak. „Ez rendkívül veszélyes, ugyanis azt üzenik a követőiknek, hogy ezt is szabad, nincs tabu.” Szerinte Krúbi, Majka és más előadók is feszegetik a határokat, és olyan messzire tolják ki az ingerküszöböt, ahonnan már nincsen visszaút. Szavai szerint ugyanerre hívta fel a figyelmet Donald Trump amerikai elnök is, ugyanis ott a balliberálisok olyan mértékben démonizálták már a sajátjaik szemében a jobboldaliakat, hogy sokan közülük elfogadhatónak tartották azt is, hogy meggyilkolták Charlie Kirk influenszert. „A közösségi média tele van olyan videókkal, ahol demokrata szimpatizáns influenszerek a gyilkosságon örömködnek” – mondja Deák Dániel. Mint kifejti, reméli, hogy Magyarország nem jut el idáig, de a közösségi médiában szép számban lehet látni hasonló kommenteket. 

Arra a kérdésre, hogyan lehet jobbá tenni a közbeszéd állapotát, a szakértő úgy válaszol: „Orbán Viktor világosan fogalmazott, Magyarországot meg kell őrizni a béke szigetének.” A parlamenti választás hamarosan kezdődő kampányában várhatóan heves indulatok csapnak fel, ezért szerinte 

„Ha Magyar Péter továbbra is a hergelés útját választja, az számára politikailag sem kifizetődő” – vélekedik. Hozzáteszi: a felelősségteljes hozzáállás politikai szempontból is megéri, hiszen a magyarok többsége mindig a békét és a biztonságot választotta, és azt a politikai oldalt támogatta, amelyik ezt garantálni tudta.

Nyitókép: Mandiner-grafika