Pénzügyi trükkökkel leplezett technikai csőd, 600 milliárdos forráshiány a közösségi közlekedésben, állagromlás és egyajánlatos közbeszerzések a városi cégeknél – ezeket állapította meg előzetesn a főváros pénzügyeit vizsgáló átvilágítás.
Előzetes megállapításokat tett közzé a kormány Budapest pénzügyi átvilágításáról. Ahogy arról a Mandiner is írt, nemrég az ÁSZ egykori elnökének, Domokos Lászlónak a vezetésével Budapest és a fővárosi cégek valós gazdasági helyzetét feltérképezendő feltáró folyamat indult.
Ezt is ajánljuk a témában
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
„Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi helyzete mintegy öt éve folyamatosan romlik. Pénzeszközeinek állománya a korábbi értékek töredékére csökkent, likviditását csak a BKK Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozása egy részének következő évre halasztásával tudta eddig biztosítani (faktoring szerződéssel). Erre azonban 2025-ben jogszabályi rendelkezés alapján már nincs lehetősége. Adósságállománya 2021 végétől lassú ütemben, de csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor működési költségeinek egyre nagyobb hányadát likvidhitel felvételével képes csak fedezni. Budapest nem tudja kifizetni a terheit, a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához.” – olvasható az Előzetes megállapítások – Budapest főváros önkormányzata pénzügyi-gazdasági helyzetéről című dokumentumban.
A jelentés főbb megállapításai között olvasható, hogy Budapest Főváros Önkormányzata az elmúlt öt évben folyamatosan többet költ működésre, mint amennyi a bevétele továbbá kijelenthető, hogy a városvezetés „nem tervezi meg kellő megalapozottsággal a költségvetési kiadások teljesítésére szánt forrásokat.”
Emellett megállapíthatónak tartják a az önkormányzat pénzügyi fizetésképtelenségét,
amely valójában egy technikai csőd”.
„2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét” – mutat rá a jelentés.
Ráadásul az átláthatóság terén is komoly problémákat észletek az átvilágítás során. A dokumentumban ugyanis az olvasható, hogy az önkormányzat
az éves költségvetési beszámolóban nem tette átláthatóvá a likviditási nehézségek beállásának tényét, sőt, több lépést tett annak láthatósága ellen”.
Az átvilágítást végző szakemberek szerint a városvezetés „egyfajta pénzügyi »diktatúrát« épített fel (...) 2025-ben a Főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére”.
„Ez a gyakorlat arra vezetett, hogy a 2025. évi költségvetés tényleges felülvizsgálata elmaradt, a Fővárosi Közgyűlésnek információhiányosan kellene döntéseket hoznia” – állapították meg.
Mint írják, a „fővárosi közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne”.
„2022-2025. években potenciálisan mintegy 600 milliárd forint az olyan forrás, amelyet nem közösségi közlekedésre használ fel a Fővárosi Önkormányzat” – derült ki.
„A 2025. évi költségvetés tervezete formálisan nem, de gazdaságilag hiánnyal van tervezve (...) A likviditási zavar egyik oka, hogy a 2025. évi költségvetési rendelet beterjesztésekor az előterjesztők teljes mértékben tisztában voltak a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi várható nagyságrendjével, mégsem tervezték be a költségvetési rendeletbe” – áll a jelentésben.
A jelentés azt is megállapítja,
A szolidaritási hozzájárulás különbözete a 2023. és 2024. évi beszámolóban olyan módon került bemutatásra a Fővárosi Önkormányzat által, amely eltüntette a valós és látható hiányt
(...) 2025-ben a szolidaritási hozzájárulás különbözetét egyáltalán nem szerepeltette az eredeti költségvetésében”.
„A 2023. és 2024. évi költségvetési beszámolójában a Fővárosi Önkormányzat nem megfelelő módon mutatta be a saját tulajdonú gazdasági társaságaitól 5,2 milliárd forint és 6 milliárd forint nagyságrendben időszakosan igénybe vett pénzeszközöket” – írják, majd ebből azt a következtetés vonják le: „egyértelművé vált, hogy a meglévő költségvetési gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósága erősen kétséges”.
A Budapest Főváros Önkormányzata gazdasági társaságai átvilágítása során megfigyelhető erőteljes műszaki állagleromlást figyeltek meg
a szűkülő karbantartási és felújítási tevékenység miatt”.
Emellett több száz egyajánlatos közbeszerzésre is felfigyeltek, „amelyek így valós verseny nélkül zajlanak”.
Az átvilágítás jelentős túlfizetést figyelt meg az adófolyószámlákon, ami „különösen a Rákosrendezővel kapcsolatos elővételi jogával élő gazdasági társaság esetében még tisztázásra vár”.
„2023 végére a fővárosi önkormányzat technikai csődbe került, amit ideiglenes pénzmozgásokkal és pénzügyi trükkökkel próbáltak elfedni. A költségvetési hiányállandósult. 2019 óta minden többet költ az önkormányzat, mint amennyi bevétele van. A működést pedig kényszerhitelekkel tartják fenn, vagyis rendszeresen pénzt kényszerítenek ki a városi cégektől. A közösségi közlekedésben három év alatt 600 milliárd forintos forráshiány halmozódott fel, a szolidaritás és a céges pénzmozgások elszámolása nem tükrözi a valóságot. Kritikus állapotban vannak a városi cégek és több száz egyajánlatos közbeszerzésről tudomásunk” – foglalta össze Facebook-videójában az átvilágítás előzetes megállapításait Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese.
Nyitókép: Mandiner-archív/Földházi Árpád
Lázár János ismertette az Alföld-program részleteit is.
A festőművész-grafikusról szóló új monográfia kapcsán beszélgettünk életpályájáról, a pesti szürkeségtől a Balatonfelvidéken megtalált színpompáig.
Az időszakos bezárás oka, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felújítási munkálatokat tervez a klubnak otthont adó ingatlanon.
Hiába a szakmai érdemek és a kiállás a gyermekek védelmében – Budapest baloldali vezetése megakadályozta, hogy Bagdy Emőke díszpolgári címet kapjon.
Sokan azt gondolják, hogy a meglévő viszonyok adottságnak számítanak, pedig egy jól dolgozó vezető képes jó döntésekkel az emberek javát szolgálni, míg a hatalom gyengeségei – vagy szándékos kártételei – meglátszanak az életminőségen.
Sem Ruszin-Szendi, sem a Tisza nem méltatta válaszra kérdéseinket.
Szünetelt az áramellátás az atomerőműben.
„A földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot azonban nem tudjuk megváltoztatni” – jelentette ki közösségi oldalán Szijjártó Péter.
