Nem tudunk másra következtetni, minthogy valamit takargat Karácsony Gergely – exkluzív interjút adott a miniszterhelyettes

A főpolgármester tavasszal még farkast kiáltott, amikor arról számolt be, hogy az általa vezetett főváros csőd közeli állapotban van. Az ÁSZ egykori elnökének, Domokos Lászlónak a vezetésével Budapest és a fővárosi cégek valós gazdasági helyzetét feltérképezendő feltáró folyamat indult. 

Karácsony Gergely a nyár elején bejelentette, hogy a főváros csődben van, majd – mint tulajdonos – arra utasította a BKV-t, hogy tartsanak munkaszünetet. Önök átvilágítják a főváros gazdálkodását, valamint annak cégjeit. Valóban ilyen rossz a helyzet Budapesten?

Szeretnénk kideríteni, hogy ténylegesen csődben van-e a főváros. Tarlós István főpolgármester idején még több mint 200 milliárd forintnyi tartaléka volt Budapestnek. Sőt, az elmúlt években a különböző kormányzati intézkedéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az iparűzési adóbevétel soha nem látott mértékkel növekedett.

Tarlós István elődje, Demszky Gábor rendszeresen riogatta a közvéleményt azzal, hogy csődbe megy a BKV. 

Demszky Gábor a BKV-val zsarolta a kormányt, vagyis a közlekedési vállalatot politikai célokra használta fel. Az átvilágítással látni akarjuk, hogy milyen a főváros valós pénzügyi helyzete, másrészt pedig, ha tényleg csődhelyzet van, akkor tudni szeretnénk az okokat. A kormány úgy tud támogatást és segítséget nyújtani, ha a kiváltó okokat megszüntetjük.

Fővárosi kutyakomédia: Demszky Gábor után szabadon

Az átvilágítást az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi vezetője, Domokos László fogja végezni. Miért őrá esett a választás?

Domokos László az Állami Számvevőszék elnökeként komoly tapasztalatot szerzett az önkormányzatok gazdálkodásának átvilágításában, valamint a szükséges korrekciós intézkedésekhez vonatkozó javaslatok megfogalmazásában is. Az ÁSZ nem csupán egy ellenőrző szerv, hanem segítséget is nyújt az önkormányzatoknak működésük optimalizálásában.

Mikorra kell befejezni az átvilágítást? Egyáltalán milyen határidőkkel dolgozik a bizottság?

Eredetileg azt terveztük, hogy a nyár végéig lezárul ez a folyamat, de egyelőre csak arról tudok beszámolni, hogy milyen nehézkesen halad ez a vizsgálat. A nyár elején úgy tűnt, hogy együtt lehet működni a Fővárosi Önkormányzattal, de miután júliusban hitelt vettek fel egy kereskedelmi banktól – ezzel is tovább adósítva a fővárost - az adatszolgáltatás elkezdett akadozni. Kiss Ambrus, az önkormányzatot de facto irányító főigazgató arról tájékoztatta Domokos Lászlót, hogy csak nyár végén, augusztus 27-én tudja az első adatokat és dokumentumokat küldeni.

Egyértelmű időhúzás vette tehát kezdetét, amelyből egy dolog biztosan leszűrhető:

Mi a helyzet a BKV-nál és a többi fővárosi cégnél?

Nagyon érdekes volt, hogy amint a vizsgálat már nemcsak az önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal gazdálkodására, hanem a gazdasági társaságokra is kiterjedt, nos akkor a már egyébként is akadozó adatszolgáltatás egészen szürreális fordulatot vett: számos dokumentumot hirtelen személyes megtekintéshez kötöttek, de előfordult, hogy többször másolt, nehezen olvasható dokumentumokat juttattak el. Azt hiszem avatatlan szemnek is határozottan úgy tűnhet, hogy a vizsgálat akadályozása volt a cél. Élek a gyanúperrel, hogy a néhány hónappal ezelőtti eseménysor Karácsony Gergely politikai akciójának volt a része, amellyel – mint korábban Demszky Gábor – megpróbálta a kormányzatot zsarolni.

Mennyi, 30? Inkább 70 milliárd, az olyan kerek egész!

Egyáltalán mennyi a főváros hiánya? Több összeg látott már napvilágot, de nem lehet tudni, melyik a valid szám.

Ebben is csak bemondások vannak. Domokos László a június végén elfogadott fővárosi költségvetésre hagyatkozik, amelyben a Fővárosi Önkormányzat megállapított egy hiányt. Ugyanakkor ehhez képest teljesen másról kommunikál Karácsony Gergely és Kiss Ambrus. Ráadásul ezek a kommunikációk nem is vágnak egybe, mert miközben Karácsony Gergely május végén tizenmilliárdos, majd 30 milliárdos hiányt vizionált, addig a legutóbbi sajtókör során Kiss Ambrus már közel 70 milliárdos hiányt és mínuszt jelzett, ugyanakkor azóta már 65 milliárd is felcsengett.

Úgy tűnik, hogy a politikai céljaiknak megfelelően próbálják zsarolni a kormányzatot, tovább nehezítve a fővárosi polgárok mindennapi életét. 

Apropó, Kiss Ambrus! Az ÁSZ vizsgálata szerint több mint aggályos, hogy a fővárosnak nincs főpolgármester-helyettese. Hogyan fordulhat ez elő egy világvárosban?

Mondjuk ki nyíltan, tehát nem több mint aggályos, hanem jelen pillanatban törvénytelenül működik a Fővárosi Önkormányzat. Törvénytelen az, hogy – egy évvel a választások után – nincs legalább egy főpolgármester-helyettes Budapesten. Karácsony Gergely nemrég úgy nyilatkozott, hogy ez a törvénytelen állapot egyáltalán nem zavarja őt.

Megjegyzem, ez a magatartás jól megmutatja a főpolgármester és a fővárost vezető baloldali koalíció hozzáállását a törvényesség kérdéséhez: nagy ívben tesznek rá.  

Térjünk még vissza a BKV-hoz! Hogyan lehet ezt a zsarolási potenciált semlegesíteni, hogy a fővárosi tömegközlekedés ügye ne kerüljön évről-évre terítékre?

Mindenekelőtt tisztázzuk a BKV és a főváros helyzetét! A Fővárosi Kormányhivatal rendkívüli vizsgálatot tartott a buszok műszaki állapotáról, ami azt mutatta ki, hogy a minden ötödik jármű közel életveszélyes, és a szükséges karbantartás sokszor nem valósul meg.

Ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik azzal a nagyságrendű forrással, ami a BKV teljes és tökéletes finanszírozásához elegendő lenne, mégsem érkezik oda ez az összeg. Vajon mire folyik el a pénz?

Még egyszer megjegyzem felettébb különös, hogy abban a pillanatban, amikor Domokos László a Fővárosi Önkormányzat nagy cégei, így a BKK és a BKV különböző szerződésállományaira és pénzügyi kötelezettségeire vonatkozó kérdéseket tett föl, az adatszolgáltatás hirtelen elkezdett akadozni.

Szolidaritási adó: 4 milliárdos inkasszó a fővárosnál

A főváros vitatja a szolidaritási adó jogszerűségét és a bírósághoz fordult a kormánnyal szemben. Hogy áll ez az egész ügy?

A szolidaritási hozzájárulás rendszere már megjárta az Alkotmánybíróságot, amely az alaptörvénnyel összhangban állónak nyilvánította a hozzájárulást. A Fővárosi Önkormányzat, hogy a jogos fizetési kötelezettségének ne tegyen eleget, ismételten bírósághoz fordult. Bár a tavalyi évre ideiglenes jogvédelmet kapott a Fővárosi Önkormányzat, a bíróság ezt nemrég jogszerűtlennek ítélte, ezért szeptember 2-i hatállyal megszüntette azt. A napokban a Magyar Államkincstár több mint 4 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról.

A szolidaritási hozzájárulásra a tehetősebb önkormányzatok egy újabb adóként tekintenek, és idegenkednek tőle.

Pedig nem kellene, mert a szolidaritási hozzájárulás azt a célt szolgálja, hogy a nehezebb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok működését a tehetősebb önkormányzatok segítsék.

Budapest agglomerációja egyre nagyobb: sokszor 50-100 kilométerről ingáznak az emberek. A fővárosi vezetés így például Nógrád és Heves vármegyei önkormányzatoktól tagadja meg a szolidaritást, valamint a segítséget. 

A választási kampányban a kormányfő mellett a Tisza Párt elnöke is azt ígérte, hogy haza hozza a Brüsszel által befagyasztott milliárdokat. Mikorra várható előrelépés ebben az ügyben?  

Szerintem az elmúlt év végére a napnál világosabbá vált, hogy a jogállamisági eljárásnak nevezett hercehurca színtiszta politika.

• Az Európai Bizottság pártpolitikai megfontolásból tartja vissza azokat az európai uniós forrásokat, amelyek egyébként jog szerint járnának Magyarországnak.
• Miután nem szakmai, nem jogi, hanem politikai döntést hozott az Európai Bizottság erről, ez a politikai döntés bármikor felülvizsgálható.
• Magyar Péter és a társai is közreműködtek abban, hogy ne újulhassanak meg magyar kórházak, magyar vállalkozók és gazdák ne kapják meg azt, ami jog szerint jár nekik, mert ettől remélik a saját politikai felemelkedésüket.

Hataloméhesek/kizsákmányolók az ilyenek, akik mást lenyomva, mást ellehetetlenítve, mást elszegényítve akarnak politikailag felemelkedni. Ez nem vezet sehova, és biztos vagyok abban, hogy a jövő évi országgyűlési választás meg fogja mutatni, hogy a kizsákmányolóknak hol a helye.

Képek forrása: Burger Zsolt