Nem úszta meg Budapest – inkasszálták a főváros számláját

A város adóssága így mintegy 70 milliárd forintra tehető, év végére kritikus helyzet alakulhat ki.

Tarlós István szerint Magyar Péterék győzelme esetén olyan sarkalatos kérdéseket illetően állnának be változások, mint a szuverenitás vagy az illegális bevándorlás, és ezeket nem is lehetne utána korrigálni.
Terjedelmes interjút adott a hirado.hu-nak Tarlós István, Budapest egykori főpolgármestere, aki többek között arra is magyarázatot adott, hogy 2025 júniusában miért vonult vissza a miniszterelnöki főtanácsadói pozícióból. Mint fogalmazott, miniszterelnöki megbízott volt a hivatalos titulusa, és ehhez adták a miniszterelnöki főtanácsadó címet.
A feleségemmel közösen, egyetértésben hoztuk meg ezt a döntést, amely az életkorunkkal és a családi körülményeinkkel magyarázható.
53 év aktív munkaviszony van mögöttem, májusban betöltöttem a 77. életévemet, és kezdeményeztem miniszterelnök úrnál a megbízatásom megszüntetését, ami június 30-i hatállyal meg is történt” – válaszolta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva véleményezte a Fővárosi Közgyűlés működését is. Mint mondta, sok minden leszivárog hozzá. „Nem mondható, hogy a koordinált együttműködés látszatát kelti a közgyűlés. Furcsa dolgok történnek. Innen kívülről meg a hozzám eljutó információk alapján azt nem nagyon lehet látni, hogy ki vezeti a polgármesteri hivatalt, és úgy tűnik, hogy a közgyűlések azért eléggé szétestek. Ezt a dezorganizált működést kommunikációs túlkapásokkal igyekeznek ellensúlyozni” – fejtette ki a véleményét Tarlós.
Majd a főváros egykori első embere arra is rámutatott, hogy a tiszások nem alkotnak önállóan gondolkodó grémiumot, és úgy fest,
részben a vezetőjük pillanatnyi hangulatának megfelelő utasításait igyekeznek teljesíteni, részben pedig Vitézy Dávidra hagyatkoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
A város adóssága így mintegy 70 milliárd forintra tehető, év végére kritikus helyzet alakulhat ki.
A Tisza Pártnál maradva pedig arról is beszélt, hogy Magyar Péterék fellépése olyan tömeglélektani jelenség, amelyet Gustave Le Bon francia szociológus, antropológus nagyon precízen jellemzett az 1895-ben kiadott A tömegek lélektana című művében.
Amikor a tömeg elkezd egyoldalúan gondolkodni, egy ponton túl már nem győzhető meg logikus érvekkel, csakis érzelmi, indulati alapon.
Az egyén a tömegben kvázi személytelenné válik, kiürül a tárgyilagos kritikához való érzéke”.
Majd azzal folytatta, hogy „a vezérszónok pedig nagyon egyszerű módszert alkalmaz: rendkívül erős állításokat tesz, túloz, végtelenségig ismétel, hiteles bizonyítékkal viszont nem áll elő. A Tisza elnöke pontosan ezt teszi” – hangsúlyozta Tarlós.
A volt főpolgármester továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a rajongók túlnyomó többsége nem teszi mérlegre Magyar Péter személyiségét, nem méri fel a feladatra való alkalmasságát, hanem hivatalból tévedhetetlennek tekinti.
Ezután arra is kitért, hogy az ellenzéki érzelmű közvélemény-kutatók olyan állítólagos független mérési eredményt tesznek közzé, miszerint többen tartják alkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek Magyar Pétert, mint Orbán Viktort – ennek azonban nincs racionális alapja. „Érhetik jogos kritikák a Fidesz politikáját, de személy szerint mostanában azt tapasztalom, hogy
növekedőben van azok száma, akikben bizonytalanság ébred azzal kapcsolatban, hogy a Tisza a kormányra kerülése esetén milyen hosszú távú intézkedéseket hozna a sarkalatos kérdésekben”.
Ilyennek nevezte
Ezt is ajánljuk a témában
Még a kormánypártisággal nem vádolható közvélemény-kutató sem merte bevállalni, amit Magyar Péter kérhetett.
Majd a hirado.hu az iránti érdeklődésére, hogy milyen veszélyeket lát egy esetleges Tisza-győzelemben, Tarlós István leszögezte:
visszafordíthatatlan folyamatok indulnának be pont a sarkalatos kérdéseket illetően, amelyeket egy későbbi kormányváltással is csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetne korrigálni.
„A jelek szerint a Tisza Párt eltéphetetlennek látszó szálakkal kötődik a jelenlegi uniós vezetéshez, azokhoz, akiknek az európai értékekről szóló elképzelései, nemigen egyeztethetők össze Európa tényleges érdekeivel. Ez a kényszerűnek látszó kötődés a Tisza hatalomgyakorlási technikáit és hosszú távú kérdésekben hozott döntéseit is meghatározná” – magyarázta a főváros egykori vezetője.
A teljes interjút ITT olvashatja el.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Ezt is ajánljuk a témában
Érzékenyen érintették a megállapítások a Tisza-vezért.