Elindult a „forró ősz” – érkezik Orbán Viktor nagy helyzetértékelése!

Az unalmasnak cseppet sem mondható nyár után kezdődik a politikai ősz, amely az Országház falain belül és kívül egyaránt forróbb lehet az előző hónapoknál. Információink szerint az Országgyűlés őszi ülésszaka szeptember 22-én kezdődik, feltételezhetőleg a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelésével. A Kövér László házelnöknek benyújtott törvény­alkotási program szerint a kormánypártok tizenöt törvényjavaslattal vagy jogszabály-módosítással készülnek a szezonra, nagyobb horderejű törvényi változás nincs napirenden. 

Középpontban az adókérdések 

Orbán Viktor miniszterelnök újabb nemzeti konzultációt hirdetett, ahogy Kötcsén fogalmazott, a „kiszivárgott adóemelési tervekről”. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón úgy fogalmazott: „Kulcsfontosságú, hogy mind a közteherviselésről általánosságban, mind az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mind a Tisza Párt által bevezetni kívánt adóemelésekről legyen társadalmi vita, amelyre a nemzeti konzultáció jó keretet teremt.” A kérdőíveket október elejétől postázzák. 

A konzultáció ötletét érő kritikák kapcsán a kormányfő egy interjúban azt mondta, hogy a kérdéseket korrekten, a fennálló jogszabályoknak megfelelően fogalmazzák meg. Világossá tette, nem lehet egy ellenzéki párt valamely javaslatáról konzultációt szervezni, arról viszont igen, hogy az állampolgárok milyen adórendszert szeretnének. 

A miniszterelnök a kötcsei helyzetértékelésben mozgósítást, szakpolitikai vitákat és békemenetet is ígért, hangsúlyozva, hogy jó programmal önmagában nem lehet választást nyerni. 

A kormányfő egy személyi változást is bejelentett: Gyürk András helyett politikai igazgatója, Orbán Balázs irányítja a kampányt. 

A Tisza Párt pultozós kampánnyal reagált az újabb nemzeti konzultációra: nyolcszáz pulttal igyekeznek az ország minden településére eljutni, és népszerűsíteni az adócsökkentési programjukat. 

A kommunikációs lépésnél a kormányoldal legnagyobb kihívójának valószínűleg nagyobb falat lesz a 106 egyéni képviselőjelölt versenyeztetése és kiválasztása. A bejelentett tervek szerint a kiválasztási folyamat szeptember végén indul, és a két hónap múlva tartandó kongresszuson ér véget, akkor véglegesítik a névsort. 

A párt Tisza világ néven saját applikációt is fejlesztett, mivel álláspontja szerint a hagyományos kapcsolattartási formák már nem elegendők egy közösség fenntartásához. 

Radnai Márk alelnök azt találta mondani, hogy „Amerikában folyamatosan dolgoznak rajta, hogy elérhető legyen”. Az eset kapcsán Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője levelet küldött Magyar Péter pártelnöknek, amelyben arra kereste a választ, hogy kik fejlesztették az alkalmazást, mennyi pénzből és milyen forrásból zajlott a fejlesztés, hol tárolják a regisztráló magyar állampolgárok adatait, illetve külföldön hozzájuk férhetnek-e. 

Baloldali országjárások 

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a Gyurcsány Ferenc távozása után nem túl rózsás helyzetben lévő Demokratikus Koalíció sem ülhet a babérjain. A párt országjárást hirdetett az őszre, hogy bemutassa Dobrev Klára elnök 150 oldalas programját, amely a beharangozó szerint minden kormányzati területre kiterjed, és Magyarország legtapasztaltabb szakértőinek munkáját dicséri. A DK mind a 106 egyéni körzetbe el akar menni, hogy meggyőzze azokat az embereket, akik sem a Fideszre, sem a Tiszára nem akarják adni a szavazatukat. Az akció annak fényében is érdekes lesz, hogy a tömörülés előző, még Gyurcsány Ferenc által meghirdetett országjárása csúfos kudarc lett. 

A Magyar Szocialista Párt legutóbb Orbán Viktor kötcsei beszédére reagált, akkor Komjáthi Imre elnök vázolta, hogy a kormányoldallal szemben mit kínálnak a választóknak. Mérsékelten progresszív személyi jövedelemadót, energiahatékonysági fordulatot, tanári és egészségügyi életpályát lengetett be. A tét szerinte 2026-ban, hogy Magyarország brüsszelező külpolitikával leplezett olcsómunka-modell vagy európai elkötelezettségű, erős szociális állam lesz. 

Bár korábban felmerült, hogy az MSZP közösen induljon a DK-val, Komjáthi Imre egy februári interjúban azt mondta, hogy ezt a lehetőséget „alapvetően mindenki elvetette”. Ennek egyik oka az, hogy a szocialisták úgy látják, túl sok sebet kaptak Gyurcsány Ferencéktől, az utóbbi években több politikusuk is átigazolt a volt kormányfő pártjába. Kérdésünkre, hogy Gyurcsány távozásával változott-e a hozzáállásuk, Komjáthi úgy válaszolt, hogy valamelyest más lett a helyzet, szerinte nagy eséllyel a DK-nál is eljöhet az a pillanat, amikor felismeri, nem biztos, hogy jó, ha egymásra indulnak a baloldali pártok. Ők nyitottak a megállapodásra, miszerint tíz körzetben nem indulnak egymás ellen, és egyébként készen állnak az együttműködésre más ellenzéki pártokkal, akár a Tiszával is. 

Az MSZP elnöke az őszi tervekről azt mondta, folytatják, amit nyáron elkezdtek. Úgy fogalmazott, hogy míg a többi ellenzéki párt azzal volt elfoglalva, hogy kígyót-békát kiabáljon egymásra, a szocialisták konkrét ügyekkel, hétköznapi emberek hétköznapi problémáival foglalkoztak, és járták az országot. Szlogenjük szerint ők a politika emberi hangja. Kérdésünkre Komjáthi Imre jelezte, hogy a jelöltállítás folyamatban van, ő a múlt héten jelentette be indulását a Borsod-­Abaúj-Zemplén megyei 4. számú választókörzetben. Úgy látja, decemberre az összes egyéni jelöltjük meglesz. A listaállításhoz szükséges létszám már megvan, de ők is várják, hogy kiket indít majd a Tisza az egyes körzetekben. 

Népszavazást akar a Mi Hazánk és a Jobbik 

Korábban a bejutási küszöb felett mért Mi Hazánk is bejelentette, hogy minden egyéni körzetben állít jelöltet, és meg is nevezte az indulókat. 

és megbecsüljék a magyar dolgozókat. A Mi Hazánk a devizahiteles végrehajtások leállításáért és a szerződések érvénytelenné nyilvánításáért is aláírásgyűjtésbe kezdett, illetve népszavazási kezdeményezést nyújtott be. 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szintén mind a 106 választókerületben indít egyéni jelöltet, de eddig csak harmincuk neve ismeretes. A párt a Mandiner érdeklődésére azt közölte, hogy csak a jövő év elején fogja indítani a kampányát. „Ősszel minden energiánkat arra összpontosítjuk, hogy sikerüljön összegyűjteni 200 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy ügydöntő népszavazást lehessen kiírni december 24-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánításához” – írták. A Jobbik ezen­kívül szeptemberben elindítja Z. Kárpát Dániel és Marczingós László negyvenállomásos Igazságot a devizahiteleseknek! című fórumsorozatát. 

A többi parlamenti párt kevés életjelet mutat, a Momentum júniusban jelentette be, hogy nem indul a jövő évi választáson, az LMP-frakció időközben megszűnt, a Párbeszéd pedig legfeljebb Karácsony Gergely és Szabó Tímea posztjaival véteti észre magát.

Nyitókép: Mandiner-grafika