„Észszerűbb megközelítést javaslunk” – Orbán Viktor keményen reagált a finn elnök szavaira az ukrán EU-csatlakozás ügyében

A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.

Mekkora kárt okozott Magyar Péter csapatának a kiszivárgott adótervezet és Tarr Zoltán leleplező kijelentése? Lesz-e hosszú távú következménye? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe politikai elemzőkkel.
„Nagyon sok mindent lehet meg kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – ez volt azon mondatok egyike, amelyek alaposan felkavarták a magyar belpolitikai életet az utóbbi napokban. Aki pedig a kijelentést tette a Tisza etyeki fórumán kormányra készülő pártja adóügyi elképzeléseit ecsetelve, nem más, mint Tarr Zoltán, a szervezet alelnöke. Az európai parlamenti képviselő még meg is magyarázta szavait, miszerint „nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”.
Tarr mondatai azután kerültek nyilvánosságra, hogy kiszivárgott Magyar Péterék vaskos adóemeléseket előrevetítő terve a háromkulcsos, progresszív személyijövedelemadó-rendszer bevezetéséről. A pártelnök ezúttal is mindent tagad, elkezdődött a tűzoltás,
a tiszás vezetők és képviselők menekülnek a nyilvánosság elől,
a párt láthatóan újra lépéshátrányba került. Az általunk megkérdezett politikai elemzők mindegyike súlyos csapásként értékelte a Tiszára nézve a történteket, ami egyben számos kérdést is felvet a jövőre nézve.
Hasonló eset történt korábban a szintén európai parlamenti képviselő Kollár Kingával is, aki áprilisban az EP költségvetési ellenőrző bizottsága ülésén üdvözölte a hazánknak járó uniós források visszatartását, és azon örvendezett, hogy emiatt a magyar állam nem tud befektetni a közszolgáltatásokba. Kollárt az elsöprő felháborodás miatt rövid időn belül „le is kapta a tábláról” Magyar Péter, a képviselő pedig azóta bujkál a nyilvánosság elől.
A párt korábbi egészségügyi szakpolitikusát, Kulja Andrást sem látjuk már, és nyilatkozni sem halljuk. Bár ő nem tett Kollárhoz vagy Tarrhoz hasonló súlyos kijelentéseket, mégis háttérbe tolta a pártelnök, miután még támogatóik szerint is csúnyán alulmaradt a Takács Péter szakállamtitkárral folytatott júniusi, az ATV-n megrendezett vitán. Bár ezt követően a politikus még nagy hévvel jelezte, az MCC Feszten folytatják az összecsapást, végül kihátrált a további vita elől.
Elemzői konszenzus mutatkozik abban, hogy jelentős kárt okoztak ezek a kijelentések; Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint még Kollár Kinga nyilatkozatánál is nagyobbat. A szakember hozzáteszi: Tarr kijelentései arra mutatnak rá, hogy a tiszások nem őszinték, és addig nem is bontják ki az igazság minden részletét, amíg a választást meg nem nyerik. „Ez felér egy öntüdőlövéssel” – hangsúlyozza Kiszelly.
Emlékeztet, Magyarék érzékelhetően három témával kampányolnak: az állami szolgáltatások színvonalával, a korrupcióval, valamint a miniszterelnök személyének és családjának támadásával, s kizárólag ezekről akarnak beszélni. Lehet, hogy az újabb szerencsétlen megnyilvánulás után megpróbálják még szigorúbb szabályok közé szorítani a nyilatkozatokat, bár az elemző szerint azt sem lehet sokáig folytatni, hiszen „valamit mondani kell” .
Kiszelly a tartalmi kérdésekkel összefüggésben azt is fontosnak tartja, hogy Magyarék az adóreformjuk kapcsán azt hangoztatják: 2 millió ember jár majd jobban. Ám most 4,8 millióan dolgoznak, ami azt jelenti, hogy 2,8 millióan ezek szerint nem fognak jól járni. Ráadásul a Tisza Brüsszelben megszavazta azt a néppárti előterjesztést, amely szerint a rezsicsökkentést meg kell szüntetni, és csak rászorulóknak szabad támogatást adni. „Tehát nem csak a progresszív adóval térünk vissza a 2010-ben már meghaladott korszakhoz” – mutat rá.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója felidézi, sokáig úgy tűnt, az idő Magyar Péteréknek dolgozik, hiszen hosszú hónapjaik voltak arra, hogy felkészüljenek a választásra, programot írjanak, jelölteket állítsanak. De a nyár azt bizonyította, az idő éppen hogy ellenük dolgozik. „Magyarék biztosra akartak menni, de az utóbbi háromnegyed évben megjelent az elvárás velük szemben, hogy foglaljanak állást fajsúlyos kérdésekben. Ennek ellenére Magyar Péter azt gondolta, meg tudják úszni jövő áprilisig, hogy megosztó kérdésekben, mint a háború, a migráció, az unióhoz való viszony, világos álláspontot fogalmazzanak meg. Egyre látványosabbá válik, hogy nem mondanak semmit” – hívja fel a figyelmet, hozzátéve: ez a további növekedést, a bizonytalanok meggyőzését akadályozza. Az ellenoldalon pedig a kampány során bármikor kiválóan idézhetők lesznek Tarr szavai, amit várhatóan folyamatosan meg is fognak tenni – legyen az bármelyik ellenfél.
Az elemző szerint a kommunikáció hiánya ellenére kijelenthető, hogy a Tisza alapvetően balliberális programot képvisel, és a támogatói is ezt várják el tőle – mind az adópolitikában, mind az unióhoz való hozzáállásban, mind Ukrajna támogatásának kérdésében. Ha pedig ezt nyilvánosan is beismerik, akkor visszatérünk az előző választások pozíciójához, amikor kettőből lehet választani. „Megjelenik a kétosztatúság, a konzervatív, nemzeti, szuverenista jobboldal és az azzal szemben álló balliberális tömörülés. Ebből a helyzetből pedig mindig a kormánypártok jöttek ki jobban” – emlékeztet Boros Bánk Levente.
Az elemző arra is figyelmeztet, hogy Magyar eddig bárkivel állt is ki a nyilvánosság elé, egy idő után felsült – vagyis
mindenki, aki a pártelnök körül megjelenik, potenciális veszélyt jelent rá.
Ez igaz mind a 106 egyéni jelöltre, akit a tervek szerint elindít majd a Tisza. „Ez pedig a 22-es csapdája, hiszen a képviselőjelölteknek kommunikálniuk kell. Ahogy Fülig Jimmy mondja Rejtő Jenő regényében: nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani. Ugyanez igaz erre a helyzetre is:
nem lehet minden jelölt mellé egy Magyar Pétert állítani”
– mutat rá.
Nagy Attila Tibor is osztja a többiek véleményét, szerinte a „Tisza-adós” ügynek hónapokra kiható következményei lesznek. „Kérdés, hogy a Fidesz képes lesz-e ebből méretes politikai tőkét kovácsolni” – teszi hozzá.
A politikai elemző egyetért Kiszellyvel: kellemetlenebb ügyről van szó Kollár Kinga kijelentéseinél, mert akkortájt az EP-képviselőt alig ismerte valaki, a Fidesznek emiatt nem is igazán sikerült kellően hatékony kampányt folytatnia. „Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőnek a Tranziton elmondott szavaiból az következik, hogy a kormányoldal kommunikációs szőnyegbombázásra készül, vagyis – ahogy a politikus fogalmazott – minden háztartásba el kell juttatni a Tisza »adóemelési terveit«. A Fidesznek érdeke, hogy a »nem mondhatunk el mindent, különben megbukunk«-féle Tarr Zoltán-félmondat minél több választópolgárhoz eljusson, és hogy akár az országgyűlési választás napjáig hivatkozni lehessen rá” – hangsúlyozza az elemző.
Azt követően, hogy az Index Tisza-adókra vonatkozó cikke megjelent, Magyar Péter nemcsak tagadott, de közzétette a párt hivatalos álláspontját, amely éppen hogy adókönnyítést ígér a választópolgároknak – az 5 milliárd forint feletti vagyonok kivételével. Vagyis a Tisza elnöke érzékeli, hogy gond van, és gépi telefonhívásokkal igyekszik tisztázni a helyzetet. „Azt a maga szempontjából helyesen teszi, hogy nem ölbe tett kézzel nézi a Fidesz negatív kampányát, ám kérdés, ez mire lesz elég, lévén, hogy a hatalomnak sokkal több erőforrása van a kampányolásra” – mondja Nagy. Szerinte a kormányoldal dolgát megnehezíti, hogy eddig nem sikerült tiszás politikus által aláírt adóemelési dokumentumra lelni, és olyan hangfelvételre sem bukkanni, amelyben egy tiszás politikus nyíltan szja-emelést sürget. Nagy Attila Tibor szerint az viszont a Tiszának nehezítő körülmény, hogy
Tarr Zoltán napokon át hallgatott, nem volt hajlandó nyilvánosan magyarázatot adni a szavaira,
így kijelentését az ellenfél tudja leginkább keretezni és értelmezni.
Nyitókép: Ki fog majd kommunikálni a vezér mellett?
Fotó: Magyar Péter hivatalos Facebook-oldala