„Kompország vagy hídország?” – ezt a kérdést tették fel a hazánkkal kapcsolatban a Tranzit szervezői pénteken kora délután. Orbán Balázs és Szent-Iványi István vitáztak a Tihanyban megtartott, hagyományos nyárzáró közéleti fesztiválon.
Orbán Balázs szerint megváltozott a világ: egy új típusú világrend kialakulása felé tartunk, ebben a rendszerben pedig azok a nemzetek tudnak sikeresek lenni, amelyek önálló arcéllel, saját tengelyük körül forognak, realista módon szemlélik a világot, és a saját nemzeti érdekeik alapján vezetik le a mozgásokat. Mint elmondta, azok az országok, amelyek képesek egy ilyen nemzetstratégiai doktrinát érvényre juttatni kiemelkednek a többi közül, ezért sikeresek lesznek a következő évtizedekben.
Ha majd látjuk, hogy mivé alakul ez az új világ, akkor majd azt fogjuk tudni megállapítani, hogy ezek az országok az átalakulásnak a győztesei lettek, míg más országok, akik nem ezt a testtartást vették fel vagy még mindig a régi világ dogmáiban próbálták meg elemezni az eseményeket, azok pedig elgyengültek és az új világrend vesztesei lettek”
– jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.
Szent-Iványi István szerint a magyar külpolitikának van egy ezeréves identitása, amit Szent István teremtett meg azzal, hogy nyugathoz csatlakozott. A hídország kifejezés ügyében a külpolitikai szakértő úgy látja, ez a szerep még létezett a hidegháború idejében, ezt képviselte Finnország és Ausztria, de mára ez kikopott, ez már nem betölthető szerep.
Itt mindenki kapcsolatban van azzal, akivel akar, nincs szükség közvetítőkre”
– tette hozzá a szakértő, aki szerint ennek egyértelmű bizonyítéka a nemrég megtörtént Trump-Putyin csúcstalálkozó.
Szent-Iványi István aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy milyen szövetségesei vannak hazánknak a világpolitikában, illetve hogy vannak-e egyáltalán komoly szövetségesei?
Legyen szó bármely országról, fontos az, hogy legyenek szövetségesei, nem szabad elidegeníteni őket. Azokkal, akikkel fontos lenne, hogy jóban legyünk, Magyarország elveszítette”
– jelentette ki Szent-Iványi.
Orbán Balázs erre azt reagálta reagált, hogy szerinte a magyar pozíció sokkal jobb, mint az ezelőtt lévő évtizedekben bármikor, hiszen a Nyugat vezető hatalma az Egyesült Államok, a feltörekvő Kelet vezető hatalma Kína, és van egy keleti óriás, amely itt van szomszédunkban: Oroszország. Sőt, van egy középhatalom is, amely Szent István óta meghatározó jelentőségű hazánkra nézve, ez Törökország, és „ezekkel mind stratégiai együttműködésben vagyunk”.
Egy olyan rendszert szerettünk volna összehozni, amikor minden nagyhatalom érdekelt Magyarország stabilitásában és sikerében”
– emelte ki a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán Balázs nagy sikernek nevezte, hogy a Patriótákkal egy olyan politikai csoportosulás jött létre most először az Európai Parlament történetében, amit közép-európaiak alakítottak, és így a relatíve kevés képviselőt adó, kisebb közép-európai országok is nagy súllyal tudnak beavatkozni az európai politikába.
Szent-Iványi szerint a magyar kormány nézeteltérése az Európai Unióval egyre csak mélyül, ami tovább súlyosbodhat ősszel. Hozzátette, hogy a magyar kormány nem megy a probléma elé és nem próbál meg együttműködni.
Az Európai Unió szervezeti kultúrája az alapvetően a konstruktív és a jóhiszemű együttműködés kultúrája. Ezt nem tapasztalom a magyar kormány részéről”
– jegyezte meg a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy az általa említett konstruktív és jóhiszemű együttműködés kultúráját tapasztalja-e az Európai Unió részéről úgy válaszolt, hogy a felek közötti viszony nagyon megromlott, ami hosszú múltra tekint vissza, egészen a migrációs válság kérdéséig.
Orbán Balázs ezen a ponton szúrt közbe,
és kijelentette: véleménye szerint az Európai Uniót olyan kérdések feszítik, melyben logikailag lehetetlen a kompromisszum: ide sorolja a migrációt is, hiszen az ember vagy beengedi a migránsokat, vagy nem. A háborúnál is hasonló a helyzet, hiszen az ember vagy szállít fegyvert Ukrajnának, vagy nem.
„Axiomatikus ellentét van a pozíciók között” – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója.
A migráció ügyében 26 ország kompromisszumra jutott, egyedül a magyar kormány nem fogadja el. Mindenkinek lehetősége volt arra, hogy olyan szabályozást hozzon létre, amely összhangban van az Európai Unió szabályozással. Egyedül Magyarország nem hozta összhangba”
– reagált Szent-Iványi.
A külpolitikai szekértő nem fogadja el, hogy hazánkban millió számra lennének migránsok Magyarországon, ha összhangba hoznánk a szabályozásunkat az unióssal. A háborúra áttérve Szent-Iványi István elmondta, Ausztria sem szállít fegyvert Ukrajnának és ez nem jelent problémát, így nem érti, miért kell ilyen élesen szembe helyezkedni Ukrajnával és az Európai Unió Ukrajnát érintő politikájával.
A külpolitikai szakértő azt is vitatja, hogy története legnagyobb humanitárius segítségét adja Magyarország Ukrajnának, mikor befogadja és ellátja az ukrán menekülteket, mivel szerinte sokkal nagyobb számban érkeztek menedékkérők a délszláv háború idején. Haloványnak tartja a kormánytól érkező reakciókat a külpolitikai szakértő a Munkácsot vagy éppen a minap Kijevet ért orosz támadásokra.
Oroszországgal szemben nagyon megértő a magyar kormány, soha nem hallom, hogy bírálná bármiben is, Ukrajnát állandóan”
– tette hozzá Szent-Iványi.
A migrációs témára válaszolva Orbán Balázs elmondta, a frontországok nem úgy látják, mintha csökkenne a migrációs nyomás, mint ahogy azt Szent-Iványi István mondta. A spanyolok, a görögök és az olaszok sem úgy érzékelik, miszerint megszűnt volna ez a probléma – hívta fel a figyelmet.
Ha valaki megnézi ezt a migrációs paktumot, láthatja, hogy senki nem gondolja már, még a liberálisok sem, hogy ez oldaná meg a krízist. A miniszterelnök politikai igazgatója az osztrákokat ért kijelentés kapcsán elárulta, túlzás azt állítani hogy „Ausztria jól van”, hiszen két éve recesszióban van, Ukrajna irányába csatornázzák az uniós fejlesztési támogatásokat, Ausztria ennek fizeti meg az árát úgy, hogy elmarad a gazdasági növekedése.
A háború témájára kanyarodva Szent-Iványi István elmondta, a történelemből azt tanultuk, hogy az agresszort táplálni egy nagyon rossz politika. Kifejtette, hogy Európának és az ukránoknak is rossz lenne, ha nem támogatnánk Ukrajnát, és egy orosz győzelemmel érne véget a háború.
Ha itt bemerevedik a front és ezt Amerika és Ukrajna is elfogadja, akkor ez most az elérhető, reális cél. Nem lesz itt béke, olyan messze állnak a felek álláspontjai, hogy békét kötni egyszerűen nem lehet. Egy tartós fegyvernyugvás a maximum”
– jegyezte meg a külpolitikai szakértő, aki szerint az alaszkai Putyin-Trump találkozó egy showműsor szintjén közelebb hozta a feleket, de haszna a háborúra nézve nem volt, hiszen Oroszország még mindig, sőt a korábbiaknál intenzívebben támadja Ukrajnát.
Fontos lenne egy önálló európai békekezdeményezés! Párbeszéd nélkül nem lehet békét kötni. István, te diplomata vagy, ha valaki azt mondja, hogy ő békét akar, de közben nem beszél a másik féllel, úgy nem lehet békét kötni”
– reagált Orbán Balázs. Közölte: rendkívül dühös az Európai Unió vezetőire, mert nincsenek ott az asztalnál, mikor a tárgyalások folynak, és senki nem veszi őket komolyan. „Olyan megállapodás körvonalazódik, ami nem Európa érdekét fogja első helyre tenni” – tette hozzá.
Nyitókép: Képernyőmentés
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
Lecsapott a HIMARS, méregdrága fegyvert vesztett Putyin.
Lám, ez a Tisza szeretetországa. Amiből csak éppen a szeretet hiányzik. Horváth K. József írása.
Több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak a napokban meggyilkolt amerikai konzervatív aktivista emlékére.
