Sean Nottoli tanulmányában arra mutat rá, hogyan „svájcosodik” Magyarország.
Magyarország „svájcosodása”: a kelet és nyugat közötti új vasfüggöny feltörése (Hungarian „Swissification”: Cracking Open the New Iron Wall Between the East and West) címmel jelent meg Sean Nottoli, a Danube Institute vendégkutatójának legfrissebb tanulmánya, amelyben azt mutatja be, hogy a Kelet és a Nyugat között egyre növekvő feszültség kereszttüzében hogyan veszi fel Magyarország a diplomáciai „Svájc” szerepét az USA és Kína között.
A tanulmányban hangsúlyozza,
Magyarország, amely hosszú éveken át küzdött, hogy kiharcolja saját függetlenségét, Svájchoz hasonlóan nem nevezhető semlegesnek, sokkal inkább függetlennek.
A szakértő szerint hazánk a „Magyarország az első” jelmondat követésének köszönheti sikereit, és annak, hogy saját nemzeti érdekei mentén építette gazdaság, politikai és kulturális kapcsolatait.
Nottoli állítása szerint Magyarország „nyitott kaput Ázsia és Európa között”, amit az is alátámaszt, hogy egyre több kínai, tajvani, japán és török vállalat fektet be hazánkban. És ez a kapcsolat más nyugati országok számára is lehetővé teszi az erős keleti diplomáciai viszony kiépítését.
„Magyarország azt képviseli a huszonegyedik században, amit Svájc képviselt a huszadikban”
– írja a szakértő, majd kifejti, hogy hazánk egyszerre pénzügyi és diplomáciai központ, valamint kiváló találkozási pont a Kelet és a Nyugat üzletemberei számára. Ugyanakkor aláhúzza, Magyarország nem semleges, hiszen a nyugati érdekeket képviseli, tagja a NATO-nak és az EU-nak, de a magyar kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a Nyugat hallassa a hangját Keleten is.
Végezetül megállapítja, hogy Magyarország szerepe fontos Washington, Brüsszel és Peking szempontjából is, és ha jól játssza ki a lapjait, Budapest lehet az huszonegyedik században a biztonság, a jólét és a befolyás szigete. Akárcsak korábban Svájc.
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ukrajnának, illetve az ott kormányzati pozíciókban levő elitnek létkérdés, hogy az EU belépjen a konfliktusba.
Zvi Yehezkeli izraeli újságíró az ATV és a Hetek rendezvényén beszélt arról, hogyan épült be radikális muszlim közösségekbe és, hogy a bevándorlók miként beszéltek az őket befogadó nyugati országokról.
2031-ig az USA lakosságának 46 százaléka, a britek 43 százaléka, míg a német lakosság többsége vár egy világháborút.
Kötelező olvasmány, és elsőként a németeknél kell(ene) kötelezővé tenni.
A Politico felháborodott hangvételű cikkben számolt be arról, hogy Európában is egyre többen kapnak teret, hogy felszólaljanak a woke-ideológia szélsőséges terjedése ellen.
Az amerikai külügyminiszter rövid látogatást tett Budapesten, miután ismertette a Trump-adminisztráció külpolitikai programját Münchenben.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
