Az Országgyűlés arról döntött, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter foglalja rendeletbe a magyar utóneveket – mondta a Magyar Nemzetnek Hankó Balázs tárcavezető. Mint hangsúlyozta, erre azért volt szükség, mert az utónevek a kulturális örökségünk hordozói, amelyek meghatározzák a gyermekek egész életét. Ha valaki olyan utónevet szeretne adni, amely nem szerepel a magyar vagy a nemzetiségi utónévrendeletben, akkor a magyar utónév felvételét a Nyelvtudományi Kutatóközpontnál (NYTK), a nemzetiségi utónév felvételét a nemzetiségi önkormányzatnál kezdeményezheti, ahogy eddig is.
13 nemzetiségi és egy magyar utónevekre vonatkozó miniszteri rendelet fog születni, amelyekkel biztosítják, hogy az adható nevek a nemzeti, a nemzetiségi és a nyelvi kultúránk részei legyenek.
Emellett Hankó Balázs azt is lényegesnek nevezte, hogy csak olyan utóneveket adhassanak a szülők, amelyek a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelők.
Hankó Balázs jelezte: a döntéshozatali folyamatba egy bizottságot von be, amelyben a nemzetiségi és az egyházi képviselők, valamint a néphagyomány és kultúra értékeit megjelenítő szaktekintélyek is részt fognak venni.
Az NYTK mellett csak az ő véleményezésüket követően módosul vagy egészül ki a miniszteri rendelet.
A nemzetiségek esetében korlátozottabb a tárcavezetői hatáskör, hiszen a nemzetiségi önkormányzat javaslattétele a mérvadó.
A miniszter legfeljebb felülvizsgálatra küldheti vissza az utónevet abban az esetben, ha az jó erkölcsbe ütközne vagy a magyar nyelvi környezetben hátrányos lenne a név viselőjére. A nemzetiségi önkormányzat még ezek után is dönthet amellett, hogy fenntartja az eredeti határozatát.
A fantázianevek és az idegen eredetű nevek esetén a magyar nyelvben meghonosodott forma számít, az írói fantázianeveknél pedig azok klasszikus értékét kell figyelembe venni.
Ekkor is alapértelmezett szabály, hogy a név nem lehet hátrányos a viselőjére – szögezte le a miniszter.
Nyitókép: Pixabay