Történelmi bejelentést tett a kormány: így védik meg a rezsicsökkentést

Szijjártó Péter szerint az új magyar-szerb kőolajvezeték már 2027-ben működésbe léphet.

Egy 1675-ben írt kéziratot szolgáltatott vissza Magyarországnak a New York-i ügyészség, amit a miniszter diplomáciai mérföldkőként értékelt a magyar–amerikai kapcsolatokban.
Egy 350 éve ellopott kézirat tért vissza Magyarországra a New York-i ügyészség jóvoltából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető szerint ez a gesztus nemcsak kulturális, hanem diplomáciai szempontból is mérföldkő a magyar–amerikai kapcsolatokban.
Hozzátette, hogy Donald Trump hivatalba lépése óta új aranykor köszöntött be a kétoldalú együttműködésben – írta meg az Index.
A New York-i kerületi ügyészség egy felbecsülhetetlen értékű, 1675-ben írt kéziratot adott vissza Magyarországnak, amelyet korábban Budapestről loptak el – jelentette be Szijjártó Péter New Yorkban. A minisztérium közleménye szerint a miniszter a Zacharia Traber által írt Nervus Opticus Sive Tractatus Theoricus című kézirat ünnepélyes átvételét követően elmondott beszédében kifejtette:
a dokumentumot a New York-i kerületi ügyészség szolgáltatta vissza, miután azt korábban Budapestről eltulajdonították.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egyaránt komoly tiszteletet tanúsít a történelem, a hagyományok és a kulturális örökség iránt, ezért köszönetet mondott a jezsuita szerzetes által jegyzett kéziratért.
„Nagyra értékeljük ezt a gesztust, s nagyra értékeljük, hogy ez az első olyan, korábban Magyarországról ellopott antikvitás, amely a New York-i kerületi ügyészség segítségével visszakerülhet Magyarországra” – fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Szijjártó Péter szerint az új magyar-szerb kőolajvezeték már 2027-ben működésbe léphet.
A külügyminiszter kiemelte, hogy minden ország külpolitikai stratégiájában kiemelt szerepe van az Egyesült Államokhoz fűződő viszonynak, amely Magyarország esetében az elmúlt években hullámhegyeket és hullámvölgyeket is megélt.
Üdvözölte, hogy Donald Trump amerikai elnök idei beiktatásával új aranykor köszöntött be a kétoldalú kapcsolatban, amelyet immár nem a bírálatok és a megbélyegzés, hanem az együttműködési szándék és a kölcsönös tisztelet jellemez. „Barátként és szövetségesként tekintünk egymásra, és ezen új megközelítés gyakorlati előnyei mindkét fél számára nagyon jó eredményeket hoznak” – fogalmazott.
Példaként említette, hogy az amerikai vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak Magyarország iránt, az elmúlt hetekben pedig számos új beruházást jelentettek be.
Hozzátette, hogy továbbra is az amerikai cégek alkotják a harmadik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon mintegy 1500 vállalat több mint százezer magyar embert foglalkoztat. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy miközben már az év eleje óta úgy érezték, hogy „a magyar–amerikai együttműködésnek a határa a csillagos ég”, néhány héttel ezelőtt ennél is tovább mentek, hiszen történelmünk második kutató űrhajósa sikeresen teljesítette küldetését a Nemzetközi Űrállomáson, és a missziót egy amerikai űrhajós irányította.
A miniszter beszélt a világpolitikai bizonytalanságokról és az amerikai–európai kapcsolatok nehézségeiről is.
De nekünk, magyaroknak és amerikaiaknak sok a közös történelmünkben, mivel mindketten szilárdan elkötelezettek vagyunk a szabadság, a függetlenség, a szuverenitás mellett. Történelmünkben sokszor készek voltunk ezekért harcolni. És sokszor támogattuk is egymást ezekben a harcokban
– összegzett.
Az ENSZ New Yorkban zajló ülésén is felszólalt a külügyminiszter, ahol a harmadik világháború megelőzését nevezte a világszervezet legfontosabb feladatának. Szijjártó szerint háborús környezetben nem lehet valódi fejlődést elérni, ezért az ENSZ-nek most a béke megteremtésére kell koncentrálnia.
A közel-keleti helyzet, az ukrajnai háború, a migrációs nyomás és a vallási üldöztetések kapcsán is határozott álláspontot képviselt.
Egy világháborús veszély által átitatott környezetben azokat a fejlesztési célokat sem lehet végrehajtani, amelyeket néhány évvel ezelőtt jó szándékkal kitűztünk magunk elé
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezt a véleményt António Guterres ENSZ-főtitkárnak is jelezni fogja, és hangsúlyozta: az ukrajnai háború súlyos gazdasági károkat okozott a közép-európai régiónak, Magyarországnak pedig olyan háború árát kellett megfizetnie, „amihez semmi köze”. Szijjártó szerint az ukrajnai konfliktus lezárása csak egy átfogó orosz–amerikai megállapodással lehetséges, ennek hiányában a világ könnyen belesodródhat egy újabb világháborús válságba. „A gazdasági fejlődés evidens környezete a béke” – zárta szavait.
Nyitókép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök eredeti javaslata veszélybe sodorhatja az uniós pénzügyi támogatásokat, valamint Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit is.