Ez a nap is elérkezett: beismerte Merz, hogy eddig Németország teljesen az Egyesült Államoktól függött

„Évekig potyautasként támaszkodtunk az amerikai biztonsági garanciákra” – mondta a német kancellár.

Székesfehérvár egy ősi katonaváros, mely az átélt történelmi traumák ellenére, illetve, pont ezek miatt nagyra becsüli a nálunk szolgáló fegyveres erőket.
„A Szentlélek Katonai Temetőben helyezhettünk örök nyugalomra több mint 1000, Baja melletti tömegsírban talált II. világháborús német és magyar katona, valamint munkaszolgálatos földi maradványait. Nyugodjanak békében Székesfehérvár földjében! A sírok mellett elmondott gondolataimat itt is szeretném megosztani:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nincs olyan földje Székesfehérvárnak, melyet több mint ezeréves történelmünk során ne áztatott volna katonák, háborúk hőseinek és áldozatainak vére. Alig van olyan őshonos fehérvári család, melynek legalább egy rokona ne harcolt volna a város házi ezredeiben, vagy ne lett volna érintett a világháborúk harcaiban, pusztításában. E város és polgárai kegyetlen leckét kaptak a történelemről, olyan leckét, amit legtöbben egészen biztosan nem szolgáltak meg. Ahogyan Európa legnagyobb része, úgy mi, magyarok és fehérváraik is levontuk a következtetést a vérrel írt fejezetből: még egy világégés nem következhet be.
Még a hidegháború legforróbb pillanataiban is érvényesült azoknak a vezetőknek a fájdalmas bölcsessége, akik az ilyen temetőkbe nem megemlékezni, hanem a fiaik, a testvéreik, az apjuk sírját mentek látogatni. Még a legkeményebb pillanatokban is félre tudták tenni a büszkeségüket, az egyéni és a kollektív öntudatot, a pillanatnyi közvéleménynek vagy a sajtónak való megfelelési kényszert. Ismerték a diplomácia és a tárgyalás alternatíváját, ezért határozottan kerülték azt. A diplomácia alternatívája, annak következménye, Hölgyeim és Uraim, itt van előttünk. Keresztek, fejfák, emlékművek sorai végeláthatatlan hosszan.
Tisztelt Megemlékezők!
Székesfehérvár egy ősi katonaváros, mely az átélt történelmi traumák ellenére, illetve, pont ezek miatt nagyra becsüli a nálunk szolgáló fegyveres erőket, a katonákat. A háborúk, a mindent maguk alá gyűrni akaró birodalmak tanulsága ugyanis nem az, hogy a gyengéket kíméli a sors. A gyengeségben nincs erény, legfeljebb naivitás, vagy épp kényelem. Európa majd’ három évtizeden át élvezte ezt a kényelmet, megengedhette magának a naivitás luxusát, hiszen a tengerentúli nagy testvér pajzsa védelmezett minket és lehetővé tette a jólétünket. A nagy testvér azonban már más irányba figyel, lekötik saját gondjai. Európának ismét erőssé kell válnia, nemzetenként és közösségként is, rendelkeznie kell mind az önálló védelem erejével, vezetőiben pedig az önuralom erejével. Ezek megszerzéséhez a történelem kegyetlen leckéi vezetnek. Meggyőződésem azonban, hogy nincs szükségünk ilyen, újabb leckére, az ugyanis itt terül el előttünk, Székesfehérváron és Európa ezer meg ezer katonai temetőjében. Az itt, az ezekben nyugvók a legdrágábbat adták ezért a tanulságért. Tartozunk nekik azzal, hogy nem feledjük és a békét választjuk!”
Nyitókép: Facebook