A birodalmi betagozódás képviselői lenézik a magyarok közösségét. Már csak annyi az üzenet, hogy „eltüntetünk”. A helyzet leegyszerűsödött az erő nyelvére.
A rendszerváltás óta az egyik legsúlyosabb kijelentés, ami elhangzott magyar miniszterelnök szájából, hogy külföldről akarnak kormányt ültetni a magyarok nyakába.
Orbán Viktor nem arról híres, hogy elhagyta volna a helyzetelemzési képessége:
az, hogy Brüsszelből egy puccsszerű fordulattól sem riadnak vissza, csak hogy „eltüntessék” a kormányt, azt jelenti, hogy a birodalom kész cselekedni, arrogáns módon, azaz hatalmi helyzetből politikai legitim célként kitűzni egy uniós tagállam kormányának leváltását.
Már csak annyi az üzenet, hogy „eltüntetünk”. A helyzet leegyszerűsödött az erő nyelvére.
Ez egyben a nyugati liberális demokrácia végének is az egyik jele, a több évezredes politikai realizmus újabb – egyelőre – snecinagyságú esete. E magatartás egyik legszebb részletes leírása olvasható Thuküdidész híres művében, A peloponnészoszi háborúban, ahol a görög seregek a „vagy behódolsz, vagy eltiprunk” taktikát követték a Spártával vívott harcukban, amikor kisebb városállamokat rohantak le vagy annektáltak.
Hogyan jutottunk idáig? Orbán Viktor kezdettől fogva a magyar nép által megválasztott miniszterelnökként cselekedett.
Komolyan vette a demokráciát már akkor is, amikor a választás folyamatában kijelentette, „kis győzelem: kis változás, nagy győzelem: nagy változás”. De hiba volna ezt mennyiségi kérdésként értelmezni. Az utóbbi tizenöt év politikájának magját az adta: át lehet-e törni a kishitűség falát nemzeti méretben?
A magyar baloldal akkor vérzett el, amikor erre a kérdésre határozott nemmel válaszolt, ugyanis a „merjünk kicsik lenni” a szolgaság választása.
A liberálisok úgy gondolták, hogy a nemzeti hovatartozás érzése idejétmúlt. Az egyes emberrel azt akarják elhitetni, hogy „te vagy a világ közepe (amúgy senki nem törődik veled), azaz a világ bármely emberi lényével azonos helyzetben vagy, mert azonos jogaid vannak”. Mintha a jog valami objektív, a politikai körülményektől és egyezségektől független metafizikai adottság volna.
Nem az. Az individuális jogaid addig terjednek, ameddig a politikai közösséged elismeri őket, azaz a szomszédod is úgy gondolja.
A probléma ott kezdődik, amikor a személyes jogaidból kiindulva bármilyen politikai döntésre vagy cselekvésre kiterjesztik az akaratodat. Másként: ha jogokat kaptál, akkor kötelességed bármit támogatni, amit a jog megadói kérnek tőled. Így válik a polgárból cél, eszköz. Hiheted, hogy te vagy az Isten, de valójában sosem voltál ennyire kiszolgáltatott. Ez a liberális program – objektív – lényege a mai napig.
Ezzel szemben az orbáni politika három értelemben is úgy találta, hogy az egyéni és nemzeti kishitűség béklyója miatt nem tudunk sikeres közösséggé válni a kommunista kollektivista és az egyént elnyomó politika levetésével.
Egy valódi, egészséges közösségnek, amelyben az egyén is megtalálja a számításait, vágyai kiteljesítését, fel kell vérteződnie önbizalommal.
Először is lelki értelemben, vagyis bármivel foglalkozom, bármiből élek, a feladataimat az igényesség mércéje szerint végzem, ezért a világ bármely más emberének munkájával összemérhető, amit teszek. Ki nem mondva, a külföldön munkát vállaló magyarok ezzel a morális erővel mennek el. Másodszor intellektuális értelemben: vagyis hagyományosan jó oktatási-nevelési hátterű emberként eligazodunk a világ dolgaiban, ezért – az ország méretétől függetlenül – képesek vagyunk észszerű javaslatokkal előállni az élet valamennyi területén. Harmadszor politikai értelemben: a kiegyensúlyozott önismeret és a jó döntésekre való képesség elvi állásfoglaláshoz vezet.
A birodalmi betagozódás magyar képviselői nemcsak egy gyarmatokra jellemző, önmagát irányítani képtelen közösséget látnak a magyarokban, hanem le is nézik azt.
Az ellenzék ereje már csak egy bábkormányra futná.
A szerző filozófus
***
Kapcsolódó vélemény
Vendégszerző
Egy ponton túl nehéz Tölgyessy gondolatmenetével tartani. Nemcsak azért, mert nem értünk vele egyet, de azért is, mert néha önmagával is ellentmondásba keveredik.
(Nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala)
Ezt is ajánljuk a témában
Ha ezt bármelyik mai magyar zenekar adta volna elő a színpadon, nem érdekelne. De, kedves, András, te mostanáig egyike voltál a kétségbeejtően kevés nemzeti minimumnak. Győrffy Ákos írása.
Miután nem kaptak szabad jelzést, a személyvonat személyzete a váltókezelői őrhelyre ment, ahol holtan találták kollégájukat.
Magyar Péter grandiózus bejelentéssel rukkolt elő a Tisza Párt kongresszusán: kormányra kerülésük esetén visszaszereznék az állami vagyont egy új „szuperhivatal” révén. A Nemzetgazdasági Minisztérium éléről Nagy Márton azonnal reagált: „a tények makacs dolgok” – az állami vagyon 13 év alatt megduplázódott.
A program elsősorban a fiataloknak szól, de mindenki számára elérhető, aki nem rendelkezik saját ingatlannal.
A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.
Tíz éve kezdték el építeni a déli határzárat, amely mai napig szálka az Európai Unió szemében.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Magyar Péter közben azzal hergeli a követőit a miniszterelnök ellen, hogy nem hivatali magángépével utazik a magánútjára.
A francia elnök szerint a második világháború óta nem volt akkora veszély, mint ami most fenyeget.
