A külföldi megrendelésre dolgozó ellenfeleink továbbra is hamis információkat terjesztenek az egészségügyről – mi viszont nézzük a tényeket!

A szerző az egészségügyért felelős államtitkár

Politikai ellenfeleink és az őket kiszolgáló sajtó közbizalmat aláásó, kitartó aknamunkája, amely az egészségügyi ellátórendszer és a benne dolgozók ellen irányul, nem új keletű és nem magyar jelenség. Amikor a baloldali­liberális hálózat honi képviselőinek szájából azt hallom, hogy nem működik a magyar egészségügyi ellátórendszer, mindig eszembe jut az OECD egyik felmérése, amelyben két kérdést tettek fel a vizsgált országok lakosainak:

Az előbbire a magyarok átlagban 22 szá­zalékot mondtak, utóbbira a megkérdezettek csupán 1,6 százaléka válaszolt igennel. Ekkora szakadék a mesterségesen gerjesztett érzet és a tapasztalat között egyetlen másik európai országban sem volt.

Ha ebből indulunk ki, elmondhatjuk: sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amit a közvélekedés feltételez. Tudjuk, hogy mindig van mit tenni, főleg az egészségügyben. Fontos azonban, hogy lássunk a kritikákon túl, és észrevegyük, hogy

Megszüntettük a hálapénzt, amely a magyar emberek szerint az egészségügy egyik legnagyobb problémája volt. Ehhez szükség volt arra, hogy végrehajtsuk Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját.

az egészségügyi szakdolgozókról sem feledkeztünk meg, prioritás számunkra, hogy erősítsük a szakdolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ennek egyik eleme a kétlépcsős szakdolgozói béremelés volt, amelynek köszönhetően a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi bruttó keresete tavaly március óta meghaladhatja a 800 ezer forintot –

Utóbbi intézkedések is hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a szakdolgozói, mind az orvosi pálya vonzó legyen a pályakezdőknek.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer megújításával sikerült kiszorítani a profitorientált magáncégeket az ügyeleti ellátásból, amelyek sokszor nem megfelelő színvonalon nyújtották a szolgáltatást. Az új alapellátási ügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladatokat 2023. február 1-jétől az Országos Mentőszolgálat látja el. 

hiszen a 1830-as telefonszámon olyan szakemberhez fut be a hívás, aki szakszerű tanácsokkal látja el a beteget, és szükség esetén sürgősségi ügyeleti autót, életveszély esetén pedig azonnal mentőt tud küldeni az ellátásra szoruló ember tartózkodási helyére, legyen az bármely településen. A hónap elején meghaladta az 1,34 milliót az Országos Mentőszolgálat egységes alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma.

ami az egészségügyi szolgáltatások esetében kifejezetten magas értéknek számít.

Az ágazat hangsúlyt helyez az informatikai fejlesztésekre is. Az utóbbi hetekben számoltam be a jó hírről, miszerint az EgészségAblak applikáción vagy a 1812-es egészségvonalon már nem csak a területileg illetékes szakrendelőbe lehet időpontot foglalni.

ezzel is csökkentve a várakozási időt. Számos kedvező visszajelzés érkezik hozzám az intézkedéssel kapcsolatban, annak ellenére hogy az ellenzéki önkormányzat-vezetők dez­informálással igyekeznek riogatni a lakosságot. Ezt a gyakorlatot rendkívül károsnak tartom, ezért is szeretnék mindenkit megnyugtatni: ahogyan eddig, úgy a továbbiakban is lesz lehetőség személyesen időpontot foglalni a szakrendelésekre – az internetes és telefonos lehetőség ennek a kiszélesítése.

Hogy egy másik, a mindennapokat megkönnyítő példát is említsek: két nagy állami informatikai rendszer össze­kötésével most már lehetséges, hogy az orvosi igazolásokat az EESZT útján a KRÉTA rendszerbe továbbítsuk.

Négy iskolás korú gyermek édesapjaként pontosan látom, mekkora szükség volt erre.

S ha már előbb szóba került a várakozási idő: az ellenzék előszeretettel dörgöli az orrunk alá a hosszú váró­listákat. Az állításokkal szemben a valóság az, hogy az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának és a kormány által biztosított több mint 75 milliárd forintnyi többletforrásnak köszönhe­tően elértük: a kötelező várólisták nagy részénél, három műtét­típus – csípőprotézis, térdprotézis, kiterjesztett gerincstabilizáló műtét – kivételével

Azért, hogy minden beteg a lehető leghamarabb hozzájusson az ellátáshoz, új szabályozást vezettünk be: a kezelőorvosnak törvényi kötelessége tájékoztatni a beteget arról, hogy az adott ellátás hol érhető el rövidebb várakozás idő után. Mindamellett, hogy egy-egy beavatkozásra várni tényleg megterhelő dolog, látnunk kell, hogy nemzetközi összevetésben a magyar kórházaknak nincs miért szégyenkezniük. Ami a csípő- és a térdprotézis átlagos várakozási idejét illeti, a középmezőnyben helyezkedünk el, minden más esetben viszont az első harmadban vagyunk. Az OECD-jelentések alapján a szürkehályog-műtét átlagos várakozási idejét tekintve pedig

Mindez a magyar egészségügyi szakemberek érdeme, méltatlan dolog támadni őket.

A külföldi megrendelők utasításait követő ellenfeleink továbbra is a dez­információk terjesztésében és a reménytelenség keltésében érdekeltek – ebben valószínűleg soha nem lesz változás. Az ő termékük a borúlátás, a kilátástalanság, ezzel kereskednek. A magam részéről jobban szeretek bizakodással és reménnyel tekinteni a jövőbe, mint teljes kétségbeeséssel – szerintem a magyarok többsége is így van ezzel. Hiszek abban, hogy amit teszünk, az a magyar emberek hasznára és szolgálatára van. Ha mi, magyarok nem reménykednénk abban, hogy van itt helyünk, keresnivalónk és jövőnk, akkor már rég eltűntünk volna a Kárpát­-medencéből.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás