Politikai ellenfeleink és az őket kiszolgáló sajtó közbizalmat aláásó, kitartó aknamunkája, amely az egészségügyi ellátórendszer és a benne dolgozók ellen irányul, nem új keletű és nem magyar jelenség. Amikor a baloldaliliberális hálózat honi képviselőinek szájából azt hallom, hogy nem működik a magyar egészségügyi ellátórendszer, mindig eszembe jut az OECD egyik felmérése, amelyben két kérdést tettek fel a vizsgált országok lakosainak: „Ön szerint országában a betegek hány százaléka nem kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást?”; „Önnel vagy hozzátartozójával az elmúlt öt évben előfordult-e, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást?”. Az előbbire a magyarok átlagban 22 százalékot mondtak, utóbbira a megkérdezettek csupán 1,6 százaléka válaszolt igennel. Ekkora szakadék a mesterségesen gerjesztett érzet és a tapasztalat között egyetlen másik európai országban sem volt.
Ha ebből indulunk ki, elmondhatjuk: sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amit a közvélekedés feltételez. Tudjuk, hogy mindig van mit tenni, főleg az egészségügyben. Fontos azonban, hogy lássunk a kritikákon túl, és észrevegyük, hogy mióta polgári kormányzás van Magyarországon, számos intézkedés történt az egészségügy területén.