A porviharok nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak.
Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok, amelyek nemcsak a levegő minőségét rontják, de a napelemes energiatermelésre is hatással vannak – figyelmeztetnek a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatói.
A kutatók szerint a problémakör több szempontból is érdekes. Egyrészt a napelemes energiatermelés globális elterjedése miatt fontos az időjárásfüggő megújuló energiaforrások bizonytalanságával foglalkozni, valamint vizsgálni kell az egyre gyakoribb szaharai porviharok hatásait is.
Ezek ugyanis alapvetően befolyásolják a termelést és a besugárzási viszonyok területi ingadozásában is nagy szerepük van
– írták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat pénteki közleményében. Azért, hogy a porviharok hatását jobban megismerjék, a kutatók 46 szaharai porvihart vizsgáltak meg 2020 és 2023 között és ezek alapján több javaslatot is megfogalmaztak.
A kutatók szerint a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartásához mindenekelőtt pontos előrejelzések kellenek.
„A legfőbb problémát az okozza, hogy a légköri pornak a teljes sugárzási mérlegben betöltött szerepe előre nehezen számszerűsíthető” – magyarázzák a kutatók. Egy-egy porfelhőben ugyanis többféle anyagú – például kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok, csillámok – és többféle alakú egyedi ásványi szemcse, valamint aggregátum található, melyek más és más optikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
A sötétebb színű szemcsék – például hematit, goethit – több sugárzást nyelnek el, lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabbak esetében a hőmérséklet-csökkenést eredményező visszatükrözés és szórás a domináns.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A forrást, amelyből a hellén, a római és a később ezekre épülő kultúrák születtek, ihatatlanná tettük. Győrffy Ákos írása.
A nyitókép illusztráció. Fotó: YASSER AL-ZAYYAT / AFP
A gyanútlanul csónakázó szemtanút alaposan meg is lepte az eset.
A hétvégén jobb, ha magunknál tartjuk az esernyőket is.
A legkülönfélébb helyzetekbe került az Ibériai-félsziget több tízmillió lakója a minapi nagy áramszünet miatt. Ott élő vagy épp ott nyaraló magyarok is érintettek voltak a történtekben – az Andalúziában élő Andreát kérdeztük, ő mit élt át.
A szakértők figyelmeztetnek: az idei nyár rendkívüli hőséget, egészségügyi kockázatokat és súlyos mezőgazdasági károkat hozhat Magyarországon.
Az előrejelzések szerint a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21 és 26 fok között valószínű, de az esernyőt sem szabad otthon hagyni.
Lendvainak vastag az a bizonyos bőr az arcán, lerázza magáról az újabb szégyent és folytatja az aljas, személyeskedő, kétszínű áskálódást, ahogy egy jó bolsevikhez illik.
Egyértelműen fogalmaztak a lap szerzői.
Szerintük az Egyesült Államok nem tudja, mi a demokrácia, de ők igen.
