Immár három éve 120 ezer fő felett van a felsőoktatásba jelentkezők száma, tizenkét éve nem jelentkeztek annyian, mint idén – írja a Magyar Nemzet. Idézik Varga-Bajusz Veronikát, aki a Kossuth Rádióban arról beszélt,
idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre, ezért egyfajta hozzáférhetőségi fordulatról lehet beszélni a felsőoktatásban. A hátrányos helyzetű járásokból is 50 százalékkal többen jelentkeztek 2022 óta, és minden negyedik jelentkező 30 év feletti.
Az intézmények pedig egyre inkább a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő képzésekre vonzzák a hallgatókat. A műszaki, természettudományos képzésekre 2022 óta 20 ezerrel nőtt a jelentkezők száma, továbbra is az öt legnépszerűbb szak között van az orvos- és egészségtudományos képzés.
A pedagógusképzésre is megduplázódott a létszám: idén több mint 12 ezerrel többen jelentkeztek erre a képzésre, mint 2022-ben, 21 ezer feletti a jelentkezők száma. A mester- és osztatlan tanár szakokon, valamint a tanító szakokon 170-200 százalékos a bővülés.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára arról is beszámolt, hogy a szakképzési reform óta 57 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, így a műszaki, informatikai képzések előszobájává vált a szakképzés.
Varga-Bajusz Veronika rámutatott, hogy a vidéki egyetemek az adott térség motorjai lettek, hiszen minden második hallgató vidéki intézményt választ.