Tizenkét éve nem volt ilyen magas a jelentkezők száma.
Immár három éve 120 ezer fő felett van a felsőoktatásba jelentkezők száma, tizenkét éve nem jelentkeztek annyian, mint idén – írja a Magyar Nemzet. Idézik Varga-Bajusz Veronikát, aki a Kossuth Rádióban arról beszélt,
idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre, ezért egyfajta hozzáférhetőségi fordulatról lehet beszélni a felsőoktatásban. A hátrányos helyzetű járásokból is 50 százalékkal többen jelentkeztek 2022 óta, és minden negyedik jelentkező 30 év feletti.
Az intézmények pedig egyre inkább a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő képzésekre vonzzák a hallgatókat. A műszaki, természettudományos képzésekre 2022 óta 20 ezerrel nőtt a jelentkezők száma, továbbra is az öt legnépszerűbb szak között van az orvos- és egészségtudományos képzés.
A pedagógusképzésre is megduplázódott a létszám: idén több mint 12 ezerrel többen jelentkeztek erre a képzésre, mint 2022-ben, 21 ezer feletti a jelentkezők száma. A mester- és osztatlan tanár szakokon, valamint a tanító szakokon 170-200 százalékos a bővülés.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára arról is beszámolt, hogy a szakképzési reform óta 57 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, így a műszaki, informatikai képzések előszobájává vált a szakképzés.
Varga-Bajusz Veronika rámutatott, hogy a vidéki egyetemek az adott térség motorjai lettek, hiszen minden második hallgató vidéki intézményt választ.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány ez évtől az igazságtalan brüsszeli döntéssel sújtott modellváltó egyetemek fenntartásában működő köznevelési és szakképző intézményekre is kiterjeszti a Pannónia Ösztöndíjprogramot.
Nyitókép: Pixabay
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
A dulakodás során sérülés is történt.
A kárpátaljai sérült, árva és családjukból kiemelt gyerekeket gondozó intézménynél kevés jobb helye lett volna a pénznek.
„Az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye: léte nemzeti ügy, jövője pedig közös felelősségünk.”
Párbeszédet kezdeményez az állammal.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Simor András korábbi jegybankelnök állításai nyomán.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
