Erre még Putyin sem volt felkészülve: tételesen bebizonyították, mekkora bajban van Európa

„A realitás az, hogy Amerika nélkül Európa nem hadviselő hatalom, hanem szavakra épülő árnyék” – foglalta össze a helyzetet a Faktum tényellenőrző portál.

Budapest jövője a tét – állapította meg a Faktum tényellenőrző portál.
Az elmúlt hetekben intenzív vita bontakozott ki a Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) jövőjéről. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi képviselője – egyben a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke – javaslatot tett az ügynökség megszüntetésére, és tevékenységének a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) egyik új divíziójaként való folytatására – emlékeztetett a Faktum tényellenőrző portál.
A javaslat komoly visszhangot keltett, és éles reakciót váltott ki Karácsony Gergely főpolgármester részéről, aki határozottan kiállt a BKÜ önállósága mellett. Mivel foglalkozik valójában a Fővárosi Klímaügynökség
és ki áll közelebb az igazsághoz, amikor az intézmény célkitűzései és konkrét tevékenységét összehasonlítva az átalakítást vagy az egész infrastruktúra megszüntetését vizionálja a kérdés kapcsán?
Ennek járt utána a Faktum.
A vita középpontjában nem csupán egy kis létszámú önkormányzati intézmény sorsa áll, hanem az a kérdés is, hogy miként érdemes szervezni a főváros klímapolitikai intézményrendszerét. Az egyik oldalon a centralizált működés és költséghatékonyság hívei állnak, akik szerint a meglévő főosztályok és közművek képesek integrálni az ügynökség feladatait.
A másik oldalon pedig azok, akik szerint szükség van egy önálló, szakmailag hiteles és a nemzetközi pályázati térben mozgó intézményre, amely stratégiai tudással és kompetenciával képes képviselni Budapest érdekeit.
A Budapesti Klímaügynökség körüli vita rávilágít a fővárosi politikai közeg egyik állandó feszültség forrására: az intézmények működtetésének mikéntjére és a hatékonyság vs. autonómia dilemmájára. Amíg a Közgyűlés nem hoz végleges döntést, az ügynökség jövője bizonytalan marad, ahogy az is, milyen formában tudja Budapest teljesíteni klímavédelmi vállalásait a következő években. A döntés tétje jóval túlmutat egy költségvetési tételen – arról szól, hogy milyen klímastratégiai gondolkodás határozza majd meg a fővárosi fejlesztéspolitikát.
A Fővárosi Klímaügynökség jövőjéről szóló döntés tehát nem pusztán adminisztratív vagy költségvetési kérdés, hanem a fővárosi klímapolitika irányának tétje.
A vita jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt találni a politikai racionalizálás, az átláthatóság igénye, valamint a szakmai autonómia és hosszú távú stratégiai gondolkodás között. Akár megszüntetik, akár átszervezik vagy megerősítik az ügynökséget, az elkövetkező hónapokban érdemes lesz figyelemmel követni, hogyan alakítják a döntéshozók a zöldpolitikai intézményrendszert Budapesten – mert az nemcsak a jelen vitáról szól, hanem arról is, milyen városban fogunk élni tíz-húsz év múlva.
A Faktum teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.
Ezt is ajánljuk a témában
„A realitás az, hogy Amerika nélkül Európa nem hadviselő hatalom, hanem szavakra épülő árnyék” – foglalta össze a helyzetet a Faktum tényellenőrző portál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt