Ugyanakkor az EU további stratégiai iparágakra vetett ki ezzel korlátozásokat. Például 53 vállalatot tett tiltó listára, a mechanizmus pedig a listázási paramétereket is kiegészítette olyan személyekkel, akikről feltételezhető, hogy valamilyen formában részt vesznek a háborús konfliktusban. A legújabb szankciók érintik olyan termékek behozatali tilalmát, mint az acél vagy az üveg, korlátozzák az orosz szerepvállalást logisztikai vállalatokban, és totálisan tiltják az európai szerepvállalást az oroszországi építőiparban. További adalék, hogy
a feldolgozott után immár a nyers alumíniumra is kiterjed a teljes szankció.
Ez utóbbi intézkedés tovább rombolhatja az autó-, a gép- és a hadiiparban az EU-s vállalatok versenyképességét, Kína felé terelve az olcsó orosz nyersanyagot. Szakértők szerint akár 20-30 százalékos emelkedés is elképzelhető, amit a vállalatok alighanem a fogyasztókra terhelnek majd. A másik lehetőség számukra a termelés visszafogása, ami viszont elbocsátásokhoz vezet.
Magyarországon az autóipar – elsősorban a győri Audi – a leginkább kitett ennek a fejleménynek, hiszen az ország alumínium-importra szorul. Az orosz tulajdoni hányad maximalizálása az európai logisztikai cégekben az értékláncok újbóli szétzilálásához, illetve további áremelésekhez vezethet.
A logisztikai költségek emelkedése már eddig is hátrányosan érintette a nyitott magyar gazdaságot, illetve Európát.
Ugyancsak az értékláncokat veszélyeztetheti a szankciós csomag azon része, mely blokkolja az oroszországi repülési infrastruktúrát. Amennyiben a kulcsrepterekről nem tud elindulni a teherforgalom, az bizonyos termékek hiányát fogják okozni.
nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, fotó: NICOLAS TUCAT / AFP