Az ész megáll! Webshopok „egészségtermékként” árulják a kotyvasztott kábítószereket

Zéró toleranciára és a kemény fellépésre igenis szükség van – jelentette ki Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az intézet csütörtöki sajtótájékoztatóján, a miniszterelnök által meghirdetett kábítószerellenes harcra reagálva. 

Mint mondta, a legutóbbi felmérések szerint minden harmadik fiatal életében már legalább egyszer élt illegális kábítószerrel.

Téglásy elárulta, az Orbán Viktor által „kotyvaléknak” nevezett szerek, másnéven dizájnerdrogok, egyrészt a hátrányos helyzetű vidéki térségekben terjednek, de a fővárosban és környékén is megjelennek a leszakadt rétegek körében. A stratégiai igazgató elmondása szerint a Hős utcai szegregátum felszámolása után az ottani droghasználó rétegek szétszéledtek és új gyűjtőpontokat kerestek. Ilyen lett például a Feneketlen-tó környéke, a kerepesi HÉV vonala és Rákosrendező.

Mint megjegyezte, 

Téglásy rámutatott, hogy a marihuána legalizálása közvetetten a szintetikus drogok veszélyét is növelné, ugyanis a hátrányosabb helyzetű térségekben „elindulna egy olyan gondolati lánc, hogy »ha a fű legális, akkor nem veszélyes, nem egészségtelen. Ha pedig a fű nem egészségtelen, akkor a biofű sem az, mert hát fű-fű.« Ugye a biofűről tudjuk, hogy se nem bio, se nem fű, de ettől függetlenül ez a gondolati lánc él az emberek bizonyos csoportjában” – fogalmazott.

A stratégiai igazgató rámutatott, a kábítószer-kereskedők elleni hajtóvadászat fontos, de az a nulladik pont, amely önmagában nem fogja megoldani a problémát, 

Héthavonta új dizájnerdrog kerül a piacra

Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója előadását azzal kezdte, a kilencvenes években kutatások feltárták: van az agyban egy endokannabinoid rendszer, amelynek szerepe van az érzelmi élet szabályozásában, depresszióban, szorongásban. Ez a felfedezés nagy reményeket keltett a gyógyszeriparban, hogy új, a korábbiaknál hatékonyabb gyógyszereket, szorongásoldókat és antidepresszánsokat állítsanak majd elő. 

„Ezt a tudományos reményt pillanatok alatt nagyon ügyesen meglovagolták azok, akik marihuánát szerettek volna eladni” – fogalmazott Haller. A marihuána forgalmazói ugyanis a termékük hatásaival azonosították azt a kilencvenes évekig ismeretlen „jelátviteli folyamatot”, amely az említett gyógyászati reményekre adott okot.

Az igazgató szerint a tudományos reményeket és az azokat övező érdeklődést egyesek így kereskedelmi haszonná változtatták.

A drogterjesztők azonban itt nem álltak meg. Mint Haller elmondta, mivel „a marihuána forgalmazása – bár egyre több helyen legalizálják – azért mégiscsak nehézségekbe ütközik, nem tudom, kinek és hol, de valakinek megszületett a fejében a gondolat, hogy lehetne ezt olcsóbban és biztonságosabban csinálni. Kitalálták a szintetikus kannabinoidokat. A szintetikus kannabinoidok lényegében a marihuána hatóanyagának, a THC-nek a vegyileg módosított változatai. Ennek az a szépsége – mármint az ő szempontjukból –, hogy ezek a változatok kezdetben nem voltak illegálisak”.

Mint mondta, Magyarországon 2011 negyedik negyedévében jelent meg először az első ilyen szintetikus kannabinoid, de a törvény hamar reagált rá és fél év alatt tiltólistára került. Csakhogy ez elindította azt a folyamatot, melynek eredményeként 2011 és 2020 között 18 új kannabinoid jelent meg Magyarországon. Mihelyt valamelyik változat tiltólistára került, létrehozták egy módosított változatát. Ez azt jelentette, hogy 

Egy sikeres marketinginnováció: webshopok terjesztik a szintetikus kotyvalékot „egészségtermékként”

Haller elmondása szerint a Bika-ügy után a szintetikus kannabinoidok iránti bizalom csökkenni kezdett, így a terjesztők új ötlettel álltak elő. Azelőtt a dizájnerdrogok terjesztése fű alatt ment. Megjelentek persze a „suttogó propagandában” az olyan elnevezések – az egyébként kínai vegyikombinátokban gyártott szintetikus szerekre –, mint a „herbál vagy a „biofű”, de nem volt mögötte olyan marketing, mint ma. 

Aztán 2020 környékén valakinek kipattant a fejéből, hogy tudatos marketingkampánnyal fel kell építeni egy új termékcsaládot, amelynek az alapmolekulája a HHC, azaz a hexahidrconnabinol lett. A HHC olyan, mint a THC, csak a kannabinolhoz képest a THC-ben négy hidrogénnel van több, a hexahidrokannabinolban hattal.

Persze a HHC ma már nem legális Magyarországon, úgyhogy inkább a HHC különböző továbbfejlesztett változatairól kell beszélnünk – mondta Haller.

A Drogkutató Intézet igazgatója azt javasolta az eseményen részt vevőknek, írják be a Google keresőjébe, hogy „HHC” és győződjünk meg róla, hogy a találatok több oldalon keresztül a szer állítólagos jótékony hatásairól áradozó cikkekből és HHC-t tartalmazó „egészségtermékek” árusításával foglalkozó webshopokból fognak állni. Leteszteltük, nem tudjuk cáfolni a Haller József által elmondottakat.

A termékekről a Drogkutató Intézet igazgatója élesen fogalmazott: 

Ezeket a drogokat senki nem ellenőrzi semmilyen formában. Azt sem, hogy a nekik tulajdonított egészségmegőrző funkcióval rendelkeznek-e, és azt sem, hogy van-e bármilyen káros hatásuk. Tulajdonképpen a bennük lévő anyagok többsége annyira új, hogy nem is lehetne ellenőrizni ilyen rövid idő alatt.”

Az előállítók hanyagsága lehet a gyenge pontja a dizájnerdrogok piacának

Mivel a dizájnerdrogok többek között az áruk miatt vonzóak, felmerült, hogy miért tudják ilyen olcsón adni őket. Haller József elmondta, a vegyületek előállítása önmagában nem kerül sokba, a bevizsgált gyógyszerek sem azért drágák, mert drágán gyártják őket, hanem mert megbízhatóak.

A dizánerdrogok forgalmazói ráadásul azt az „adót” se fizetik meg, amit az illegális szerek terjesztői igen. A csempészés ugyanis kockázatos, ezért drága, előfordul, hogy a terjesztőket elkapják, ügyvédet kell fizetniük, börtönbe kell menniük – mindez olyan költségeket rak az illegális drogok terjesztésére, amelyek a dizájnerdrogok árából hiányoznak.

Haller József azonban megjegyezte, 

Ez alapján tehát már a jelenlegi törvényi keretek között is felelősségre lehet vonni a dizájnerdrogok terjesztőit, akik – ahogy arra a Drogkutató Intézet igazgatója is rámutatott – nem is nagyon igyekeznek észrevétlenek maradni.
 

Nyitókép: Pixabay