Vannak, akik szomjazzák a hírnevet, a csillogást és a sikert. Ők azok, akik bármire képesek. Pont mint a MaXXXine sztárja, aki a pornószakmától ugyan szabadulna, de múltja utoléri.
A MaXXXine elején tipikusan a nyolcvanas éveket idéző szintipop vagy éppen ZZ Top szól a korszak Amerikáját bemutató képsorok alatt. Ronald Reagan a TV-ben beszél, miközben a bemondók az Éjszakai Vadászként elhíresült Night Stalker, avagy a sorozatgyilkos Ricardo Leyva Muñoz Ramirez tettein szörnyülködnek, óvatosságra intve a lakosságot. A kettéosztott képen pedig két valóság harcol meg egymással.
Egyik oldalon a régi Amerika és annak, a keresztény Európából származó tradíciói, a másik oldalon pedig az új amerikai álom eszméi állnak, melyek Los Angelesben és egyben Hollywoodban vetették meg a lábukat.
Mi meg már azt hihetnénk, hogy a nyolcvanas évektől már csömörünk van, a legalább egy-két évtizede futó, a 2015-ös Kung Fury-val pedig még jobban felpörgetett trendnek hála – de a valóság az, hogy a SkyShowtime-ra felkerült MaXXXine nyitányát és miliőjét elnézve ismét olyan érzésünk lehet, mint egy jól bejáratott, elnyűtt házi papucsba belebújni. Otthonos és kényelmes, meleg és puha. Persze itt-ott kilóg már a varrás alól valami kis darabka, ami hajlamos megszúrni a talpunkat, de igen, a nyolcvanas évek retrója még mindig kimondottan komfortos.
Ezt is ajánljuk a témában
A sokak által magasztalt A legendák hivatala megtette hatását. A népszerű sorozat a SkyShowtime új szériájára is rányomta bélyegét, mert ez az ügynökség le sem tagadhatná a gyökereit.
Komfortos, csak éppen nem a kor fiatalja, Maxine Minx számára, aki ambiciózus pornósztárként élete legfontosabb meghallgatásán vesz részt, Amerika csillogó álomgyárának kapuját döngetve. Maxine ugyanis szakítani akar a szexiparral, hogy harmincas éveiben már inkább egy építhető karrierbe fogjon. Más kérdés, hogy 1984 és 1985 Los Angelesét a hírhedt Éjszakai Vadász tartotta rettegésben, ami úgy tűnik, hogy Maxine és kolléganői sorsát is megpecsételi.
Aztán történik valami, és kiderül, hogy a nőt nemcsak a jelen, de a múlt is üldözi és veszélyezteti, mikor valaki olyan felvételekkel kezdi fenyegetni, melyeket mélyen eltemetett.
Szó szerint. Elvégre évekkel korábban, egy texasi pornós mészárlás során számos ember lelte a halálát egy tanyán, ahol az akkor még kezdő lánynak is meg kellett küzdenie az életéért. Arról nem is beszélve, hogy Maxine vallásos neveltetése okán képes a bűntudat börtönébe zárni magát, hiszen minden bűne ellenére egy televíziós evangélista lányaként lett felnevelve. A kemény burok alatt pedig talán még mindig ott rejlik a sebezhető lány.
Miből lesz a cserebogár, igaz? Az amerikai Tie Westről a 2009-es Kabinláz 2 idejében még mindenfélét mondtak a filmrajongók, de főleg rosszat, majd a 2012-es V/H/S antológiával javított a megítélésén, hogy néhány sorozatot (Wayward Pines, Az ördögűző stb.) és a 2022-es X-et követően a horror új reménységei között emlegessék még azok is, akik korábban kiátkozták volna a szakmából.
És bár az X trilógiának lett megálmodva, majd West még egy negyedik epizódot is hozzá álmodott, az X és a Pearl után úgy tűnik, hogy végül valóban a MaXXXine teszi a helyére a harmadik, záró X-et.
A sorozatból talán csak a Pearl lóg ki egy kicsit, nem hiába nem került X a címbe: ez a múltba vezeti el a nézőket, és bár az első X gyökereit mutatja be, nem Maxine a főszereplő. Más kérdés, hogy Pearl szerepét ebben is korunk (egyik) fura arcú lánya, Az egészség ellenszere és a Sóhajok-remake színésznője, Mia Goth vállalta magára, aki Anya Taylor-Joy és Samara Weaving mellett egy olyan korosztályt képvisel, amely még képes volt igazán kiemelkedő, karakteres színészeket kitermelni.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindent ellep a köd. A ma még élő egyik legnagyobb klasszikus horrorfilm-rendező éppen csak híressé vált, már el is készítette az egyik legemlékezetesebb kísértettörténetet.
Utalás a múltra
A MaXXXine azonban nem elégszik meg annyival, hogy egy kornak emléket állítson, valamint az érának megfelelő horrorfilmként működjön. Amellett ugyanis, hogy erre is képes, pont mint a hetvenes éveket bemutató előzmény, valahol ez a mai Sikoly, csak éppen humor és Wes Craven kifinomult önkritikája nélkül. Referenciákból épített jelenetei és története faltól falig kikacsintásokkal, utalásokkal van tele, amit egy filmrajongó alapból imádni fog, ráadásul a trilógia lezárásában olyan sztárok szerepelnek, mint Giancarlo Esposito és Kevin Bacon – utóbbi ráadásul olyan laza természetességgel hozza az igazi mocskot, hogy rá sem ismerünk.
Összességében a MaXXXine a trilógia talán legjobban összerakott és legigényesebben elkészített darabja, ami a technikát illeti, bár az X-nek és a Pearlnek sem volt oka a panaszra. Ezúttal azonban akad pár jelenet, ami valahogy kilóg a film alapvető stílusából. Ilyen például a sikátoros pillanat, ami kimondottan gusztustalan, és csak annyi a szerepe, hogy bemutassa, Maxine mennyire kemény csaj.
SkyShowtime-on nézhető Tie West Mia Ghost főszereplésével készült trilógiájának utolsó része
A giallós utalást is értem és értékelem, de bármennyire is hangulatos a képpel és a zenével, konkrétan kilóg a MaXXXine atmoszférájából. Némi spoilerrel élve (avagy érdemes a következő bekezdésig haladni, ha valaki semmit nem akar tudni) az pedig mára kimondottan szomorú és unalmas, hogy a vallás és a vallásos karakter kapja a gonosz szerepet, sőt mindenki, aki felemeli a hangját az ördögi Hollywooddal szemben, azt a film negatív színben tünteti fel.
Giallo
Az olasz filmművészetben a giallo a gyilkossági krimik műfaja, amely gyakran tartalmaz pszichológiai horror, szexploitation és ritkábban természetfeletti horror elemeket, bemutatva ezzel szexuális devianciát és akár okkult témát is. A sárga fedeles olasz ponyvákból eredeztethető horror-thriller filmek általában a thrillerek hangulatát és feszültségét keverik a horrorok elemeivel és nem kevés erotikával, a legtöbb esetben egy titokzatos, fekete kesztyűt, kabátot és kalapot viselő gyilkossal, akinek kilétére csak a film legvégén derül fény. A műfaj az 1960-as évek közepén-végén alakult ki, népszerűsége az 1970-es években tetőzött, leginkább olyan legendás rendezők nevéhet kötődve, mint Mario Bava, Lucio Fulci, Dario Argento és Sergio Martino. A giallo nevezhető a slasher műfaj elődjének.
Ettől függetlenül a február 27-től a SkyShowtime-on is elérhető MaXXXine kifejezetten erős és hangulatos, látványa és atmoszférája, sőt színészei okán is ajánlható horrorfilm, amivel Tie West a trilógiája végére ért, így kíváncsi vagyok, hogy a továbbiakban merre megy tovább. Az biztos, hogy van érzéke a műfajhoz, legalábbis a rajongása és filmismerete kiváló táptalajnak bizonyul az adott korszakok megidézéséhez. Más kérdés, hogy ez még kevés az örökkévalósághoz, továbbá a daraboláson és vérfolyamon felül nem ártana valami komolyabb, jobb és értékesebb koncepció sem.
Nyitókép: SkyShowtime
Ezt is ajánljuk a témában
Azt mondják, hogy a kísérteties film a feje tetejére állítja a műfajt, ráadásul vérfagyasztó. Mi azért fenntartásokkal kezeljük, hogy ez a jelenlét lehet az év egyik legfélelmetesebb alkotása.
Rossz filmeken belül vannak dühítően rosszak, amik után a néző legszívesebben visszakövetelné a jegy árát, valamint vannak teljesen érdektelen mozifilmek. És van az Emilia Pérez.
De minimum néhány igazán elcseszett karakter, akiket hallva és látva nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. A Stephen King novellájából készült A majom ilyenekkel és bizarr halálesetekkel van tele.
Jesse Eisenberg nagyjából szimpatikus volt a korábbi filmjei alapján. Harmadik rendezése, a Rokonszenvedés azonban komoly változást hozott a szimpátiám terén.
Sok mással együtt a televíziózás sem mindig volt olyan, mint manapság: többek között az olimpiát sem nézhettük élőben. Aztán 1972. szeptember 5-én minden megváltozott.
A sokak által magasztalt A legendák hivatala megtette hatását. A népszerű sorozat a SkyShowtime új szériájára is rányomta bélyegét, mert ez az ügynökség le sem tagadhatná a gyökereit.
A 116. percben dőlt el: a zöld-fehérek 4–3-ra nyertek csütörtök este Győrben, így készülhetnek az Újpest elleni negyeddöntőre.
A rendőrség még vizsgálja, mi okozhatta a színész és felesége halálát.
A brit miniszterelnök szerint Trump elkötelezettségének köszönhető, hogy ilyen közel kerültünk a békéhez.
