Rákosdubaj ügye nem más, mint a cselekvők harca a semmittevőkkel
Hogy Karácsony Gergely élhet-e az elővásárlási jogával, azt majd kijogászkodják a jogászok. De hogy értelme nem lenne, az egészen bizonyos. Kohán Mátyás írása.
Helyszíni riportunk alapján Rákosrendezőn egyben mindenki egyetért: valaminek történnie, épülnie kell a szeméthegyek helyén – a feladatra pedig nem tartják alkalmasnak a Fővárosi Önkormányzatot.
Szeméthegyek, gyanús alakok, drogtanya, pusztuló sínpárok, gaz és mocsok – az elmúlt hetekben képeken és videókon mindent láthattunk arról, milyen állapotok uralkodnak Rákosrendezőn. Vélhetően kívülről fújják, melyik politikus mit gondol a terület jövőjéről, a tervezett beruházásról, éppen ezért ez a helyszíni riport nem arról szól majd, hogy hány méter magas épületekre van szükség, mekkora legyen a zöldfelület nagysága, kell-e villamos, esetleg mi lesz a látképpel a Hősök teréről. Sokkal inkább arról, hogy míg az ország más részeiről nézve ez egy olyan ügy, ami az emberek mindennapjait a legkevésbé sem érinti, addig a Rákos-patak környékén élők jövőjét meghatározza, mi épül vagy mi nem épül Rákosrendezőn.
Az ott töltött órákban arccal, névvel senki nem akart beszélni – akik például a Szent László út vagy a Tengerszem utca környékén élnek, esetleg a Manó büfé a törzshelyük, nem kívánnak a politikai vita szereplőjévé válni.
Számos különböző forgatókönyvről hallottunk, amivel elégedettek lennének a helyiek, a látványos toronyépülettől a „budapesti Hyde Parkig” sok mindent mondtak, de egyben kivétel nélkül mindenki egyetértett: valaminek történnie kell Rákosrendezőn.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy Karácsony Gergely élhet-e az elővásárlási jogával, azt majd kijogászkodják a jogászok. De hogy értelme nem lenne, az egészen bizonyos. Kohán Mátyás írása.
A sínek felett omladozó gyalogos- és kerékpárhídnál állva, a GPS-t nézegetve az ember alig akarja elhinni, hogy néhány kilométerre van a világ egyik legszebb belvárosától; még közelebb a turisták által körberajongott Hősök terétől; és egyáltalán, egy gyönyörű európai főváros szívében sétál. A hidat kevesen használják, a többség biciklivel, de akár babakocsival is inkább átsétál a síneken, azt biztonságosabbnak tartják – esténként pedig inkább messziről elkerülik a környéket. Azt mondják, amióta felkapták a terület ügyét, és sokan járnak ide megnézni a borzalmas állapotokat, néhány „alvilági figurával” kevesebb mászkál errefelé, de hajléktalanból, bódult állapotú emberből így is van elég.
A Facebookon láttam egy videót, amin Vitézy Dávid lobogtat valami 200 oldalas rákosrendezői fejlesztési tervet, ami 2019-ben készült el, és állítólag ő is dolgozott ezen 2022-ben. Senkit nem zavar, hogy azóta elteltek évek, és nem történt semmi?
– tette fel a kérdést egy férfi, aki szintén a közösségi médiában látta, hogy 300 ezer köbméternyi szemét található a területen.
Ezt is ajánljuk a témában
„A dubajiak a semmiből építettek világvárost, a főpolgármester egy világvárossal nem csinál semmit évek óta” – fogalmazott a miniszter.
Azon egyébként sok környékbeli meglepődik, hogy mi mindent rejt Rákosrendező: a szemetet, a kiégett autókat, az összeeszkábált sátrakat persze látták, és a legtöbben arról is hallottak, hogy a Budapest Sportaréna maradványainak egy részét itt tárolják, de a harmadik világbeli körülményeket bemutató képekre azért még ők sem számítottak. Ugyanis messze elkerülik a környéket.
Egy nő néhány méterrel arrébb, a kutyáját sétáltatva arról beszélt, hogy irigykedik a nővérére, aki a Péterhalmi erdő mellett él, és ki tudja oda vinni a kutyáit – neki eszébe sem jutna elengedni Rákosrendezőn, ki tudja, mit találna ott.
Ő számos verziót hallott már az elmúlt években, hogy mi minden épülne a szemét helyén, és bár egyelőre nem tudja elképzelni, milyen lenne egy teljesen új városrész a szomszédban, annak örül, hogy most először lát érdemi előrelépést az ügyben.
„Örököltem ezt a lakást, szeretek itt élni, rendesek a szomszédok. De a sínek felé nem megyek, az egy lepratelep” – szögezte le egy huszonéves nő, akinek a párja fotós, néha nappal készített képeket a környéken, de azt mondja, még akkor sem biztonságos. A nő egyébként azt is fejtegette, vajon milyen munkahelyek jönnek létre az új területen, ő ugyanis szívesen dolgozna közelebb az otthonához, de ez jelenleg elképzelhetetlen, látva az itteni viszonyokat.
Ezt is ajánljuk a témában
A Rákosrendezőre tervezett gigantikus városrehabilitáció részeként rengeteg új munkahely jönne létre, megújulna több közlekedési csomópont és bővülne a megfizethető lakások száma is.
Akadt olyan férfi a sportpályák közelében, aki elárulta, ő eddig alapvetően támogatta Karácsony Gergelyt, de nem érti, miért csak most kezdett el foglalkozni Rákosrendező ügyével, és miért akadályozná meg a terület rendbetételét anélkül, hogy reális alternatívát mutasson fel. Ő azt hozta fel érvként, hogy ezermilliárdos fejlesztésekről hall,
Budapesten eközben nemrég még kukákat szereltek le, hogy spóroljanak, tehát kételkedik, miből építene bármit is a Fővárosi Önkormányzat.
Természetesen egynapnyi ottlétből messzemenő következtetést nem lehet levonni, de azoknál, akikkel tudtunk beszélgetni, nem tapasztaltunk Ligetvédők-típusú ellenállást, hiába szeretnék ezt kiprovokálni a baloldali politikusok. Mert bár a megálmodott végcél különbözik, a legnagyobb vágy ugyanaz: tűnjenek el végre Rákosrendezőről a szeméthegyek, a gyanús alakok, a drogtanya, a pusztuló sínpárok, a gaz és a mocsok.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánszki Regő elmondta a véleményét a Rákosrendező kapcsán kialakult botrány miatt.
Az első törést Trianon okozta RákosrendezőnAz észak-dél irányú, 130 hektáros, fénykorában 42 vágányos Rákosrendező története az 1890-es évekre nyúlik vissza. A terület az Indóház vasúti szakmagazin szerint 1891-ben került a MÁV tulajdonába az amúgy francia tulajdonban lévő Osztrák Magyar Államvaspálya Társaságtól (OMÁV). Az első törést Trianon hozta Rákosrendező történetében, minthogy az ország megcsonkításával csökkent a jelentősége, de azért továbbra is nagy forgalmat bonyolított le. A pályaudvaron a hetvenes-nyolcvanas években még vígan pöfögtek a gőzösök, ahogy a dízel- és villanymozdonyok és vontatmányuk is gyakran fordult meg itt. A szocialista évtizedekben a magyar iparnak és mezőgazdaságnak jó szolgálatot tett Rákosrendező, például Kelebia felé is innen indultak a tehervonatok. Ahogy azonban a rendszerváltással összeomlott a magyar nehézipar, úgy Rákosrendező is kiürült, a lepusztult állomásépület előtti peronon még személyforgalom bonyolódik, de a terület nagyrésze lepusztult és elvadult, szeméttelep és hajléktalanmenedék, valamint persze drogtanya lett belőle. A romos állomásépület, mint Budapest legrégebbi vasúti épülete, műemléki védettség alatt áll. |
Fotók: Szecsődi Balázs