Beindultak a baloldali reflexek: Rákosrendező az új Városliget, csak itt nincs is mit „megmenteni”

Rákosrendező harminc éve egy rozsdaövezeti terület, év elejével azonban közéleti téma lett belőle, mivel a hatalmas, lepukkant terület rendbehozatalára szerződést kötött a kormány, ami nyomán olyan hírek röppentek fel, hogy akár felhőkarcolók is épülhetnek a területen, és adok-kapok indult a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester között.

A Egyesült Arab Emírségekből származó Eagle Hills befektetőcsoport 50,9 milliárd forintért vásárolna meg Rákosrendező területéből 85 hektárt, amin 12 milliárd eurós, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 4,7 ezer milliárd forintos beruházást köteles megvalósítani, melynek neve Grand Budapest. 

A hírre azonnal aktivizálódott Karácsony Gergely főpolgármester, aki „nettó hazaárulásnak” nevezte azt, hirtelen eszébe jutott, hogy az amúgy csődköltségvetésből működő fővárosnak elővásárlási joga van a területre. Ám Gulyás Gergely a Kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta, a nemzetközi szerződés felülírja a elővásárlási jogot, amúgy meg ha Karácsony perelni akar, döntsön a bíróság. A főváros azóta élni kíván elővásárlási jogával, így valószínűleg az ügyben valóban a bíróság fog dönteni.

A terület besorolásának módosítása után a beépíthetőség 90 százalékos lenne 10 százalék zöldterülettel, 45 méter magas házakkal, de egyes pontokon akár 250-500 méter magas épületekkel is. 

Az Index szerint az állam és a beruházó oda-vissza számos garanciát vállalt, így például ha az Eagle Hills nem tudná teljesíteni a szerződésben foglaltakat, mást nem építhet oda, tovább sem adhatja a területet, hanem az visszaszáll az államra. Lánszki Regő országos főépítész úgyszintén az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy 

A felhőkarcolókkal kapcsolatban Lázár János minisztériuma azt nyilatkozta, hogy nem támogatja ilyesmik építését, és ezt amúgy is tiltja a törvény. Lázár Facebook-oldalán azt írta: „csak az épülhet meg Rákosrendezőn, ami méltó Budapesthez, minden épületet be kell illeszteni a fővárosi épített örökségbe. Modernitás igen, több száz méteres felhőkarcolók, nem.”

Érdekes, hogy az ellenzék úgy támadja a projektet, hogy prominens képviselői az előző harminc évben többször próbáltak Budapest belső területein felhőkarcolót felhúzni. Emellett a Rákosrendező körüli közéleti vita kísértetiesen hasonlít a Városliget megújítása körüli vitákra.

Rákosrendező története

Az észak-dél irányú, 130 hektáros, fénykorában 42 vágányos Rákosrendező története az 1890-es évekre nyúlik vissza. A terület az Indóház vasúti szakmagazin szerint 1891-ben került a MÁV tulajdonába az amúgy francia tulajdonban lévő Osztrák Magyar Államvaspálya Társaságtól (OMÁV). Akkoriban a város még nem terjeszkedett idáig, így itt építették ki az ország legnagyobb teherpályaudvarát, ami a pozsonyi vonalhoz tartozott. Itt tört ki az első vasutassztrájk is 1904. április 19-én este, egy személyvonat feltartóztatásával.

A szocialista évtizedekben a magyar iparnak és mezőgazdaságnak jó szolgálatot tett Rákosrendező, például Kelebia felé is innen indultak a tehervonatok. Ahogy azonban a rendszerváltással összeomlott a magyar nehézipar, úgy Rákosrendező is kiürült, a lepusztult állomásépület előtti peronon még személyforgalom bonyolódik, de a terület nagyrésze lepusztult és elvadult, szeméttelep és hajléktalanmenedék, valamint persze drogtanya lett belőle. A romos állomásépület, mint Budapest legrégebbi vasúti épülete, műemléki védettség alatt áll.

Bardóczi Sándorral, Budapest főkertésze 2020-ban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy „álmodtak már ide új vidámparkot, Lego-parkot, P+R parkolóházakat (a pár száz méterre húzódó M3-ashoz), de egyikből se lett semmi. Drága a száz évig szennyezett talaj kármentesítése, azon túl pedig valószínűleg ezen a területen maradt a legtöbb hatástalanítatlan háborús bomba.”

A Városliget-párhuzam

A Városliget története a 18-19. század fordulójára nyúlik vissza, akkor kezdték parkosítani, a reformkorban Városerdőnek nevezték. Mai állapotát közvetlen megelőző kiépítésére a dualizmus idején került sor, leginkább a Millenium kapcsán.  

Aztán 1974-78 között százezer cserjét és fát ültettek el itt a park megújításaként. A fák jórésze azóta elöregedett, a Városliget is lepusztult, ezért az állam a 2013-ban indult Liget Projekt keretében megújította a hatalmas parkot: új fákat ültettek, megújították az infrastruktúrát, megépült a Magyar Zene Háza és a Népművészeti Múzeum, rendbe hozták az egész területet. Jellemző, hogy a lerobbant Olof Palme Házból a baloldal romkocsmát akart csinálni, de az állam inkább elegáns reprezentatív konferenciaépületet varázsolt belőle Millenium Háza néven. De elkészült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ is, ami elnyerte az International Property Awards Európa legjobb középület fejlesztése díját. Elkészült az elavult bódék helyén a Pavilonkert, létrejött egy futókör és több sportpálya, megújultak a sétányok. Van a Városligetben kutyás élménypark, Vakok kertje, Rózsakert, Rondó, zenei játszótér. Elkészült egy új mélygarázs az autómentesítés jegyében, 2028-ra pedig várhatóan elkészül az új Nemzeti Galéria is.

A „turisztikai Oscar-díjnak” is nevezett International Travel Awards történetében a Liget Budapest volt az első olyan projekt, ami három díjat is elvitt, 2024-ben. Ebből kettő első helyezés, melyek szerint a Liget a világ legjobb turisztikai fejlesztése és Európa legjobb családbarát fejlesztése lett, a Magyar Zene Háza pedig az Európa legvonzóbb turisztikai attrakciója.

Azonban az ellenzék, élén Karácsony Gergellyel, tiltakozott a Liget Projekt ellen, mivel úgy vélték, jelentősen csökkenni fog a zöldterület, és féltették a fákat is. Ezért a munkálatokat kezdettől fogva a Városligetbe lényegében beköltöző ligetvédők nehezítették. Ehhez képest groteszk és tragikus, hogy épp a ligetvédők „táborában” keletkezett tűz miatt nem tudtak megmenteni egy százéves platánt 2020 márciusában. A ligetvédők igyekeztek megakadályozni fák átültetését is. A ligetvédők csoportja mindenféle túlmozgásos aktivistáknak helyet adott, például Komáromy „G Ras” Gergely énekes-aktivistának, akit 2017-ben csoportos garázdasággal vádoltak meg, 2019-ben pedig elfogatóparancsot adtak ki ellene, majd 2022-ben letartóztatták.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója pár éve a Mandinernek leszögezte: „a Városligetben újonnan létrejövő intézmény kizárólag eddig burkolt felület vagy romos, elbontott épület helyére fog kerülni, és ezzel párhuzamosan növekedni fog a zöldfelület. A park struktúrája, fákkal, növényekkel való ellátottsága tömegében nem változik.”

Érdekes mód a kormányellenes, baloldallal szimpatizáló környezetvédő-ligetvédők ekkor a tervezett változás ellen voltak, pedig a baloldal rendszerint inkább a modernista változtatások híve volt, amikor kormányon volt országosan vagy Budapesten.

A Ligetvédők Facebook-csoportja 21 ezer követővel ma is aktív, egyrészt a régi mantrákat posztolják benne újra a Városligetről, még mindig „hatalmas épületektől” meg a betontól féltve a Ligetet, másrészt már megindult benne Rákosrendező féltése is, megbízhatóan hozva az ellenzéki narratívát, ezzel a címmel: „Mini-Dubaj vagy élhető, zöld, emberléptékű városfejlesztés lesz Rákosrendezőn?” Nyilván Rákosrendezőt nem lehet úgy félteni, ahogy a Városligetet, mivel a terület ma értékelhetetlen környezetvédő szemmel is, hogy be kell avatkozni, azt az erre a vágányra átállított Ligetvédők sem tudják tagadni.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt