Vízióból valóság lett a Liget Budapest – Gyorgyevics Benedek a Mandinernek

A Liget Budapest Projekt évtizedek óta az egyik legmegosztóbb beruházás Budapesten: nincs ma olyan fővárosi polgár, akinek ne lenne meg a véleménye a Városliget megújulásáról. Van, aki rajong érte, és van, aki annyira félti a parkot és a fákat, hogy a projekt beharangozása óta rendszeresen tüntet ellene. Egyesek óriási turisztikai lehetőségnek tartják Budapest számára, mások nehezményezik, hogy ennyi pénz megy el kulturális fejlesztésre. A projekt egyértelműen foglalkoztatja az embereket, ennek ellenére keveset olvashatunk a nagy indulatokat kiváltó beruházás valódi céljáról és aktuális ütemezéséről.

Utánajártunk, hogy fest majd a Városliget a tervezett fejlesztések után, mennyiben határozza meg a megújult park a városképet, és mikor vehetik birtokba az emberek az ígért épületeket. A projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatójával, Dr. Gyorgyevics Benedekkel beszélgettünk.

*

Vannak, akik máig tiltakoznak a Liget Budapest koncepciója ellen. Mit üzen a Ligetvédőknek?

Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a Városligetben újonnan létrejövő intézmény kizárólag eddig burkolt felület vagy romos, elbontott épület helyére fog kerülni, és ezzel párhuzamosan növekedni fog a zöldfelület. A park struktúrája, fákkal, növényekkel való ellátottsága tömegében nem változik. Aki azt gondolja, hogy épületeket fogunk ledobálni a park közepébe, az hazudik vagy szándékosan dezinformál. Egyébként azt gondolom, hogy a kezdeti, leginkább politikai motiváltságú tiltakozások mostanra gyakorlatilag teljesen megszűntek. Azok, akik még mindig tiltakoznak, látványosan elveszítették a háttérbázisukat. Akik mögöttük voltak, csak addig tiltakoztak a projekt ellen, amíg nem ismerték, hogy miről szól. A Liget Projekt keretein belül csak olyan dolgokat hozunk létre, amire mindannyian nagyon büszkék lehetünk majd. Akkor látjuk igazán, hogy milyen fantasztikus dolgokat valósítunk meg, amikor van szerencsénk nemzetközi szinten is bemutatni a terveket, amikor kikerül ebből az átpolitizált közegből. Mindenkinek be kell látni, hogy

A fű ki van égve, a faállomány lepusztult, a burkolt felületek pedig sok helyen olyan rossz minőségűek, hogy azokon már a gyerekeket sem lehet megtanítani biciklizni. Meg kell újítani a parkot, hogy újra birtokba vehessék a budapestiek, hogy újra egy vonzó és hagyományaihoz méltó hellyé válhasson. Ez talán a projekt legnagyobb kihívása: nehezebb, mint jó tartalmat és szép épületeket létrehozni, a saját történelmi hagyományán megújítani a Ligetet úgy, hogy közben megmaradjanak a személyes történetek is.

Önök is úgy érzékelik, hogy zavar van a budapestiek fejében a projekttel kapcsolatban?

Erősen törekszünk rá, hogy tiszta képet teremtsünk. Nyilvánvalóan egy botrány vagy balhé hírértéke nagyobb, mint egy sikeres tájépítészeti tervpályázat lebonyolításáé, ezért valahogy gyakran háttérbe szorul a lényeg a projekt kapcsán. Ha egyesekhez tévesen az jut el, hogy épületeket teszünk oda, ahol eddig ősplatános volt, természetesen tiltakozni fognak. Hozzáteszem, ha valójában ez történne, én magam is tiltakoznék. De pontoson úgy van, ahogy mondja: zavar van a fejekben, ezért az utóbbi időben sokat teszünk azért, hogy a Liget Projekt valódi tartalma eljusson az emberekhez. Az Ipsos készített nemrég egy felmérést a park megújítása kapcsán: ennek fő tanulsága, hogy a projekt támogatottsága azok körében, akik ismerik a lényegét és tudják, miről van szó, megkérdőjelezhetetlen. Ezért az, hogy minél többen megismerjék a Liget Projektet, nekünk is elemi érdekünk. Emellett most, 2018 nyarán a legfontosabb, amit a projekt kapcsán mondhatok, az az, hogy már épül. Ez már nem csak egy vízió, hanem maga a valóság. És nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy ami itt most történik, az nem pusztán ingatlanfejlesztés, hanem

Mekkora a projekt költségvetése?

Nehéz megmondani, hogy a Városliget átfogó megújítása mennyibe kerül majd, hiszen különböző beruházások zajlanak a Ligetben, mondhatni az egész városrész fejlesztés alatt áll. Az Állatkert a Fővároshoz tartozik, a Kós Károly sétány lezárásával is különböző, közlekedéssel kapcsolatos kérdések merülnek még fel. De nagyjából 1 milliárd euró az egész városrész fejlesztésének a forrása, nagyjából tíz éves fejlesztési időtávra ütemezve. Időarányosan ott tartunk, ahol egy ekkora beruházásnak ebben az időpontban tartania kell. Azokat, akik még mindig azt gondolják, hogy ez egy marad „a megálmodott, de meg nem valósuló” projektek közül, ki kell, hogy ábrándítsam: a tervezett beruházások közül mára csak az Új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza az, ahol még nem folynak építési előkészületek a terepen, de azok is hamarosan el fognak kezdődni. A Magyar Zene Háza építése augusztusban kezdődik, a napokban zárulhat ugyanis az ehhez szükséges közbeszerzés.

A felújított Román Csarnok a Szépművészetiben

Kezdjük azzal, amiről már a nagyközönség is tudomást szerzett: ősszel újranyit a Szépművészeti Múzeum.

2018 októberében újranyit a Szépművészeti, lassan a végéhez közeledik az épület rekonstrukciója, már az új kiállítások építése zajlik a megújult épületben. Ez lesz az első ikonikus intézmény, ami megújul a Ligetben. De persze ne felejtsük el, hogy a Holnemvolt Vár már megnyitotta kapuit, a Feszl pavilonokat pedig már tavaly átadtuk, de a múzeum megújítása mindenképpen a projekt szimbolikus eleme. Hogy mennyire ki van éhezve a közönség erre a beruházásra tökéletesen mutatja a Román Csarnok látogatottsága is. Tavasszal hetven év után két hétre kinyitottuk a csarnokot: alig több mint két hét alatt csaknem hetvenezer ember volt rá kíváncsi. A Román Csarnok mellett számos új kiállítótér is nyílik a Szépművészetiben, valamint óriási gépészeti felújításon esett át. Számos olyan beruházás történt, ami a múzeumi dolgozóknak és a látogatóknak is a kényelmét szolgálják.

Az egyik legnagyobb aggály a Szépművészetivel kapcsolatban a raktározási gondok megoldása volt.

A Szépművészeti felújításával összefüggésben az egyik legfontosabb múzeumszakmai fejlesztés egy új, korszerű raktárorozási központ létrehozása volt, hiszen a műtárgyak döntő többségének itt lesz a helye. Így jött létre az OMRRK, azaz az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ. Méltatlanul kevés szó esik róla, de a szakma rajong érte és nekem is a szívem csücske. Klasszikus barnamezős beruházás, a volt Szabolcs utcai korház területe kap teljesen új funkciót. Egy 38 ezer négyzetméteres restaurálási és raktározási központ épül, négy föld alatti szinttel, porszáraz raktárakkal. Több mint 350 ezer műtárgy költözik ide, a Szépművészetinek és a Néprajzi Múzeumnak lesz a közös háttérintézménye.

megszűnik az a méltatlan állapot, amelyben most sokan dolgoznak. Maga a raktár ez év végére elkészül, a feltöltése viszont komoly logisztikai manőver lesz, legalább még egy évet igénybe fog venni. Ez az ütemezés egyébként nem véletlen, hiszen a Néprajzi Múzeum építése is elkezdődött.

Épül a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, várható átadás: 2020 nyara

A Néprajzi lesz az első új múzeum, amit megépítenek?

Igen, a tervek szerint 2020 nyarán már látogatható lesz az új Néprajzi Múzeum, a mélyépítési munkálatok már javában folynak az Ötvenhatosok tere lebetonozott parkolójának helyén. A múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázaton egyfajta kapuzatként kellett megálmodni az épületet, hiszen a Liget „kapuja” régen nem az Andrássy útról, hanem a mai Városligeti fasorról nyílt. Régen, még az Andrássy út kiépítése előtt ebből az irányból közelítették meg a városból a Ligetet, nem véletlenül van kialakítva az ’56-os emlékmű körül a Rondó. Az évek során kialakult egyfajta elcsúszás az Andrássy út irányába, ezt a mesterségesen eltolt, a park másik oldalára eltolt forgalmat próbáljuk ezzel is kiegyensúlyozni. Majdnem minden tervező, Zaha Hadidtól a Bjarke Ingels Groupon keresztül ténylegesen kapuként fogta fel a pályázatot, a magyar Napur Architect építésziroda munkatársai voltak az egyetlenek,  akik egy „fordított kapu” tervével indultak, és az épület több mint hatvan százalékát a föld alá vitték. Ők nyertek.

A látványtervek alapján egészen rendhagyó épületet kapunk majd, többen hasonlították gördeszkapályához, de olyan is volt, aki örömmel üdvözölte a főváros legújabb szánkópályáját.

A legizgalmasabb az egész épületben az, hogy a teteje egy hatalmas, folyamatosan nyitva tartó zöld tetőkert. Azt hiszem, nem keveredek a jövőkutatás ingoványos talajára, ha azt mondom: Budapest egyik legnépszerűbb közösségi helye lesz a maga 22 méteres magasságával, ahova bármikor fel lehet menni, meginni egy fröccsöt, miközben a Városliget látványa tárul elénk. Értjük, látjuk, tudjuk a városnak azt a pulzálását, ami az Erzsébet téren vagy az Eiffel téren van, reményeink szerint

A Néprajzi a parkoló helyére épül, hogyan lehet majd arrafelé parkolni autóval?

A napokban indult el a Dózsa mélygarázs építése, ez egy 800 férőhelyes térszint alatti parkoló lesz a Néprajzi Múzeum mellett, a Damjanich utcával szemben. Ez nyilvánvalóan fontos, hiszen jelenleg nem lehet a Ligetben parkolni. A tervek szerint a Néprajzi Múzeum megnyitásával párhuzamosan elkészül.

Az előbb említett eltolódást egy promenád kiépítésével is szeretnénk ellensúlyozni. Egyfelől a Dózsa György út menti Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Néprajzi Múzeum, Dózsa mélygarázs és Városligeti Színház tengellyel, de nyitunk egy új utat is a Ligetben, a Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, Millennium Háza, Új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza irányába.

Hogyan képzeljük el a Magyar Zene Házát? Ez egy teljesen új intézmény lenne majd.

Ez az egyik kedvenc épületem a Ligetben. Tervezője Sou Fujimoto, akit 2013-ban a világ leginnovatívabb építészének választottak. A Magyar Zene Háza lényegében egy zenei Csodák Palotája lesz, a volt Hungexpo romjain épül.

ennek megvalósítása hihetetlen építészeti kihívások elé állít minket. Az épület mellett a Városliget Zrt. feladata az is, hogy létrehozza a Magyar Zene Házát mint intézményt, hiszen ez ma még egy nem létező szervezet. Tehát az építészeti fejlesztések mellett a tartalmi fejlesztésekben is részt veszünk. Ez egy összetett és felelős munka, nem arról van szó, hogy létrehozunk egy olyan teret, ahol félhomályban megemlékezünk a Kodály módszerről egy Kodály, vagy egy Bartók mellszobor társaságában. Ehelyett inkább több éves programalkotás eredményeként egy olyan teret hozunk létre, ahol a múzeumpedagógiai tértől a hangdómon keresztül egy zenetörténeti átfogó kiállításon át minden megtalálható lesz, ami a zene egyetemes nyelvét mutatja be. Hogy a fenti példánál maradjunk, Kodály és Bartók munkássága így kontextusba helyezve, 21. századi, interaktív eszközök segítségével mutatható be. Nyár végén elindul az épület kivitelezése, számításaink szerint másfél-két éven belül el fog készülni és beköltözhet a kiállítás.

A Magyar Zene Háza látványterve, várható átadás: 2020 közepe

A tőle nem messze lévő Millennium Házának építése már zajlik. Mi lesz a funkciója?

A Millennium Háza a felújítás alatt álló, Olof Palme Ház néven ismert épületben jön majd létre. Ez az épület egy ékszerdoboz, ami hosszú ideig kereste a saját funkcióját. Eredetileg Műcsarnoknak épült, de eleink hamar rájöttek, hogy annak kicsi lesz, így a megnyitását követően két évvel elkezdték építeni a mai Műcsarnokot. Azóta keresi a helyét és funkcióját, számtalan méltatlan dologra használták. Most Millennium Házaként nyitja meg kapuit, azt az aranykort idézi majd kiállítási tematikájában és vendéglátásában, ami a Ligetnek is az aranykora volt: a kiegyezés és az első világháború közötti Magyarországot. A ház maga 2018 év végére készül el, egy ideiglenes kiállítással nyit, 2019 végére pedig installálásra kerül az állandó millenniumi kiállítás is. A Millennium Házához tartozik majd egy rózsakert is, ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a megújuló Liget tájépítészeti szempontból is fontos és egyedülálló lesz. Nem úgy képzeljük el a jövő Városligetét, hogy az épületeken kívüli részeket majd feltöltjük fával és fűvel, hanem a tájépítészeti megújítás és a zöldfelületi gyarapítás mellett egy 21. századi smart technológiákon alapuló, ugyanakkor gyerek- és családbarát élményligetet szeretnénk létrehozni.

a magyar tájépítészet történetében ennyi pénz sosem volt még elkülönítve ilyen célra. Július végére elkészül a Vakok kertje, közvetlenül mellette az új sportpályák, amely a környező iskolákat fogja majd kiszolgálni. Reményeink szerint hasonlóan népszerűek lesznek, mint a parkban eddig átadott létesítmények. Az sem titok, hogy hamarosan elkezdik építeni Európa szándékaink szerint legjobb játszóterét. 

Az Új Nemzeti Galériáról először hasonlóan légies látványterveket lehetett látni, mint a Magyar Zene Házának esetében, de aztán módosított elképzeléseket, nehézkesebb épületet láttató új látványtervekkel találkoztunk.

Én úgy gondolom, hogy nem változott az eredeti terv. Az Új Nemzeti Galéria tervezése hosszú és összetett folyamat, most érünk majd a végére.  A Városliget megújítása kapcsán nemzetközi tervpályázatokat bonyolítottunk le. Ezt könnyű kimondani, de a valóságban Budapest több mint harminc éve szomjazza, hogy nemzetközi sztárépítészek is ránézzenek, és létrejöjjenek azok az ikonikus budapesti épületek, amik majd meghatározzák a városképet a gyerekeinknek és unokáinknak. Emiatt természetesen törekszünk arra, hogy a világ legjobb építészeivel dolgozzunk együtt. Esetükben a „starchitect” kifejezés nem véletlen:

A pályázat elbírálásánál mi egy tervre mondunk igent, aztán kezdődik a diskurzus a megvalósításról. Ez óriási munka. A legmodernebb épületekre törekszünk, de a könnyedség és a dizájn nem mehet a használhatóság kárára. A kurátornak kell egy szoba, a képeket fel kell tudni akasztani a falra, meg kell tudni őket világítani és még sorolhatnám. Így van ez a Galériánál is, de biztosíthatom, hogy nem lesz kevésbé légies. Az Új Nemzeti Galériát az egyik legismertebb japán építésziroda, a SANAA tervezi. Véleményem szerint nagyon kevés olyan építész van a világon, aki ennyire figyelne az épület és a környezet harmóniájára. Ironikusan persze azt is mondhatnám: nincs túl magasan a léc, hiszen a Petőfi Csarnoknál kell csak szebbet vagy jobbat alkotnunk, hiszen annak a helyére épül a Galéria. Ehhez képest a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legizgalmasabb épülete nő majd ki a földből Budapesten.

Hogyan fogadta a közönség a kortárs épületeket? 

Járjuk az országot ezzel a makettel, ami mellett most állunk, s amelyet különböző rendezvényekre, szakmai eseményekre visszük el. Általában meg szoktuk kérdezni az érdeklődőket, hogy melyik épület tetszik nekik a legjobban. Sokan mondják a Szépművészetit, a Néprajzi Múzeumot vagy a Magyar Zene Házát, de szinte ugyanennyien mutatnak az Innováció Házára. Ez egy historizáló épület, a lebombázott Közlekedési Múzeum pontos mása. A Liget Projekt keretében két ilyen épül: az Innováció Háza az egyik, a Városligeti Színház a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán a másik. Utóbbit a szovjet tankok felvonulása miatt bontották le az ötvenes években, mert azok nem tudtak ráfordulni a Dózsa György útra. Visszaépítése így különleges többletjelentést is kap.

Városligeti Színház, 1909.

Az újragondolt Városligeti Színház látványterve, várható átadás: 2020 vége

Meg kellett értenünk, hogy a Városliget mindenkinek mást jelent. Van, akinek a régi, van, akinek a modern épületek tetszenek. Az összhatás viszont semmiképp sem eklektikus, az épületek szimbiózisban vannak egymással. Egy olyan átfogó kultúrafejlesztési projektet szeretnénk véghezvinni, ahol egy gyerek- és családbarát kert adja a kötőszövetet, ami az egészet összetartja, hogy a park egy élő és pulzáló városi szövet legyen.

A Közlekedési Múzeum az egyik legnépszerűbb intézmény volt a Ligetben, kifejezetten a gyerekek körében volt kedvelt. Nem fog a látogatottság kárára menni, hogy kikerül a vérkeringésből és a X. kerületben kap új épületet?

Az intézmény Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumként működött a Ligetben, de be kellett látnunk, hogy az épülete kicsi volt. 2016-ban Vitézy Dávidot nevezték ki főigazgatónak, aki egy igazi 21. századi koncepcióval állt hozzá a feladathoz: mindent egy helyen akart bemutatni, ami a magyar közlekedés története szempontjából meghatározó volt. A komplex látogatói élmény érdekében a végén már ott tartottunk, hogy a program megvalósításához föld alatt kellett volna egy bevásárló-központ méretű kiállítóteret létrehozni – hiszen az eredeti épület méretei adottak, azon sokat nem lehetett módosítani. Ezen a ponton született meg az a szerintem kiváló döntés, hogy különválasztják a Műszaki és a Közlekedési gyűjteményt. A Közlekedési Múzeum így a X. kerületi Északi Járműjavítóba költözik, és

számos más, a hazai és az egyetemes közlekedés történetében megkerülhetetlen műtárgy társaságában. A Ligetben pedig létrehozzuk a Magyar Innováció Házát. Nem titkolt cél egy olyan interaktív kiállítóteret alkotni, ami állandóan megújul, amit az ember nem csak egyszer látogat meg, hanem visszajár. De értem a kérdést, fiúgyermekek apjaként is átérzem: amivel bizonyos életkorban igazán le lehet őket nyűgözni az nem a Galéria vagy a Szépművészeti műtárgyai, hanem ha valamibe be lehet ülni, meg lehet nyomni, vagy mozog. Az Innováció Háza interaktív kiállításain ez nem kevésbé, hanem még inkább meg fog történni, mint azelőtt.

A Magyar Innováció Háza láványterve

Az eddigi Közlekedési Múzeum helyén felépítik a régi épület másolatát, és új intézmény kerül bele. De nem ellentmondásos az Innováció Házát egy historizáló épületbe tenni?

Szerintem ez egy hihetetlenül izgalmas, feszültségekkel teli hely lesz, ami az épület és a benne zajló legmodernebb technológia különbségéből is fakad. Én nagyon hiszek az ilyen fajta ellentmondásban. Ehhez két dolog feltétlenül szükséges: a környezet legyen valóban történeti, a technika pedig valóban 21. századi, a középszerűség nem működik. Ez egyébként elmondható az egész Liget Projektre is. Valódi nyomatékát akkor tudja leadni majd az új Városliget, hogyha tényleg minden világszínvonalú. Ha középszerű dolgokat akarnánk megvalósítani, akkor nem is lenne érdemes hozzányúlnunk az egészhez. Ehhez megvan a kormányzati felhatalmazás, a támogatás, megvan a szükséges forrás is. Fel kell kerülnünk a nemzetközi térképére.

Ha minden elkészül egyszer, milyen mérleget vonhatnak majd le belőle?

Budapest gyönyörű, de hányszor megy el az ember egy olyan helyre, ami gyönyörű? Egy idő után keres egy új desztinációt. Ha valaki volt egyszer-kétszer Londonban, harmadjára már nem valószínű, hogy a Big Bent akarja megnézni, hanem egy koncert, sportesemény vagy kiállítás miatt megy vissza.

amit olcsó fapados járatok, Airbnb-turizmus és romkocsmák hajtanak, nem okoz csalódást annak, aki ide utazik. De mi az, ami miatt az idelátogató öt vagy tíz év múlva, egy megváltozott élethelyzetben visszajön? Alapvetően ez az egyik fő motiváció, ami ezt a kultúrafejlesztést áthatja, és azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a külföldi érdeklődés hozzájárulhat a projekt megtérüléséhez is. A Városligetet évente 4 millióan látogatják, a látogatók  száma a fejlesztések megvalósulása után másfél-két millióval nőhet. Hangsúlyozom még egyszer: a Liget Projekt nem ingatlanfejlesztés, hanem kultúrafejlesztés, hosszú távú befektetés.

(fotók: szerző, Liget Budapest, Fortepan)