De visszatérve a legújabb csörtére, Bayer úgy fogalmaz: „Ennyi év elteltével már kevés dolgon csodálkozik az ember, de ezek az idióta kis szemétládák még képesek meglepetést okozni”.
S megemlíti, hogy 1995-ben forgatott egy 13 részes sorozatot az Egyesült Államokról, ennek egyik szponzora a Lockheed Martin volt, amely gyártja az F16-os vadászgépeket. S mivel akkoriban zajlott a vadászgépek beszerzése, a cégnek megért húszezer dollárt, hogy szponzoráljon egy magyar stábot, amely Amerikáról készít filmet.
Ezért a húszezer dollárért pedig bemehettek a gyártóbázisra, és forgathattak ott, bemutatva, hogyan készülnek ezek a fantasztikus vadászgépek.
Nem kellett idehaza semmiféle amerikai politikai érdeket és tevékenységet képviselniük, „akár a hazánk érdekei ellenében is, sőt leginkább úgy, ahogy ezt ezek a gazemberek teszik, rendszeres »fizuért« és támogatásért”.
Nekik mindössze ki kellett írni az epizódok végére a szponzorokat, közöttük a Lockheed Martint, s hozzátette, aztán a magyar kormány végül úgy döntött, nem az F16-osokat veszi meg. Amúgy a sorozat a nagy kamaszkori álmukat, Amerikát mutatta be, óceántól óceánig, és meglehetősen nagy szeretettel beszélt az országról, hiszen harminckét éves volt, tele illúziókkal. De eltelt harminc év, az illúziók meg odalettek.