Baloldali pártszövetség: vakok vezetnek világtalanokat

Egymást cáfolják a baloldali mikroszervezetek, -pártok (MSZP, Szocialisták és Demokraták, Esély Közösség, ISZOMM) abban a kérdésben, készülnek-e valamilyen szövetségre, hiszen azzal tisztában vannak, a Tisza Párt csaknem egy évvel ezelőtti feltűnése még nagyobb bajba sodorta őket – ez akkor is igaz, hogy egyébként Magyar Péterék magukat jobbközép alakulatnak tartják –, holott korábban sem voltak túlzottan acélos formában. A DK nem tartozik ebbe a körbe – nem csak azért, mert ők csak mostanában fedezték fel magukban a baloldali értékeket, korábban inkább liberálisként jelentek meg –, Gyurcsányékkal ugyanis nem közösködnének. De a Demokratikus Koalíció sem állna velük össze, annak ellenére sem, hogy az ellenzék 20 százalékos vezető erejéből sikerült magukat leküzdeni a parlamenti küszöbig.

A létükért küzdő baloldali formációk útkereséséről a minap jelent meg egy érdekes információ a Népszavában, miszerint az MSZP elnöke, Komjáthi Imre megerősítette a lap információját, hogy megkereste őt 

nevében szövetséget ajánlott az MSZP-nek. Komjáthi hangsúlyozta, csupán a kapcsolatfelvétel történt meg, konkrétumokról nincs szó, de azért puhatolózó tárgyalásokról lehet beszélni.

Ezt Ujhelyi cáfolta, de mielőtt erre rátérünk, előtte nézzük meg a szereplőket. A szocialista állampárt, az MSZMP utódjaként létrejött MSZP-ről legalább tudjuk, hogy mi fán terem. Egykor a baloldal egyértelműen legnagyobb pártja volt, három cikluson keresztül volt kormányon, 2010-től kezdve azonban folyamatosan lejtmenetben van. Elveszítette a támogatói, szimpatizánsai döntő részét (mostanság 0-2 százalékon állnak), valamint a legismertebb politikusait (többek között Gyurcsány Ferencet, Szanyi Tibort, Mesterházy Attilát, Ujhelyi Istvánt, Botka Lászlót, Őrsi Gergelyt), egyértelmű, hogy mára törpepárttá zsugorodott. Számos funkcionáriust, egykori parlamenti képviselőt, főpolgármester-helyettest, polgármestert ítéltek már el bűncselekmény miatt vagy ül éppen a vádlottak padján (Hagyó Miklós, Simon Gábor, Baja Ferenc, Horváth Csaba, Molnár Zsolt és még sorolhatnánk). 

Az egyetlen pozitívum amit el lehet mondani a szocialistákról, hogy jelenleg olyan tisztességes – de legalábbis annak tűnő – „jómunkásember” elnöke van, aki nem keveredett korrupció gyanújába. Ám Komjáthi Imre eddig minden igyekezet ellenére képtelen volt életet lehelni tetszhalott állapotban lévő pártjába – még egy olyan nagyívű, de felettébb komolytalannak tűnő ígéretet is tett, hogy a jövő évi parlamenti választáson mind a 106 egyéni választókerületben elindulnak –, így nagyon valószínű, hogy ő lesz az az ember, aki utolsóként lekapcsolja az irodában a villanyt.

ehhez a formálódó (?) baloldali szövetséghez, mert azonkívül, hogy a legelvetemültebb belpolitika-fogyasztók tudják, hogy elvileg van ilyen párt, a 2023 áprilisában megalakult Szocialisták és Demokraták – Mesterházy gründolta, miután az anyapártjából kigolyózták –, az biztos, hogy még nekik sincs fogalmuk arról, mit csinál. Papíron lehet, hogy van több tagjuk, de a nyilvánosság legfeljebb két embert ismer, az egyikük volt MSZP-s parlamenti képviselő, Szakács László, de valójában róla sem lehetett semmit hallani az elmúlt időkben. 

A másikuk természetesen Mesterházy, a szocialisták egykori elnöke és miniszterelnök-jelölte. Ő ugyan időnként feltűnik, nyilatkozik, de elsősorban kül- és biztonságpolitikai kérdésekben. A párt állapotát jól jelzi, hogy a legutóbbi Facebook-bejegyzésük 2024. augusztus 13-án született, ebben a dunaújvárosi vasmű dolgozóiért aggódnak, amelyhez öten szóltak hozzá és egyvalaki megosztotta, s persze a honlapjuk is halott. Választásokon nem indulnak, a közvélemény-kutatók nem mérik őket.

először ennek a csapatnak a segítségével akarta megreformálni az MSZP-t és az élére állni, de elbukta a párton belüli harcot, veszített Molnár Zsolttal, a szocialisták akkori erős emberével szemben. Egyértelmű lett, hogy arra sincs esélye, hogy a pártja színeiben 2024-ben ismét bekerüljön az EP-be – egyébként bepróbálkozott a DK-nál is, de végül nem jött össze a deal, más kérdés, hogyha felkerült volna Gyurcsányék listájára, akkor sem szerez mandátumot –, így kilépett a szocialistáktól. 

Azóta nem politizál direktben – nemzetközi tanácsadóként, ENSZ-nagykövetként dolgozik –, időnként elmondja a véleményét az aktuális ügyekről, de állítólag az Esély közösség továbbra is működik. De, hogy mit csinál valójában? Van egy, a szervezet honlapján olvasható hivatalos válasz: „... célja és feladata, hogy hallassák a helyi közösségek hangját a közéletben, felkarolják a legkisebb ügyeket is a településeken és az Esély Közösség hálózatának segítségével megoldásokat keressenek.”  Emellett a megkopott, hagyományos szociáldemokrata értékek és a civil szerepvállalás minél hatékonyabb megerősítését is feladatul szabták maguknak. 

Ez nyilvánvalóan a nesze semmi, fogd meg jól tipikus esete. A Facebookon alig vannak jelen, a honlapjukon is nagy ritkán jelennek meg új tartalmak, leszámítva azt, hogy Ujhelyi mindkét platformra kitette azt a szöveget, amelyben elhatárolódik Komjáthitól. Állítása szerint nem igaz, hogy a közössége egy formálódó szövetséget készít elő az MSZP-vel és más, kisebb pártokkal. Azt ugyan elismeri, hogy Mesterházy korábban megkereste, de mindössze szomorúan elbeszélgettek „a baloldal hazai és nemzetközi állapotáról, közös stratégiát nem alkottunk” – fogalmazott. Nem tartja időszerűnek, hogy visszatérjen a napi pártpolitikába, a valódi szociáldemokrata értékmentést és a szellemi hátország visszaépítését, de nem a pártpolitikai térben és végképp nem valamilyen választási szövetségben.

szinte naponta gyártja a sajtóközleményeit, amelyben keményen bírálja a kormányt a legkülönbözőbb ügyekben és rendszeresen nekimegy az ellenzéknek is. Ezt a pártot Szanyi Tibor, az MSZP egykori fenegyereke hozta tető alá, miután kiderült, hogy 2019-ben nem ő lehet a szocialisták EP-képviselője – a választáson egy mandátumot szereztek csupán és a listavezető, Tóth Bertalan erről lemondott –, hanem Ujhelyi István.

A sértett Szanyi úgy vélte, egy igazi baloldali párt létrehozásával keresztbe tesz az MSZP-nek, de az üzeneteik egyszerűen képtelenek elérni az emberek ingerküszöbét, választásokon csak ritkán próbálkoznak, a közvélemény-kutatók sem veszik őket komolyan. Ennek ellenére léteznek, időnként megszólalnak, a közösségi médiában jelen vannak, a honlapjukon tartalmak jelennek meg, úgy tűnik, mintha nem érdekelné őket, hogy egyébként a választók nem kíváncsiak rájuk. 

Az MSZP várja az Esély Közösség tagjait

A Mandiner ezek után megkereste Komjáthi Imrét, azt kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Ujhelyi tagadta, hogy az Esély Közösség szövetséget ajánlott az MSZP-nek. A szocialisták elnöke azt válaszolta, habár nincs reagálási kényszere, azért néhány mondatban mégis reagál.

„Őszintén örülök, hogy István hasznosan és jól tudott élni az MSZP közössége által számára adott lehetőségekkel. Példaértékű munkát végzett EU- parlamenti képviselőként. Munkája során kiváló politikai és üzleti kapcsolati tőkét épített, amit már sajnos nem az MSZP közösségének építésére kamatoztat. 

Sok sikert kívánok neki az üzleti életben, remélem megtalálja a számítását! Az Esély közösség tagjainak baloldali politikai otthont kínálunk. Hívjuk, várjuk Őket is, hogy együtt dolgozzunk egy jobb, emberibb, szolidárisabb Magyarország megteremtésében. Mi, magyarok egymásért!”

ISZOMM: A baloldal parlamenti megjelenítése csak valamilyen szövetkezéssel válhat reális célkitűzéssé.

A Mandiner az ISZOMM-ot is megkereste azzal a kérdéssel, hogy megfelel-e a valóságnak az a Népszava-információ, miszerint – az Esély Közösség mellett – az ISZOMM nevében Mesterházy Attila szövetséget ajánlott az MSZP-nek. A következő választ kaptuk.

„Mesterházy Attila valóban komoly szerepet vállal a politikai baloldal különböző szervezeteinek együttműködési készségének felmérésében, amint pártunknak, az ISZOMM-nak is hasonló törekvései vannak. A szóba jöhető pártok, műhelyek száma meglehetősen nagy, s az általunk ismert konzultációk annak feltérképezését szolgálják, vajon milyen közös baloldali fellépés érhető el a 2026-os választásokon?

Meggyőződésünk, hogy 

hogy bármelyikük is önállóan meghaladja az 5 százalékos bejutási küszöböt, így a baloldal parlamenti megjelenítése csak valamilyen szövetkezéssel válhat reális célkitűzéssé.

Az, hogy ki a baloldali, az részben öndefiníció kérdése, azonban az eddig együttműködni kívánó szereplők egységes álláspontja szerint az tekinthető baloldalinak, akinek a politikái a kapitalizmus meghaladását célzó erőfeszítéseket tükröznek. Ebből a szempontból a magát baloldalinak tételező DK nyilván szóba sem jöhet, hiszen az ízig-vérig polgári liberális nézeteiket hiába locsolgatják balos hangzású szófolyamokkal, attól még nem válnak baloldalivá. Kicsit hasonló az MSZP esete is, amely valaha tényleg a baloldalon állt, azonban néhány sikertelen próbálkozása során nem talált vissza oda, bár a remény még nem halt meg.

Ismereteink szerint 

de abban biztosak lehetünk, hogy addig még a maga nevében sem áll elő semmilyen ajánlattal, amíg pl. az MSZP nem fejezi ki együttműködési szándékát. A sajtófecsegéseket nézve úgy látjuk, hogy az MSZP elnöke inkább zavaros »százalékokban«, a valódi baloldaliak viszont »elvekben és programokban« gondolkodnak.

Természetesen az ISZOMM bármikor kész a baloldali elvek és programok mentén az együttműködésekre, bár úgy látjuk, hogy az MSZP kudarcos sérelmi politikái alighanem a kukába viszik ezt az egykoron nagyszerű pártot. Sajnálnánk, ha így történne.”

Nyitóképünk archív: Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke (b) és Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közös sajtótájékoztatójuk előtt Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2019. augusztus 7-én. Fotó: Soós Lajos, MTI/MTVA