Jósolni nem is akarok, de politikai szemtanúként azt látom: a Fidesz az elmúlt években sikertelenül próbálta meg összetákolni az EU-ellenes, illiberális politikai formációját az EP-ben.
„Közös hazánk szempontjából nem kérdés, hogy a legfontosabb esemény június 9-én jön el, amikor a magyar alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Mint azt tudják: személyesen egyikben sem vagyok érintett, hiszen korábban bejelentettem, hogy nem indulok újra EP-képviselőnek, ugyanakkor az is igaz, hogy az általam alapított Esély Közösség több önkormányzati képviselő- és polgármester-jelöltet is aktívan támogat majd a regionális választásokon. Bízom benne, hogy minden most ellenzéki város szabad város is marad, sőt, akár továbbiakban jöhet el a változás. Ehhez azonban még sok munkát kell elvégezni.
Az EP-választás egyik fontos kérdése lesz, hogy meg tudja-e őrizni a Fidesz-KDNP a jelenlegi 13 mandátumát az Európai Parlamentben, vagy esetleg az ellenzéki pártok csökkenteni tudják majd ezt a különbséget. A közös hazánkat érintő szélesebb kép kapcsán ennél talán érdekesebb, hogy miként módosulnak a nagy európai pártcsaládok erőviszonyai, illetve, hogy a Fidesz jelenleg független EP-képviselői milyen frakcióba ülnek majd be és annak mekkora ereje/szerepe lesz majd a következő évek uniós politikájában.
Jósolni nem is akarok, de politikai szemtanúként azt látom: a Fidesz az elmúlt években sikertelenül próbálta meg összetákolni az EU-ellenes, illiberális politikai formációját az EP-ben,
ez pedig várhatóan most sem fog – legalábbis Orbán Viktor elvárásainak teljes mértékben megfelelően – sikerülni. Kétségtelen tény, hogy a korábbiaknál nagyobb esélye van annak, hogy az EU-ellenes erők, a putyinista bérpolitikusok, a vadnacionalista kerékkötők, az őrültek vagy a magukat őrültnek tettetők jóval több helyet szereznek majd, mint korábban. De hogy együtt mire jutnak, az már erősen kérdéses. Ezért is fontos, hogy minél többen elmenjünk szavazni június 9-én és az ellenzék jelöltjeire, illetve listáinak valamelyikére adjuk a voksunkat.
(...) Hatvanadik alkalommal választ magának elnököt az Egyesült Államok ebben az évben, november 5-én. Mondhatnánk, hogy ez a mi életünk szempontjából nem fontos, pedig nagyon is az. Jelen állás szerint a jelenlegi elnök Joe Biden és a korábbi elnök Donald Trump ütközik meg ismét, bár nem lennék meglepve, ha a hátralévő idő tartogatna még meglepetések ez ügyben.
Az nem kérdés, hogy a szuverenitására egyébként oly kényes Orbán Viktor már jóval korábban világossá tette, hogy beleszól az amerikaiak szuverén döntésébe és jelzi, hogy kinek drukkol. Legutóbb még azt is kijelentette, hogy Trumpnak győznie kell, mert »nincs B-terve«. Akkor ez nem jött be. Nagyon nem.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
„A balliberális oldal szereplői hiteltelenek, többször bukott politikusok alakítják továbbra is az ellenzéki politikát” – mutatott rá XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Hogy a startupból, jelen esetben egy politikai startupból nem válik-e valódi értéket, terméket, mondanivalót közvetítő egységgé, azt nehéz előre megjósolni.
A francia elnök találkozott rajongóival.
Ötgólról jöttek vissza a lányok.
