Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/12/IDqnnBoYzUfcBcF3Bh60FkDoxhQ-JuQwY5y3S8N325A/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM1NDFkZDBkMjUyODQ4ZjI5ODg3NTczMDU3OTNkZDcw.jpg)
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/12/IDqnnBoYzUfcBcF3Bh60FkDoxhQ-JuQwY5y3S8N325A/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzM1NDFkZDBkMjUyODQ4ZjI5ODg3NTczMDU3OTNkZDcw.jpg)
Magyarország negatív árrekorder volt a bruttó lakossági áram- és gázárak piacán.
Budapest – lényegében Magyarország – januárban is negatív árrekorder volt a bruttó lakossági áram- és gázárak piacán. Azonban vigyázni kell: csak az élvezheti a rezsicsökkentés teljes védelmét, aki nem használ több áramot vagy gázt az átlagfogyasztásként meghatározott mennyiségnél – írja a Világgazdaság.
A portál kifejti, hogy januárban a két budapesti bruttó áramár – a rezsicsökkentéssel kialakított és a rezsicsökkentett sávból kicsúszottak által fizetett – volt a legalacsonyabb a lakosság számára az Európai Unióban. Legalábbis ez derül ki az általuk idézett adatokból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétett a finnországi VaasaETT elemzéséből.
Mint írják: majdnem hasonlóan kedvező képet mutat a gázárak diagramja.
Uniós összevetésben ismét a rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb.
Viszont az ebből a sávból kilépőké ennek az árnak körülbelül a kétszeresét tette ki. Ez már csak a negyedik legalacsonyabb árat jelenti.
A rezsicsökkentésről dióhéjban
A magyar kormány 2014-ben befagyasztotta, majd néhány lépcsőben még csökkentette is az érintett tarifákat, miközben azok Európa más országaiban követték a piaci változásokat. Ez más országokban folyamatos drágulást jelentett. A piaci árak követése más országokban kimagasló, bár azóta megszelídült árakat hozott a 2022-es energiaválság idején. Igaz, ebben az időszakban Európa más országainak kormányai is hoztak intézkedéseket a lakossági árak megfékezésére, ezeket azonban a piaci árak csökkenése óta fokozatosan visszavonják.
A Világgazdaság kitér arra, hogy speciális oka van annak, hogy a MEKH Budapest kapcsán két árat közöl. Az újként megjelent ár azt tükrözi, hogy a háztartásnak mennyit kellene fizetnie, ha 20 százalékkal lépné túl a kormány által 2022-ben átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiséget. A túllépőknek természetesen nem az általuk vételezett teljes áram- vagy gázmennyiségért kell többet fizetniük, csak a többletért.
A többlet tarifáját piacinak mondják, de valójában ez is hatósági ár.
„Mindez a konkrét számok szintjén azt jelenti, hogy az eurócentben számolt, kilowattóránkénti bruttó lakossági villamosenergia-ár januárban 9,07 eurócent volt, míg a 20 százalékos túllépést feltételező átlagár 10,45 eurócent. A lista túlsó végén Berlin áll 40,42 eurócenttel, amelyet Brüsszel (38,62) és Koppenhága (37,47) követ” – foglalja össze a gazdasági lap, hozzátéve, hogy a MEKH azzal egészíti ki a finn társaság elemzését, hogy havonta kiszámolja, mekkora teher az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése.
A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorral a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala