Munkában a „hálózat” – újabb támadást indítottak Magyarország és a Kúria elnöke ellen

2025. január 17. 14:52

Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke egy Soros-blogon szó szerint megismételte „a hazai ellenzék politikai szereplői és a progresszív uniós elit által visszatérően hangoztatott, elfogult vádakat”.

2025. január 17. 14:52

Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke a napokban lejárató cikkben intézett támadást Magyarország, illetve Varga Zs. András, a Kúria elnöke ellen a Verfassungsblog nevű balliberális német politikai portálon, amely rendszeresen kritikát fogalmaz meg hazánkkal szemben. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tanácsadója a bírókkal szemben támasztott politikai semlegesség követelményét relativizálva kérdőjelezte meg a Kúria elnökének szakmai integritását – írta a Tűzfalcsoport blog elemzésében.

A német lap kapcsán ismertették, hogy annak hasábjain Soros György bizalmasai (például Kim Lane Scheppele) és kulcsszervezeteinek (pl. CEU, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet stb.) képviselői is előszeretettel publikálnak hasonló mód támadó hangnemű írásokat.

A Tűzfalcsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy Matusik szó szerint megismétli „a hazai ellenzék politikai szereplői és a progresszív uniós elit által visszatérően hangoztatott, elfogult vádakat, amelyek eloszlatásához, amint az a lengyel példából is látható, csupán egy, a liberális mainstreamnek tetsző kormányváltás szükséges, legyenek bármilyen antidemokratikusak is az ezt követő folyamatok”.

Ezt is ajánljuk a témában

Az OBT korábbi elnöke olyan vádakat sorol fel, minthogy „Magyarország jelentős kihívásokkal néz szembe az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően”, „a magyar bíráknak több mint egy évtizede különböző jogsértéseket kell elviselniük” vagy hogy „hazánk a teljes körű bírói hatalomátvétel küszöbén áll”

Ezt követően azt állítja, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke nyomásgyakorlással próbálja megakadályozni a bírák véleménynyilvánítását, szerinte a közelmúltban meg is fenyegette a jogalkalmazókat. 

Matusik mindezt arra alapozza, hogy Varga Zs. az OBT tavaly december 11-i ülésén, miután – okiratokkal bizonyított tények alapján – bemutatta, hogy a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodással kapcsolatban a nyilvánosságban megjelent aggályok, többek között a bírói függetlenség sérelme, vagy az illetményrendezés és a szervezeti reformok utólagos összekapcsolása, nem felelnek meg a valóságnak. A blog szerint e ténnyel az érintetteknek is tisztában kellett lenniük. Több ízben is szakmai nemtetszését fejezte ki a bírókat megtévesztő, tiltakozásra 2– például az utcai demonstrációra –  való buzdítás miatt, és az ebben résztvevők (pl. a szolgálati bíróságok elnökei) elfogult magatartásával összefüggésben – írták.

A Tűzfalcsoport hangsúlyozta, 

a Kúria elnöke az ügy kapcsán mindenekelőtt a bírói szerephez lényegileg hozzátartozó pártatlanság és politikai semlegesség követelményének, meghatározott motivációk alapján történő megtagadását sérelmezte

 az érintettek részéről, amely az igazságszolgáltatás tekintélyére és az abba vetett társadalmi bizalomra is rombolólag hatott.

Az összeállításban emlékeztettek, Emlékeztettek, hogy Matusik még a bírói körökben is jelentős felháborodást keltett, amikor nem is olyan régen a bíró – még az OBT elnökeként – a nagyköveti funkcióval ugyancsak összeegyeztethetetlen, „politikai aktivista szerepkörben tetszelgő” David Pressman-nél járt látogatáson.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Világos és egyértelmű megfogalmazás

A magyar jogszabályok azonban a bírói függetlenség kérdésében – amelynek alapvető feltételei a pártatlanság és a politikai tevékenység tilalma – világosan és egyértelműen fogalmaznak. Idézték Magyarország Alaptörvényének 26. cikke (1) bekezdését, amely deklarálja a bírói függetlenség alkotmányos követelményét, rögzítve, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az összeférhetetlenségi szabályok között ugyancsak megállapítja a politikai tevékenység tilalmát, továbbá, hogy a bírók nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat, és nem kelthetik ennek látszatát sem.

Végül, mint a bírókkal szembeni morális elvárásoknak megfelelő etikai normák gyűjteménye, a Bírák Etikai Kódexéről és annak elfogadásáról szóló 16/2022. (III.2.) OBT határozat, habár a korábbiakhoz képest jóval megengedőbb tartalommal (ennek kapcsán a Kúria elnökének indítványa nyomán jelenleg is utólagos normakontroll iránti eljárás van folyamatban az Alkotmánybíróság előtt) szintén rögzíti, hogy bíró nem folytathat politikai tevékenységet, valamint, hogy a nyilvánosság előtt tartózkodnia kell a politikai megnyilvánulásoktól. 

A fentiekhez hozzáfűzték a régi Kódex emellett azt az előírást is tartalmazza, miszerint: „A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív, illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető”. Mindez pedig azért kiemelten fontos – amint arra Varga Zs. András is rámutat indítványában –, mivel a politikai tevékenység folytatása nem korlátozódik kizárólag a pártpolitikai tevékenységre. Az ezzel kapcsolatos tilalom tehát kettős: 

sem párt tagjai nem lehetnek a bírók, de ezen kívül is tilos minden politikai tevékenység számukra.

A bírói hatalom függetlenségét ugyanis a politikai befolyás mellett, a szélesebb nyilvánosság befolyása is veszélyeztetheti – húzták alá.

Számos olyan nyomásgyakorló szervezet tevékenykedik

A blog megjegyzi, hogy manapság is számos olyan nyomásgyakorló szervezet tevékenykedik, amelyek a politikai pártokhoz informálisan kötődnek, potenciális veszélyt jelentve ezáltal a bírói függetlenségre és pártatlanságra.

Ezeknek a bírósági szervezettől való távoltartása legalább olyan fontos, mint a vállaltan politikai szervezeteké – jegyezte meg a Tűzfalcsoport.

A bírók véleménynyilvánításhoz fűződő jogával kapcsolatban annyit hozzátettek, hogy arról az Emberi Jogok Európai Bírósága a Panioglu v. Romania ügyben már kimondta, hogy bár a bírák is részt vehetnek azon társadalmi vitában, melynek tárgya az igazságszolgáltatás működése, azonban tőlük elvárható, hogy visszafogottabban nyilvánítsanak véleményt kollégáik munkájáról és tartózkodniuk kell a véleményük sajtóban való kinyilvánításától – sorolták. 

Az elemzésben végül kiemelték, 

a politikai tevékenység támogatása Magyarországon mindig is tiltott volt a bírók számára,

 hiszen az alapjaiban rombolja az egész igazságszolgáltatásba vetett hitet és közbizalmat. 

Nyitókép korábbi felvétel. Fotó: U. S. Embassy Budapest hivatalos Facebook-oldala

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kiss.istvan770
2025. február 05. 21:15 Szerkesztve
A bírói függetlenség célja, hogy a bíró az ORSZÁGBAN érvényben lévő alkotmány, alaptörvény és törvények szerint járhasson el minden ügyben és kötelessége is a felsoroltak alapján dönteni. A bíró kizárólag olyan ügyben dönthet saját belátása szerint, amit törvény nem szabályoz, NINCS JOGA AZ ORSZÁGBAN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ TÖRVÉNYEKTŐL ELTÉRŐ DÖNTÉST HOZNI! NINCS JOGA JOGALKOTÓT JÁTSZANI, A JOGALKOTÁS A DEMOKRATIKUSAN VÁLASZTOTT PARLAMENT KIZÁRÓLAGOS JOGA ÉS KÖTELESSÉGE! A fentieket több bíró is rendszeresen megsérti, külföldi álcivil szervezetek befolyása alá került, nem a törvényeknek megfelelő ítéletet hozott. Ezért már régen létre kellett volna hozni egy a parlament által választott, jogászokból álló testületet, akik szükség esetén ellenőrzik a bírók munkáját és munkáltatói joggal bírnak, mert a bírói függetlenség nem térhet ki a törvényektől való függetlenségre is! Összeférhetetlenség, hogy a bírók munkáját csak egy bírói testület bírálhatja el és bírók dönthetnek új bíró kinevezéséről.
Caruso
2025. február 05. 20:27
Nem egy mindennapi esemény egy ország bíróinak egy része egy ilyen találkozóra elmegy. Szép dolog az is, hogy egy ország nagykövete azzal a céllal érkezik egy országba, magyarul az állomás helyére, hogy az adott ország kormányát fúrja. Ezzel együtt az egyetlen tisztességes lépés ezektől a bíróktól az lett volna, hogy ott azon a helyen azonnal lemondanak. Hiba volt az is, hogy a magyar társadalom ezért nem hallatta hangját.
gondolkodom tehát vagyok
2025. január 18. 15:17
A probléma az, hogy Pressmann elment de Matusik maradt. Mondja a szokásos szöveget. Honnan indult az egész? Onnan, hogy keveset keresnek a bírósági dolgozók, sorra mennek el az alkalmazottak. NEM A BÍRÓK! Most hol tartunk? Furcsállom, hogy senki nem állít fel ez ügyben egy hosszabb előtörténetet, hogyan is alakult ez az egész, OBH, OBT, Mabie és az egész érdekszövetség, befolyásolhatóság különböző szervezeteken keresztül.
hivor
2025. január 17. 18:21
Baloldali ellenzékünk kizárólag fizetett hazaárulókból áll.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!