Országgyűlési választások: hozzányúlna a kormány a jogszabályokhoz, 2026-ban már a változások szerint szavazhatnánk
A munkavállalók jelzései alapján a módosításokkal a nagyobb részvételt segítené elő a kormány.
Fontos változásokkal indult az év a munkavállalók szempontjából is, már a vasárnapi választásnál is az új szabályok érvényesek.
Több ponton változott a munka törvénykönyve januártól. A módosítások ezúttal nem érintik ugyan a munkavállalók széles körét, de sokaknak komoly változást hoztak az új, januártól életbe lépett szabályok.
Átalakul az év második felétől az egyszerűsített foglalkoztatás is, az alkalmi munkavállalókat júliustól szigorúbb szabályok szerint foglalkoztathatják a munkáltatók.
Az egyik legfontosabb módosításnak köszönhetően a hétvégi, Tolna vármegyei időközi választáson már egyszerűbben szavazhatnak azok, akiknek beosztás szerint dolgozniuk kell a választás napján, de jelentősége igazán a 2026-os országgyűlési választásokon lesz érezhető
– hangsúlyozta a Mandiner megkereslsére Szabó Imre Szilárd ügyvéd.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke emlékeztetett: a szakszervezeti konföderáció kezdeményezte a kormánynál a meglévő jogszabályok pontosítását, kiegészítését, mivel több munkavállaló jelezte, hogy nem, vagy csak nehezen tudott részt venni a júniusi, európai parlamenti és önkormányzati választáson.
Ezt is ajánljuk a témában
A munkavállalók jelzései alapján a módosításokkal a nagyobb részvételt segítené elő a kormány.
Két fontos változást hozott a törvénymódosítás, mivel az nem csak a választáson és a népszavazáson való részvételt segíti elő, hanem a választás lebonyolításában közreműködő szavazatszámlálók munkavégzés alóli mentesülése is bővült – ismertette a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.
Az új szabályok szerint az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá a helyi vagy országos népszavazáson
a voksolás megkönnyítése érdekében legfeljebb két órára mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól – távolléti díj megfizetése mellett – azok a munkavállalók, akiknek a választás napján a rendes, vagy elrendelt rendkívüli munkaidejük meghaladja a nyolc órát.
A választást lebonyolító bizottságok tagjai pedig a szavazás és szavazatszámlálás napján is „felmentést kapnak” a munkavégzés alól. Ők korábban csak a szavazatszámlálást követő napon mentesültek a munkavégzés alól.
Szabó Imre Szilárd szintén fontos változásként emelte ki, hogy rugalmasabbá vált 2025-től az apasági szabadság igénybevétele.
Az édesapáknak a törvény szerinti 10 nap fizetett szabadságot már a gyermek születésétől számított negyedik hónap végéig igénybe lehet venniük,
míg korábban erre csak a második hónap végéig volt lehetőség.
A közszférában is változtak egyes jogállási törvények annak érdekében, hogy a nem munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott édesapák is tovább tudják igénybe venni az apasági szabadságot.
Pontosították a vezető munkavállalókra vonatkozó különös szabályokat is: az apasági szabadság alatt – a korábbiakkal ellentétben – már nem szüntethető meg az érintett vezető munkaviszonya.
Egyértelművé vált, hogy
a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg,
az alkalmazandó bérpótlék mértéke tételesen megjelenik már a normaszövegben – hívta fel a figyelmet az ügyvezető alelnök.
A munka törvénykönyve kisebb módosításokat is tartalmaz – említette Szabó Imre Szilárd. Ilyen egyebek mellett a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályozása a felmondási időre és a végkielégítésre való jogosultság tekintetében, valamint a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok.
A készenléti munkakörökben dolgozó, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidőre köt megállapodást, akkor jogosulttá válik a beosztás szerinti napi és heti munkaidő maximumára irányuló további (akár napi 24 vagy heti 72 órára) megállapodás felmondására, ha a munkáltató több mint hat hónapot meghaladó munkaidőkeretet alkalmaz.
A munkáltatói közteher év eleji változásai mellett, módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai is az év második felétől. Júliustól jelentős változást hoz, a munkavállaló egy adott naptári évben legfeljebb 120 naptári napot dolgozhat majd egyszerűsített foglalkoztatás – alkalmi munka, valamint turisztikai- és mezőgazdasági idénymunka keretében. Jelenleg nem a munkavállaló szempontjából kell a naptári napi korlátokat vizsgálni, hanem egyes egyedi jogviszonyonként. Ez jelentős szigorítást jelent, a jogalkotó szándéka vélhetően az egyéb atipikus foglalkoztatási formák előtérbe helyezése lehet – hívta fel a figyelmet Szabó Imre Szilárd.
Módosult a munkavédelemről szóló törvény is, a változások érintik a munkabaleset és a munkáltató fogalmát, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációk kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá megteremtik a munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
A térségben kifejezetten népszerű Potápi magasra tette a lécet: 1998 óta nem talált legyőzőre, zsinórban hétszer szerzett egyéni mandátumot.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás