Ők indulnak Potápi Árpád János körzetében

Nyitókép: Makovics Kornél / TEOL
 

Potápi Árpád János tragikus halála miatt január 12-én időközi országgyűlési választást tartanak Tolna vármegye 2. számú választókerületében. Mint azt korábban megírtuk: 

Ebből négyszer a bonyhádi központú 3-as választókörzetben, majd 2014-től a változó határok miatt már a Dombóvár-központúvá váló, csaknem hatvan települést magában foglaló körzetben.

 Hat jelölt száll ringbe, hogy átvegye a képviseleti munkát a tragikusan elhunyt politikus után – írja a Tolna Vármegyei Hírportál, amely röviden be is mutatja a jelölteket.

 •    Ágoston Pál Péter (Második Reformkor): a párt kommunikációs igazgatója országos politikai megújulást hirdet, de helyi programja kevés konkrétumot tartalmaz. Kapcsolata a választókerülettel gyenge, ami kérdésessé teszi esélyeit.
  •    Csibi Krisztina (Fidesz–KDNP): tapasztalt kulturális szakember, aki a Magyarság Háza vezetőjeként bizonyított. Helyi kötődésével és a térség fejlesztésére fókuszáló terveivel kiemelkedik a mezőnyből. Célja Potápi Árpád János örökségének folytatása.
  •    Dúró Dóra (Mi Hazánk): az Országgyűlés alelnökeként országosan ismert politikus, ám helyi kapcsolatai hiányosak. Korábbi kampányai során populista üzeneteket hangsúlyozott, esélyei erősen megosztók.
  •    Harangozó Gábor (független): egykor MSZP-s politikusként szerzett tapasztalatot, ám karrierjét több botrány árnyékolja. A választókerülethez gyenge kötődése miatt hitelessége kérdéses.
  •    Takács László (DK): Grábóc korábbi polgármestere, akinek hosszú helyi politikai múltja van. Támogatottsága az utóbbi években jelentősen visszaesett, de tapasztalt politikus.
  •    Vilcsek Ernő (független): Jákfalva korábbi polgármestere, aki a választókerülettel semmilyen kapcsolatot nem ápol. Indulása inkább szimbolikusnak tekinthető, esélyei csekélyek.

A választás tétje óriási: ki tudja hitelesen folytatni a megkezdett fejlesztéseket, és képviselni a helyiek érdekeit? Potápi Árpád János örökségének továbbvitele és a térség fejlődése lesz a januári döntés központi kérdése – írja a Magyar Nemzet.