Így tették helyre az előre hozott választásokról hadováló Magyar Pétert

Az elmúlt év végének, az idei esztendő elejének belpolitikai slágertémája egyértelműen az előre hozott parlamenti választás felvetése. Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke 2024 utolsó napján osztotta meg Facebook-oldalán azt a „teóriát”, hogy a Fideszben elgondolkodhattak ezen, miután a Vox populi választási kalauz a parlament honlapján szúrta ki, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire. 

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is előre hozott választásokat kezdett követelni a közösségi felületein, ezt hangoztatta az újévi beszédében is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) azonban a 444 megkeresésére azt írta, szemben egyes nyugat-európai országokkal, Magyarországon politikai stabilitás van. 

A költségvetésben szereplő forrás pedig a 2026. évi országgyűlési képviselőválasztás megfelelő előkészítését szolgálja, az összeg jelentős részét informatikai fejlesztésekre fordítják majd – közölte a KTK.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a Telex kérdése nyomán szólalt meg. Azt írták, már a 2021-es és 2023-as költségvetésük is tartalmazta a soron következő általános választások arra az évre eső előkészítésének költségeit. 2023-ban így 7 milliárd forintot kaptak a 2024-es EP- és önkormányzati választások előkészítésére. S kiemelték, a megelőző általános választások gyakorlatához hasonlóan tervezték meg az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának költségeit, amelyből 2025-ben nem szerepel olyan tétel, amit a 2026. évi általános országgyűlési választás évében kell finanszírozni.

Az NVI is azt válaszolta, hogy 

például a választási szakrendszerek felkészítése, a szakrendszereket támogató és lejáró licenszek beszerzése. Emellett a forrásokat a 2025-ben esedékes központi biztosítású nyomtatványok nyomdai és postai költsége, valamint a helyi és területi választási szervek oktatása és felkészítése indokolja.

Megszólalt az ügyben Kocsis Máté is. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője Facebook-posztjában azt írja, nem Magyar Péter a türelmetlen, hanem a brüsszeli gazdik, s hozzáteszi, a Tisza Párt még a jövő heti időközi választáson sem képes elindulni Dombóváron, nyilván nem gondolják komolyan az előre hozott országos választást.

A politikus úgy véli, Manfred Weberék azok, akik nagyon szeretnék már megkaparintani Magyarországot, roppantul zavarja őket a szuverenista magyar kormány, „gátoljuk az idióta és veszélyes terveiket, útban vagyunk nekik, ez tény. Ők türelmetlenkednek, ők akarnak kívülről mielőbb kormányt buktatni, és meg is találták itthon azokat, akiket majd bábkormányként lehet csicskáztatni. Azokat, akik majd feladnak »egy icike-picikét« az ország szuverenitásából. Ezért 

S azzal folytatta, „szóval, kedves Weber úr, üzenetét megkaptuk, a mentelmi jogával önök által sakkban tartott szolgálója átadta, de nem adjuk a hazánkat maguknak! Ne hisztizzen, és ne üzengessen kétnaponta, hogy maguk szerint mit kellene csinálni Magyarországon, azt ugyanis a választók már eldöntötték 2022-ben és 2024-ben is. ‘26-ban is el fogják”. 

Kocsis utóiratban hozzátette, önmagában az is megmosolyogtató, hogy a fél évvel ezelőtti EP-választáson 30 százalékos párt veri a tam-tamot, hogy a 45 százalékot szerzett párt tartson előrehozott választásokat, s úgy véli, ugyanaz lenne az eredmény most is.

Mráz Ágoston Sámuel szintén Facebook-posztban kijelentette, bár ez elsőre taktikai húzásnak tűnik, mélyebb elemzés alapján világossá válik, hogy 

A Nézőpont Intézet igazgatója szerint Magyar Péter a következő 15 hónapra folyamatos kampányt hirdetett, hogy fenntartsa a baloldali szavazók érdeklődését. Eközben elkerüli az olyan megmérettetéseket, mint a közelgő időközi választások Tolna vármegyében vagy Újpesten, ahol pártja nem állít jelöltet. Az előrehozott választások követelése így inkább saját narratívájának erősítését szolgálja.  

Míg hat baloldali közvélemény-kutató intézet szerint a Tisza Párt vezet, a Nézőpont Intézet decemberi felmérése a Fidesz 10 százalékpontos előnyét jelezte. A baloldali „reménystratégia” eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 2025-re új politikai terméket, az előre hozott választások követelését vezették be, ami az európai politikában is gyökerezik – írja az elemző. Magyarországon azonban sem politikai, sem gazdasági, sem társadalmi körülmények nem indokolják a választások előrehozását.  

Mráz úgy gondolja, 

Az EU jelenlegi vezetése és a várhatóan Németországot irányító Friedrich Merz kormánya folytatni kívánja az ukrajnai háború támogatását. Orbán Viktor azonban békepárti stratégiát képvisel, ami konfliktushoz vezet Brüsszellel. 

A Fidesz 2022-ben kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól, így Magyar Péter követelése irreális – hangsúlyozta. 

Nyitókép: Képernyőkép / Mandiner.hu